Tállai András: a jövő évi adócsomag segíti az elért eredmények megőrzését

2019. 06. 18., 12:00

A jövő évi adócsomag – a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban – segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, valamint segíti a további, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén.

Az államtitkár a kormány jövő évre szóló adócsomagját ismertetve kiemelte: a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket, és hogy továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság, aminek érdekében számos intézkedést tett és tesz a jövőben is.

Tállai András közölte: ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv, amely a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyek révén a gazdasági növekedés fenntartható. A mostani javaslatcsomag tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését.

Javasolják továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény nemcsak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő, 50 és 100 millió forintos értékhatárnál is ez az adókedvezmény járjon.

A tervezet számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslatokat is magában foglal.

A személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalap-kedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban legalább 12 évig nevelték, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól a munkával szerzett jövedelmeik után.

Az őstermelők szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adminisztrációs terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján.

A kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét az inflációnak megfelelően ki kell igazítani, így a járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvényjavaslat - összhangban a gazdaságvédelmi akciótervvel - tartalmazza a szálláshely-szolgáltatást terhelő áfa kulcs 5 százalékra csökkentését.

Tállai András szerint a jövedéki törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a dohánygyártmányokat érintő változás, amelynek értelmében az uniós adóminimum elérése érdekében 2020-tól 2021. január 1-jéig fokozatosan, három lépcsőben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke.

A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől, időlegesen, 2022. december 31-ig 0 százalék lesz, a módosítás az érintett adóalanyok versenyképességét növeli, és azt várják tőle, hogy segíti a hirdetési piac további bővülését.

A társasági adótörvényt érintően a módosítási javaslatok egyszerűsítik az adóadminisztrációt, a vállalkozások beruházási hajlandóságának ösztönzését szolgálják, és emellett a kifejezetten sikeresnek mondható új jogintézményre, a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó rendelkezéseket teszik még versenyképesebbé.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kisvállalati adót alkalmazó cégek terheit mérsékli a kisvállalati adó kulcsának 13-ról 12 százalékra csökkentése 2020. január 1-jétől, az adócsökkentés várhatóan 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Szintén a gazdasági akcióterv elemeként 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, mivel a célcsoportba tartozó vállalkozások az újonnan bevezetett egyszerűsített adózási formákat választják inkább.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítása létrehozza egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus keretrendszerét, valamint tartalmazza a nem uniós országokkal folytatandó egyeztetési eljárások szabályait is. Ez a módosítás segíti az országok közötti adóviták hatékonyabb rendezését.

A társasági adóra vonatkozóan a javaslat az uniós adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javasolt módosítások célja egyrészről, hogy megakadályozzák a tagállamok eltérő jogi szabályozásából adódó kettős nem adóztatási helyzeteket, másrészről pedig, hogy megadóztassák a Magyarországról távozó vállalkozások vagy tevékenységek egyes jövedelmeit. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-13 00:10:00
November 11-én az Eiffel Műhelyházban rendezték meg az első „Vidéki Vállalkozók Éjszakája powered by Volkswagen” eseményt, ahol átadták az Év Vidéki Vállalkozói Díjakat. Magyarországon most először díjazták kizárólag a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozásokat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS