NMHH: 21 ezer forint volt 2023-ban az „átlag magyar háztartás” hírközlési kiadása

2024. 08. 22., 12:22

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a hírközlési szolgáltatásokra, azaz mobiltelefonra, internetre, tévé-előfizetésre és otthoni (vezetékes) telefonra átlagosan 20 900 forintot fizettek a magyarok. A kiadások több mint felét a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja tette ki.

Az NMHH éves rendszerességgel végez piackutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján ezen szolgáltatásokra 2023-ban átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek havonta, ez pedig 13 százalékkal több, mint az előző évben. A kiadásnövekedés még így is elmaradt az infláció átlagos mértékétől.

A hírközlési kiadások több mint felét (havi 12 400 forint) a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja teszi ki. Ezt követi a tévészolgáltatás költsége (átlagosan 4100 forint), majd az otthoni interneté (3500 forint). Az otthoni telefont már kevesebben használják, így átlagosan csak 600 forintot költ erre egy háztartás, a szintén kevesek által igénybe vett hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 forintot. 

A hírközlési összkiadásokba a hatóság munkatársai nem számolták bele a streamingszolgáltatásokat, azt ugyanis az emberek jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik. Érdemes megvizsgálni, hogy miként változott a szolgáltatások tartalma, hiszen a kiadások növekedését a több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jelentősen lecsökkent (42 százalékról 31 százalékra esett), illetve a hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött. A háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2,0 volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya pedig jelentősen nem változott. A kiadások tehát annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe.

A háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a legjelentősebb. Míg 2022-ben havi 10 500, tavaly már 12 400 forintot költöttek erre a háztartások, nem beleszámolva az esetleges készüléktörlesztést vagy mobilvásárlásokat. Ez 18 százalékos kiadásnövekedést jelentett. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt a számlás előfizetés, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is. Az NMHH szakemberei lényegi bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében láttak. 2023-ban a megkérdezettek számlás mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 GB-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret, míg 2022-ben ennek aránya csupán 32 százalék volt. (NMHH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS