Gazdaságvédelmi akcióterv: újabb fontos lépés az adórendszer egyszerűsítése felé

2019. 05. 30., 15:05

A most bejelentett csomag egy újabb lépést jelent az adórendszer átalakításának és egyszerűsítésének folyamatában, de a versenyképesség fokozása érdekében további lépésekre is szükség lesz a későbbiekben. Ezek közül kiemelten fontos az adminisztráció további digitalizációjának támogatása, illetve a bérekre rakódó adóterhek csökkentése – hangsúlyozta Hegedüs Sándor, a BDO Magyarország Adótanácsadási üzletágának adóigazgatója.

A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv számos adót érintő lépést tartalmaz. Ezek egy része már korábban is ismert volt, illetve a szakma által korábban felvetett gondolatok is visszaköszönnek. Ezzel együtt ágazati részérdekek, de új tervek is ismerté váltak. Az akcióterv egyes elemeit részletezve a BDO Magyarország szakembere kiemelte:

  • A szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkenése szinte borítékolható volt a korábbi időszak robosztus béremelkedés ismeretében. Kedvező, hogy ez a korábbi irány folytatódik tovább és fiókban maradt az egyszámjegyű személyi jövedelemadó koncepciója, így fennmaradt a célzottan a foglalkoztatás növelését támogató irány. Pozitív fejlemény, hogy nem sikkadt el a KIVA adókulcsának további csökkenése sem, mely korábban is párban járt a szocho csökkenésével, ezzel továbbra is fenntartva a kisvállalati adó versenyképességét.
  • Az adminisztráció csökkentés keretében racionális lépés az egyéni járulékok összevonása, még azzal a következményekkel is, hogy bizonyos esetben ez akár plusz terhet is jelenthet. Itt érdemes megjegyezni, hogy további egyszerűsítést jelenthetne a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összevonása is. Szintén sokan fognak örülni az év végi adófeltöltési kötelezettség kivezetésének. Itt azonban még nem ismert, hogy ez egy lépésben, vagy a költségvetés helyzetének függvényében több lépésben fog-e megvalósulni.
  • Az EVA kivezetése nem okoz meglepetést, hiszen tavaly decemberben lehetett azt utoljára választani, ami részben válasz volt az elmúlt évek folyamataira, mely szerint az evások fokozatosan áttértek más kedvezőbb adóterheket jelentő adózási formákra. Könnyen belátható okokból ez a csomag nem foglalkozik a KATA mértékének emelésével, noha az egyre megkerülhetetlenebbé válik, a későbbi, előrevetíthető negatív társadalmi következmények miatt.
  • A szálláshely-szolgáltatók egyik szeme nevetni, a másik sírni fog még akkor is, ha első olvasatban a bejelentett 13 százalékpontos áfa csökkentés több előnyt ígér a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájáruláshoz képest. Ha azonban közelebbről nézzük meg mindezt, akkor ez utóbbit a magánszemélyek számára szolgáltatók esetén az áfa nyereség megnyerésével kompenzálni tudják azonos bruttó árak mellett, addig az üzleti turizmusra koncentrálók ezt csak áremeléssel fogják tudni kigazdálkodni. A teljesség kedvéért azt is érdemes megjegyezni, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztése szembe megy az adónemek és adóadminisztráció csökkentésének irányával.
  • A fejlesztési adókedvezmények értékhatárainak csökkentése további lendületet adhat a beruházásoknak, igaz az ezzel járó adminisztrációs előírások egyszerre jelenthetnek költséget és kockázatot is a kis és közép vállalkozások számára.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS