Vas vármegyében is erősödik a vevői alkupozíció az ingatlanpiacon

Vas vármegyében is erősödik a vevői alkupozíció az ingatlanpiacon
2023. 08. 04., 15:40

A panellakások négyzetméterára csekély mértékben csökkent, a többi ingatlantípust tekintve azonban folytatódott az ingatlanok drágulása Vas vármegyében, a vevői alkunak köszönhetően azonban a helyi tranzakciók 80 százalékban átlagosan 7 százalékkal volt mérsékelhető a vételár. Házgyári lakásra átlagosan 24,4, családi házra 34 millió forintot szántak a vevők idén, újépítésű ingatlanra azonban 50,7 millió forintért szerződtek az ügyfelek. Otthonteremtés céljából a legkeresettebb terület Szombathely és környéke, a tranzakciók 57 százaléka zárult ezen a területen az idei első félévben a Duna House adatai alapján.

„Csekélyebb intenzitással, de folytatódott az ingatlanok drágulása Vas vármegyében, ahol a tavalyi év eladásai alapján számolt négyzetméterárhoz képest átlagosan 5 százalékos emelkedést mutatnak az ingatlanközvetítő hálózat tranzakciós adatai – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Az új ingatlanok mellett a használt téglaépítésű lakások és házak átlagos négyzetméterára is emelkedett, azonban a házgyári lakások esetében 3 százalékos enyhülés jellemzi a helyi piacot.” A megfizethetőbb (444 ezer forint/m2) négyzetméterárak a keresleten is nyomot hagytak, emelkedett a panellakások népszerűsége, ugyanis az idei első félévben a vármegyei vásárlók 10 százaléka szerződött ilyen típusú ingatlanra. Aki Vas vármegyében szeretne letelepedni, egy 55 négyzetméteres, élhető méretű panellakást átlagosan 24,4 millió forintért kaphat.

A településszerkezetből adódóan a legkeresettebb ingatlantípus a családiház, a vármegyei vevők közel fele, 48 százaléka preferálta a teret és nyugalmat biztosító, kerttel rendelkező otthonokat. 2023 első félévében átlagosan 103 négyzetméteres házak 34 millió forintért, vagyis 329 ezer forintos négyzetméteráron találtak új tulajdonost ezen a területen.

Annak ellenére, hogy átlagos négyzetméteráruk a tavalyi 464 ezer forintról 504 ezer forintra emelkedett, a használt téglaépítésű lakások iránti kereslet is erősödött. A vevők megközelítőleg 60 négyzetméteres otthonokért 29,7 millió forintot fizettek idén.

Kiugró mértékben növekedtek a vármegyei újépítésű lakások négyzetméterárai. Míg a tavalyi évben átlagosan 600 ezer forint körüli vásárolhattak az ügyfelek egy négyzetmétert, addig 2023-ban már a 790 ezer Ft-ot közelíti az ár, így egy átlagos, 64 négyzetméteres új otthon ára megközelíti az 51 millió forintot. „Mind a négyzetméterárak emelkedése, mind pedig a hitelhez jutás nehézségei nyomot hagytak a vármegye újépítésű ingatlanpiacán. A tavalyi évhez képest a felére csökkent az újépítésű ingatlanok iránti érdeklődés, azonban a „városi" csok kivezetése miatt előrehozott vásárlások még javíthatnak az arányon. A gyermeket vállaló házaspárok számára ugyanis a csok és a hozzá kapcsolódó illetékkedvezmény, valamint a kamattámogatott hitel akár tízmilliós spórolást is jelenthet az ingatlanvásárlás során még az idei évben.  A beruházók pedig a sikeres és hatékony értékesítés miatt egyre gyakrabban veszik igénybe az ingatlanközvetítő hálózatok segítségét” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A vármegyében otthont keresők preferált területe Szombathely és a város körülvevő agglomeráció, a tranzakciók 57 százaléka zárult ezeken a településeken, de népszerűek még a közkedvelt kulturális, illetve egészségturisztikai utazási célpontok, vagyis Kőszeg és Sárvár is. A vármegyeszékhelyen az összes ingatlantípust figyelembe véve átlagosan 13 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok, így már 533 ezer forintos négyzetméterárral kell számolnia annak, aki itt tervezi az otthonteremtést. A településen az ingatlanra fordított átlagos összeg meghaladja a 37,5 millió forintot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS