Vas vármegyében is erősödik a vevői alkupozíció az ingatlanpiacon

Vas vármegyében is erősödik a vevői alkupozíció az ingatlanpiacon
2023. 08. 04., 15:40

A panellakások négyzetméterára csekély mértékben csökkent, a többi ingatlantípust tekintve azonban folytatódott az ingatlanok drágulása Vas vármegyében, a vevői alkunak köszönhetően azonban a helyi tranzakciók 80 százalékban átlagosan 7 százalékkal volt mérsékelhető a vételár. Házgyári lakásra átlagosan 24,4, családi házra 34 millió forintot szántak a vevők idén, újépítésű ingatlanra azonban 50,7 millió forintért szerződtek az ügyfelek. Otthonteremtés céljából a legkeresettebb terület Szombathely és környéke, a tranzakciók 57 százaléka zárult ezen a területen az idei első félévben a Duna House adatai alapján.

„Csekélyebb intenzitással, de folytatódott az ingatlanok drágulása Vas vármegyében, ahol a tavalyi év eladásai alapján számolt négyzetméterárhoz képest átlagosan 5 százalékos emelkedést mutatnak az ingatlanközvetítő hálózat tranzakciós adatai – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Az új ingatlanok mellett a használt téglaépítésű lakások és házak átlagos négyzetméterára is emelkedett, azonban a házgyári lakások esetében 3 százalékos enyhülés jellemzi a helyi piacot.” A megfizethetőbb (444 ezer forint/m2) négyzetméterárak a keresleten is nyomot hagytak, emelkedett a panellakások népszerűsége, ugyanis az idei első félévben a vármegyei vásárlók 10 százaléka szerződött ilyen típusú ingatlanra. Aki Vas vármegyében szeretne letelepedni, egy 55 négyzetméteres, élhető méretű panellakást átlagosan 24,4 millió forintért kaphat.

A településszerkezetből adódóan a legkeresettebb ingatlantípus a családiház, a vármegyei vevők közel fele, 48 százaléka preferálta a teret és nyugalmat biztosító, kerttel rendelkező otthonokat. 2023 első félévében átlagosan 103 négyzetméteres házak 34 millió forintért, vagyis 329 ezer forintos négyzetméteráron találtak új tulajdonost ezen a területen.

Annak ellenére, hogy átlagos négyzetméteráruk a tavalyi 464 ezer forintról 504 ezer forintra emelkedett, a használt téglaépítésű lakások iránti kereslet is erősödött. A vevők megközelítőleg 60 négyzetméteres otthonokért 29,7 millió forintot fizettek idén.

Kiugró mértékben növekedtek a vármegyei újépítésű lakások négyzetméterárai. Míg a tavalyi évben átlagosan 600 ezer forint körüli vásárolhattak az ügyfelek egy négyzetmétert, addig 2023-ban már a 790 ezer Ft-ot közelíti az ár, így egy átlagos, 64 négyzetméteres új otthon ára megközelíti az 51 millió forintot. „Mind a négyzetméterárak emelkedése, mind pedig a hitelhez jutás nehézségei nyomot hagytak a vármegye újépítésű ingatlanpiacán. A tavalyi évhez képest a felére csökkent az újépítésű ingatlanok iránti érdeklődés, azonban a „városi" csok kivezetése miatt előrehozott vásárlások még javíthatnak az arányon. A gyermeket vállaló házaspárok számára ugyanis a csok és a hozzá kapcsolódó illetékkedvezmény, valamint a kamattámogatott hitel akár tízmilliós spórolást is jelenthet az ingatlanvásárlás során még az idei évben.  A beruházók pedig a sikeres és hatékony értékesítés miatt egyre gyakrabban veszik igénybe az ingatlanközvetítő hálózatok segítségét” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A vármegyében otthont keresők preferált területe Szombathely és a város körülvevő agglomeráció, a tranzakciók 57 százaléka zárult ezeken a településeken, de népszerűek még a közkedvelt kulturális, illetve egészségturisztikai utazási célpontok, vagyis Kőszeg és Sárvár is. A vármegyeszékhelyen az összes ingatlantípust figyelembe véve átlagosan 13 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok, így már 533 ezer forintos négyzetméterárral kell számolnia annak, aki itt tervezi az otthonteremtést. A településen az ingatlanra fordított átlagos összeg meghaladja a 37,5 millió forintot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS