A tavalyi azonos időszakhoz képest több mint 300 millió köbméterrel, 5,2 százalékkal kevesebb földgázt használtunk fel idén januártól szeptemberig – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
Az energiaválság előtti évhez, 2021-hez mérten közel 2 milliárd köbméterrel volt kisebb a fogyasztás 2024 első kilenc hónapjában
A Központi Statisztikai Hivatal MVM Csoport adatszolgáltatására alapozó összegzése szerint 2024 januárja és szeptembere között mintegy 5,5 milliárd köbméteres volt a gázfogyasztás. A megelőző év azonos hónapjaihoz mérten a háztartások 10, a vállalatok, közintézmények 2,8 százalékkal kevesebb földgázt használtak fel eddig idén. Három éve az első három negyedéves felhasználás még 7,4 milliárd köbmétert tett ki. Az azóta elért megtakarításon nagyjából egyenlő mértékben osztoztak a lakossági fogyasztók és a gazdasági szereplők. Bár a harmadik negyedévben főleg a hűvösebb szeptemberi napok miatt minimális emelkedés volt kimutatható, változatlanul érvényes az a várakozás, hogy az egész éves felhasználás 8 milliárd köbméter alatt maradhat 2024-ben – olvasható a tárca közleményében.
A mért áramfogyasztás 1,7 százalékos emelkedést jelez az első három negyedévre, a tavalyi 30 terawattórás szintről 30,5 terawattórára. A villamos energia térnyerése azonban a megújuló termelők tömeges megjelenése miatt ennél minden bizonnyal erőteljesebb az energiamixben. A becslések szerint a háztartási méretű naperőművek részaránya a teljes felhasználásban 7,3 százalékra volt tehető az év eddigi részében.
Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában. Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk, Magyarország ezt a kötelező szintet meghaladó, 20 százalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.