Ádám Imre: a gazdaságvédelmi akciótervben a VOSZ javaslatai is megjelennek

2019. 06. 12., 09:30

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tagjainak javaslatai is megjelennek a kormány gazdasági stratégiájában – mondta az Üzletem.hu-nak Ádám Imre, a szervezet alelnöke.

A május végén bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv több intézkedésében is megjelennek a VOSZ által képviselt vállalkozások javaslatai. A szövetség folyamatosan gyűjti a vállalkozások javaslatait, amelyek közül tavaly több mint 40-et juttattak el a Pénzügyminisztériumhoz és az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. A vállalkozók jellemzően az adózás egyszerűsítését, illetve az adónemek számának, mértékének csökkentését, valamint a bürokratikus terhek enyhítését szorgalmazták – mondta el az Üzletem.hu-nak Ádám Imre, a VOSZ alelnöke.

A kiva és a szociális hozzájárulási adó csökkentése – utóbbi már a 2016-os bérmegállapodásban is szerepelt – szintén ebbe a sorba illeszkedik. A szocho mérséklése csökkenti az adóéket, de a vállalkozások egy részét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum idei és jövő évi, egyaránt 8–8 százalékos emelése így is nehéz helyzetbe hozza – hangsúlyozta Ádám Imre. A bérköltség emelkedésével nő a munkaerőköltség, a vállalkozások büdzséjének szűkössége miatt a beruházások, fejlesztések lehetősége viszont csökken. A legnehezebb helyzetbe a belföldre termelő, kevéssé tőkeerős cégek kerülnek, amelyek különösen súlyos dilemmával szembesülnek: egyrészt meg kell tartaniuk a munkaerőt, amihez a multik és a külföld „elszívó hatása” miatt folyamatosan emelniük kellene a béreket, másrészt lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, erősíteniük kell versenyképességüket, amihez viszont beruházásokra van szükség. A kettő egyszerre sajnos nem megy mindenkinek – jegyezte meg a VOSZ alelnöke. A hazai vállalkozásoknál jóval nagyobb termelékenységgel dolgozó multinacionális cégek esetében ez a dilemma kevésbé súlyos, ahogy könnyebb helyzetben vannak az exportra termelő vállalatok is, amelyek eredményességét,  bevétel-növekedését a forint gyengülése is támogatja – tette hozzá.

A szálláshely-szolgáltatás áfájának csökkentése növeli a szektor versenyképességét – hangsúlyozta Ádám Imre. Az itt működő vállalkozásoknak dönteniük kell: vagy az áraikat csökkentve válnak népszerűbbé, vagy a dolgozóik megtartására és fejlesztésre fordítják a náluk maradó összeget. „Mivel a munkaerőhiány itt is rendkívül súlyos probléma, többségében a második lehetőség valószínűsége a nagyobb.”

Új lehetőségek nyílhatnak meg a vállalkozások előtt azzal, hogy a kistelepüléseken a lakásépítések, lakásberuházások áfáját 5 millió forintig visszatérítik. Ez nem csupán az építőipar lendületének megtartását segíti, de növeli a falvak munkaerő-megtartó erejét is azáltal, hogy több városi céget telephelyének vidékre költöztetésére sarkallhat.

A kutatásra-fejlesztésre szánt támogatás megemelése Ádám Imre szerint is jó irányba tett – a beszállítóvá válás lehetőségének és a versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen – lépés. A VOSZ alelnöke szerint ezen a téren érdemes lenne megfontolni K+F források még további növelése mellett egy ehhez kapcsolódó célzott társaságiadó-kedvezmény bevezetését is.

A beruházások támogatása érdekében szükség volt a hitelezés támogatására is, amely a gazdaságvédelmi akciótervben a Garantiqa Hitelgarancia és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkeemelésben jelenik meg. Ez javítja a kisebb tőkeerejű vagy szerényebb fedezettel rendelkező vállalkozások esélyeit. A kisebb garanciaösszegek esetében azonban célszerű lenne tovább egyszerűsíteni az eljárást, amivel a hitelfelvétel gyakran elhúzódó folyamata rövidülhetne – tette hozzá Ádám Imre.

Csaba Ferenc

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS