Mi dönti el, hogy mennyibe kerül az áram?

Az áramnak éppen úgy van piaca, mint sok más terméknek. A villamos energia természetesen különleges árucikk, hiszen egyrészt láthatatlan, másrészt alapvetően a fizika törvényszerűségei határozzák meg, hogy honnan hova halad. Az egyes országoknak saját árampiaca van, ezek azonban összefonódnak egymással, közvetlen hatása van egyiknek a másikra. Éppen ezért ahhoz, hogy megértsük a magyar árampiacot, nem elég csak a hazai tényezőket ismernünk. Látnunk kell az összes, az itteni viszonyokat is befolyásoló szereplőt és piacot.

„A jelenleg működő kereskedési rendszerben ahány ország, annyi piac, annyi energiamix, és annyiféle energiaár. Az, hogy mennyibe kerül az áram a nagykereskedelmi piacon, többé-kevésbé az energiamix összetétele határozza meg” – mondta Varga Viktor, az MVM Partner Zrt. eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

A tőzsdék és szervezett piacok megjelenése előtt a kereskedés bilaterális alapon, vagyis kétoldalú szerződéseken keresztül működött. Ha egy erőmű vagy kereskedő el akarta adni az áramot, akkor megegyezett egy másik szereplővel, és aláírták az erről szóló szerződést. A gyakorlatban ez telefonos tárgyalásokat, aukciókat, tenderek keretein belül megkötött üzleteteket, vagy éppen a nagyobb bróker-platformok bevonását jelentette.

A villamos energia szabadpiaci struktúrája Magyarországon és a régiónkban csak a kétezres évek második felében alakult ki, bő egy évtizeddel követve a nyugat-európai piacfejlődési folyamatokat.  A piac fejlődése az MVM Partner esetében azt jelentette, hogy az itthoni erőteljes piaci szerepvállalás mellett, a kiterjedt erőművi és fogyasztói portfóliót sokkal jobban lehetett optimalizálni, vagyis lényegesen hatékonyabb tudott lenni a nagykereskedelmi tevékenység, ha külföldi piacokat is elért a vállalat. Az MVM Partner elsőként a legjelentősebbnek tartott német–osztrák piacon jelent meg, majd következett a romániai piac megismerése. Az MVM Csoport stratégiájának megfelelően megszületett a döntés, hogy az erőművi portfólió optimalizálása mellett szükség van az úgynevezett proprietary, azaz saját számlás kereskedésre is, ami pedig a környező államok piacainak minél alaposabb felmérését vonta maga után.

„Mindez egy nemzetközi terjeszkedési stratégiában öltött testet, a cél az volt, hogy a hazai kereskedő minden környező ország piacán megjelenjen: Csehország, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia állt az MVM Partner 2010-es évek eleji terjeszkedésének középpontjában. Napjainkra már jelentős piaci lefedettséget ért el a vállalat, a hazaival együtt összesen 17 piacon tölt be aktív szerepet, melynek fókuszában a közép-kelet- és dél-kelet-európai régió áll. Idén két új piaccal bővült a működési területünk, Svájccal és Spanyolországgal” – tette hozzá Hazlach András, a társaság proprietary kereskedelmi igazgatója. Amennyiben csak Magyarországon van jelen egy kereskedő, akkor csak hazai árakon tudja kiegyenlíteni a portfólióját. Ezért optimálisabb működést eredményez, ha az itthoni mellett eléri a különböző országok piacait is, megismeri azok működési struktúráját, hiszen a piacok egymásra utaltságából adódóan mindezt előnyösen ki lehet használni a magyarországi portfólió kapcsán is.

Magyarországnak ma már központi szerepe van a régiós villamosenergia-kereskedelemben. Ennek okai között szerepel, hogy az ország méretéhez képest sok állammal határos, a létrehozott áramtőzsde (HUPX) pedig képes volt betölteni azt az űrt, ami a régióban kialakult. Az energia tőzsdei kereskedelme teljes átláthatósággal jár, az árak folyamatosan nyomon követhetők, a termékek pedig ennek következtében egyre inkább a standardizálás irányába haladnak. Az úgynevezett brókerplatformok korábban fontos szerepet töltöttek be a kereskedelmi láncban, az áramtőzsdék megjelenésével azonban a kereskedelmi volumen szempontjából szerepük mérséklődött.

A villamos energia kereskedelme az Európai Unióban ma már teljesen transzparens, ennek ellenére mégis elmondható, hogy egy kereskedő a saját országában, a saját piacán van a legjobb helyzetben, hiszen a „helyismeret” még mindig kiemelt tényező. Utóbbi megállapítás különösen igaz a balkáni régióban, ahol a piac fejlettsége még nem mérhető a hazai és európai szinthez. A Balkán számára az első transzparens „hub” szerepét Magyarország tölti be, ami azt is jelenti, hogy a balkáni cégek egymás közötti ügyleteiknél az árat a magyar tőzsdei árhoz igazítják. A Balkánon a személyes kapcsolatoknak, a helyi nyelv ismeretének továbbra is fontos szerepe van, amiknek birtoklása jelentősen hozzájárul a teljes portfólió optimalizálásához.

MVM Partner Zrt.