Meddig tartják magukat a budapesti ingatlanárak?

2021. 02. 22., 16:00

A családi házak és a téglalakások átlagos négyzetméterárainak alakulását az Ingalannet.hu szakértői vizsgálták.

Előző cikkünkben a tavalyi évet összegeztük a fővárosi és vidéki lakásárak alakulásának tekintetében, az 5 százalékos lakásáfa visszaigénylésének megjelenése által előidézett megnövekvő keresletről is szót ejtve. Ezúttal két ingatlantípus árváltozásait vettük górcső alá Budapesten – a családi házak, illetve a téglalakások átlagos négyzetméter áraira voltunk kíváncsiak.

Eltérő mértékű árváltozás az egyes ingatlantípusok és kerületek tekintetében

Ha a 2021 januárjában aktuális átlagos négyzetméterárakat viszonyítjuk a tavalyi év azonos hónapjához, a fővárosban eladásra kínált összes lakóingatlan típusra átlagosan 2,4 százalékos áremelkedés jellemző. Ugyanakkor egyes kerületekben ennél jóval nagyobb mértékű változás ment végbe – az Ingatlannet.hu statisztikái szerint a XV. kerületben például közel 15 százalékot drágultak az ingatlanok egy év leforgása alatt. Volt, ahol ezzel szemben csökkent az átlagos négyzetméterár. Soroksáron közel 9 százalékkal esett az árszínvonal, ami az összes ingatlantípus kínálati árait illeti.

A családi házak drágultak leginkább

Az árváltozás százalékos mértékét tekintve, a budapesti használt ingatlanok közül a családi házak átlagos négyzetméterára változott a legnagyobb arányban. A főváros összes kerületét figyelembe véve, átlagosan 3,05 százalékkal kell többet fizetnie annak, aki 2020 januárja helyett idén év elején szeretett volna családi házhoz jutni Budapesten.

Mennyit is jelent ez az egyes kerületekben? A legnagyobb mértékű áremelkedés az egy év leforgása alatt Erzsébetvárosban mutatkozott, itt másfélszeresére nőttek az átlagos négyzetméterárak. Tehát egy 80 négyzetméteres használt ház esetében az átlagos kínálati ár 2020 januárjához képest 2021 első hónapjára összesen körülbelül 16,7 millió forinttal volt magasabb.

Újpesten szintén jelentős, 22,7 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, ami az átlagos kínálati négyzetméterárat a kerületben 111 ezer forinttal növelte. A II. és a X. kerületben egyaránt 108 és fél ezer forinttal kerültek többe a használt házak négyzetméterenként a tavalyi év elejéhez hasonlítva.

Ezekben a kerületekben kerülnek kevesebbe a használt házak

Mindemellett találhatunk olyan városrészeket, ahol az alku előtti árak jelentősen csökkentek a tavalyiakhoz képest. Józsefvárosban és Budaváron például rendre 157, illetve 143 ezer forinttal kértek kevesebbet átlagosan egy négyzetméterért. Ennek ellenére természetesen az I. kerület továbbra is az egyik legdrágább környék maradt. A tavalyi évet tekintve, a családi házak piacán a 12 hónapból 8 hónapban Budavár kerületben találhattuk a legmagasabb átlagos kínálati árakat.

2 százalékkal drágultak az eladó lakások

Ami a téglalakásokat illeti, a fővárosban található eladó ingatlanok átlagos négyzetméterárai közel 2 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy az összes kerület adatait beleszámítva, 2021. januárban átlagosan 16 ezer forinttal kellett többet fizetni négyzetméterenként egy budapesti lakásért, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányú drágulás a XV. kerületre volt jellemző. Rákospalota városrészében ugyanis közel 23 százalékkal, azaz 137 ezer forinttal magasabb átlagos négyzetméteráron kínálták eladásra a téglalakásokat.

Szintén jelentősen, több mint tizedével drágult a budafok-tétényi lakáskínálat. A XXII. kerületben idén januárban lakást vásárlók tehát kb. 73,5 ezer forint/m2-rel magasabb vételárral számolhattak a tavaly év eleji árakhoz képest.

12 kerületben olcsóbb lett a téglalakás

A fentiek ellenére azonban több kerületben csökkent a lakások átlagos, négyzetméterenkénti kínálati ára, mint amennyiben drágultak ezek az ingatlanok. Soroksáron volt ez a legjellemzőbb, ahol négyzetméterenként 71 ezer forintot takaríthatott meg az, aki 2020-ról idénre halasztotta a lakásvásárlást. Pesterzsébet eladó téglalakásai is jóval olcsóbbak lettek az elmúlt egy évben – 8 és fél százalékkal csökkent az átlagos négyzetméterár ebben a kerületben, azaz az itteni lakásokat idén januárban a tavalyi év azonos hónapjához képest négyzetméterenként 48 ezer forinttal alacsonyabb áron kínálták.

A fővárosban hagyományosan legdrágábbnak számító ingatlantípus árainak alakulásáról megoszlanak a szakértői vélemények, minimális csökkenésre, de legalábbis stagnálásra számítanak az első negyedévben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS