100 nap alatt 105 milliárd forintért vásároltak postán a Magyar Állampapír Pluszból

2020. 02. 21., 13:00

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt – tájékoztatott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter kiemelte: az értékpapír elektronikus formája is megőrizte népszerűségét, júniusi bevezetése óta több mint 3660 milliárd forintot jegyeztek belőle.

A miniszter emlékeztetett, hogy a legfrissebb adatok szerint az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a 2018-as 70,2 százalékról 2019 végére 66,4 százalékra csökkent, amely az elmúlt 20 év legjelentősebb javulása. Az államadósság devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá mérséklődött, míg a lakosság kezében lévő állampapírok aránya 5 százalékról 25 százalékra nőtt 2010 óta – ismertette Varga Mihály.

Hozzátette: utóbbi azt mutatja, hogy a magyar családok bizalma is erősödik a gazdaság teljesítménye iránt.

A cél az, hogy a devizában fennálló adósság további csökkenése mellett emelkedjen a lakossági állampapírok aránya, és állományuk elérje a 11 ezer milliárd forintot. Ennek eszközeként vált elérhetővé nyomdai formában is az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma, a Magyar Állampapír Plusz, amely hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig érhető el a Magyar Posta több mint 2100 fiókjában.

Varga Mihály elmondta, hogy az ötéves futamidejű állampapír amellett, hogy kamatadómentes, rugalmas futamidejű, magas kamatozású és biztonságos, az ország stabilitásában is fontos szerepet játszik, csökkenti a külső sérülékenységét azáltal, hogy nem szorulunk külföldi forrásra az adósságfinanszírozáshoz.

A tárcavezető kitért arra is, hogy míg az elektronikus MÁP Plusz értékpapírok több mint egyharmadát budapesti ügyfelek vásárolták, a nyomdai formának 80 százalékát a vidéki lakosoknak értékesítették 2019-ben, átlagosan félmillió forint értékben. A kincstáron keresztül közel 800 milliárd forintnyit értékesítettek tavaly, amelynek közel fele Web- vagy Mobilkincstáron keresztül történt. (MTI)

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS