Országosan stagnáltak, Budapesten is csak alig emelkedtek a lakbérek októberben

Országosan stagnáltak, Budapesten is csak alig emelkedtek a lakbérek októberben
2022. 11. 21., 18:17

2022 októberében az országos lakbérindex 19, a budapesti 15 százalékkal haladta meg a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, reálértéken azonban 9,6, illetve 12 százalékkal elmaradt attól – derül ki a „KSH–ingatlan.com-lakbérindex, 2022. október” című kiadványból.

Második hónapja nincs érdemi változás a lakbérek terén

Az előző hónapok gyors ütemű lakbéremelkedése 2022 augusztusában jelentősen lelassult, majd szeptemberben megállt. Októberben sem változtak érdemben a kínálati díjak: országosan 0,1, Budapesten 0,5 százalékkal nőttek egy hónap alatt.

Az előző év azonos időszakinál országosan 22, Budapesten 23 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 73, illetve 65 százalékkal voltak magasabbak az októberi lakbérek.

Bár a nominális kínálati díjak 2022 márciusától országosan és Budapesten egyaránt meghaladták a járvány előtti, 2020. januári csúcsot (2022 októberében már 19, illetve 15 százalékkal), reálértéken számítva továbbra is elmaradtak attól. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek októberben országosan 9,6, Budapesten 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2020. januárinál.

Budapesten a pesti belső és külső kerületekben 1,1, illetve 0,5, a budai egyéb kerületekben pedig – az előző havi jelentősebb csökkenés után – 2,0 százalékkal emelkedtek a lakbérek az előző hónaphoz képest. Ezzel szemben a budai hegyvidéki és a pesti átmeneti kerületekben 2,3, illetve 0,7 százalékkal csökkentek egy hónap alatt.

Az előző év azonos időszakához képest továbbra is a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb drágulás (27 százalék), a budai hegyvidéki és a pesti átmeneti kerületekben egyaránt 21, a budai egyéb, illetve a pesti külső kerületekben pedig 22 és 19 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy év alatt.

(Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII.; budai egyéb kerület: III., XI., XXII.; pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.; pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX.; pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.)

Elsősorban a fővárosban csökkent a kínálat

A 2022 első tíz hónapjában figyelembe vett hirdetések 58 százaléka fővárosi, 27 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. A hirdetések száma jelentősen csökkent, 2020 első tíz hónapjához képest 19, a 2021. azonos időszakihoz mérten 22 százalékkal.

A 2022 első tíz hónapjában kiadásra meghirdetett lakások alapterülete Budapesten átlagosan 54, a megyei jogú városokban 57 m2 volt. A kisebb településeken – a nem megyei jogú városokban és községekben – általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 64 m2 volt. A legnagyobb alapterületű (átlagosan 72 m2-es) albérleteket továbbra is Pest megyében hirdették. Az ország különböző területein a kiadó lakások átlagos nagysága meglehetősen stabilnak bizonyult, annak ellenére, hogy számuk az elmúlt években számottevően ingadozott.

Országosan a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (93 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 7 százalék esetében családi házakat hirdettek meg. Budapesten ugyanakkor a kiadó lakások mindössze 3,2 százaléka volt családi ház. 2022 január–októberében a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélyektől.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS