Nagyvárosi társasházi garzonok pörgethetik a lakáspiacot 2023-ban

2023. 01. 02., 19:14

A 2022-ben kialakult trendeknek megfelelően zárta a decembert a használt lakások piaca az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint, amely a 2022-es év értékelése mellett bemutatja az idei lakáspiaci kilátásokat meghatározó 5 trendet is.

Kettészakadt a múlt év

2022 utolsó hónapjában a kínálat 8 százalékkal maradt el a 2021 decemberében látott szinttől. Az eladók használt lakások iránt érdeklődők száma pedig 53 százalékkal csökkent éves összevetésben.

„A visszafogott decemberi számok nem jelentenek meglepetést, a múlt év során egyre fokozódó bizonytalanság, kivárás állt a háttérben. Összességében pedig a decemberi számok illeszkednek a múlt évben kialakult trendekhez” – értékelte a piaci számokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A múlt év egészét nézve azonban felemás kép rajzolódik ki: „2022-ben összesen közel 408 ezer lakóingatlant kínáltak eladásra a tulajdonosok és a közvetítők, ami 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az érdeklődések 36 százalékos visszaesést mutattak. Az éven belül azonban jelentős eltérések láthatóak. A kínálat ugyanis az első félévben még 6 százalékos csökkenésben volt, a második félévben viszont 2 százalékkal több hirdetést adtak fel éves összevetésben.”

A kereslet az év első harmadában 30 százalékkal mérséklődött, májustól kezdve viszont átlagosan 40 százalékos volt a csökkenés 2021-hez képest.

5 trend határozhatja meg 2023-at a lakáspiacon

Az ingatlan.com 5 folyamatot azonosított, amely a leginkább befolyásolhatja a lakáspiac idei kilátásait.

1. A hitelkamatok továbbra is magas szinten maradnak

Az elmúlt 7 év lakásdrágulásának egyik következménye volt, hogy 2021-ben már minden második lakást hitelre vásároltak a vevők. Az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt viszont 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A jelenlegi kilátások szerint a hitelkamatok idén is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. 2023-ban a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődése esetén indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása.

2. Mérsékelten gyűrűzik be a rezsiszámlákba az európai energiaár-robbanás

2022 végén megszületett a döntés, hogy idén április végéig az átlagfogyasztás felett is megmarad a rezsicsökkentett gáztarifa. További jó hír lehet, hogy a gáz ára az európai tőzsdéken a háború előtti szint közelébe esett vissza, ezért a rezsiszámlák is kisebb valószínűséggel szabadulhatnak el. Ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett. Ez pedig a tekintélyes lakásáresés valószínűségét is csökkenti. Ennek a folyamatnak a nyertesi a nagyobb alapterületű kistelepülési ingatlanok tulajdonosai lehetnek.

3. Maradnak az állami támogatások

Növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi CSOK is 2024 végéig igényelhető, ráadásul a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetősége is két évvel meghosszabbodott. Az ingatlan.com szakértője szerint a kormányzati lakástámogatások eddigi logikájából kiindulva az sem kizárt, hogy az év második felében további, célzott támogatások nyílnak meg, hogyha a költségvetés erre lehetőséget biztosít. Balogh László szerint a jelenlegi feszes gazdálkodási környezetben a babaváró támogatás meghosszabbítása már önmagában is nagy dolog az első lakásvásárlás előtt állók számára.

4. Lesznek előremenekülő lakásépítők

2022-ben a gazdasági bizonytalanságok hatására sok beruházó elhalasztotta lakásépítési terveit. A nagyobb vállalkozások közül viszont szép számmal vannak olyanok is, akik inkább előremenekülnek, és nem állnak le az építkezésekkel. A kínálatban szereplő kellő mennyiségű új lakás, nem csak a lakáspiaci forgalmat tarthatja életben, de a legjobb minőségű használt ingatlanok árainak is támaszt adhat.

5. Piaci túlkínálat 2023-ban

2022-ben elkezdett kinyílni a kereslet-kínálati olló: a kínálat szűkössége helyett mára már vevőből van jóval kevesebb. Az idén legfeljebb 100-120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami 20 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket, ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Az elmúlt éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4–5 százalékkal növekedhetnek az árak. A korábbi dinamikus áremelkedéshez képest ez inkább már stagnálásnak felel meg. A legpörgősebb új és használt lakások a nagyvárosi társasházi garzonlakások lehetnek. A nagyobb ingatlanok közül a panellakások lehetnek a legnépszerűbbek. A nagyméretű családi-, iker- és sorházak esetében viszont elhelyezkedéstől függetlenül akár szemmel látható árcsökkenés is végbemehet 2023-ban.

ingatlan.com

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS