Tállai András: a jövő évi adócsomag segíti az elért eredmények megőrzését

2019. 06. 18., 12:00

A jövő évi adócsomag – a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban – segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, valamint segíti a további, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén.

Az államtitkár a kormány jövő évre szóló adócsomagját ismertetve kiemelte: a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket, és hogy továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság, aminek érdekében számos intézkedést tett és tesz a jövőben is.

Tállai András közölte: ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv, amely a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyek révén a gazdasági növekedés fenntartható. A mostani javaslatcsomag tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését.

Javasolják továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény nemcsak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő, 50 és 100 millió forintos értékhatárnál is ez az adókedvezmény járjon.

A tervezet számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslatokat is magában foglal.

A személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalap-kedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban legalább 12 évig nevelték, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól a munkával szerzett jövedelmeik után.

Az őstermelők szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adminisztrációs terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján.

A kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét az inflációnak megfelelően ki kell igazítani, így a járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvényjavaslat - összhangban a gazdaságvédelmi akciótervvel - tartalmazza a szálláshely-szolgáltatást terhelő áfa kulcs 5 százalékra csökkentését.

Tállai András szerint a jövedéki törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a dohánygyártmányokat érintő változás, amelynek értelmében az uniós adóminimum elérése érdekében 2020-tól 2021. január 1-jéig fokozatosan, három lépcsőben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke.

A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől, időlegesen, 2022. december 31-ig 0 százalék lesz, a módosítás az érintett adóalanyok versenyképességét növeli, és azt várják tőle, hogy segíti a hirdetési piac további bővülését.

A társasági adótörvényt érintően a módosítási javaslatok egyszerűsítik az adóadminisztrációt, a vállalkozások beruházási hajlandóságának ösztönzését szolgálják, és emellett a kifejezetten sikeresnek mondható új jogintézményre, a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó rendelkezéseket teszik még versenyképesebbé.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kisvállalati adót alkalmazó cégek terheit mérsékli a kisvállalati adó kulcsának 13-ról 12 százalékra csökkentése 2020. január 1-jétől, az adócsökkentés várhatóan 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Szintén a gazdasági akcióterv elemeként 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, mivel a célcsoportba tartozó vállalkozások az újonnan bevezetett egyszerűsített adózási formákat választják inkább.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítása létrehozza egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus keretrendszerét, valamint tartalmazza a nem uniós országokkal folytatandó egyeztetési eljárások szabályait is. Ez a módosítás segíti az országok közötti adóviták hatékonyabb rendezését.

A társasági adóra vonatkozóan a javaslat az uniós adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javasolt módosítások célja egyrészről, hogy megakadályozzák a tagállamok eltérő jogi szabályozásából adódó kettős nem adóztatási helyzeteket, másrészről pedig, hogy megadóztassák a Magyarországról távozó vállalkozások vagy tevékenységek egyes jövedelmeit. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS