Milyen volt ez a mindenki számára nehéz év a magyar ingatlanpiacon? Az Ingatlannet.hu szakértőinek elemzése.
Előző cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy mire elég 20 millió forint, és hogy hol érdemes most ingatlanba fektetni a pénzünket, figyelembe véve a régióközpontokat. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy hogyan is zárta ezt a mindenki számára nehéz évet a magyar ingatlanpiac, kitérve a fővárosra és környékére, valamint a nagyobb vidéki városokra is.
Szó sincs ingatlanpiaci válságról?
A magyar használtlakás-piacon az évek óta tartó nagymértékű drágulás természetes mérséklődése már 2019. második felében érezhető volt, azonban 2020-ban csupán ezt a folyamatot erősítette a koronavírus járvány. Összességében tekintve a magyar ingatlanpiacot, drasztikus árzuhanásról szó nincs, sőt, 2020-ban csaknem 8 százalékos drágulás történt országosan. Persze sok településen volt tapasztalható kisebb-nagyobb visszaesés, azonban e hatásokat korrigálta több esemény is. Például – az új otthonteremtési program részeként – az 5 százalékos lakásáfa visszaigénylés esetén jelentkező, egyre növő kereslet hatására a kínálati árak is kúsznak feljebb. Ami talán a koronavírus járvány hatása miatt vesztesnek mondható a hazai ingatlanpiacon, az a bérleti piac.
A fővárosi lakáspiacot is enyhe drágulás jellemezte
Talán a fővárost érintette a legjobban a koronavírus járvány okozta negatív hatások sorozata. A tavalyi év során tapasztalhattuk Budapesten és az agglomerációban a bérleti díjak nagymértékű visszaesését, a kiadó és eladó lakások kínálatának növekedését, valamint a használt lakások esetében az árszínvonal csökkenését is. Összességében a tavalyi év során ennek ellenére is az átlagárak esetén 1,3 százalékos drágulást figyelhettünk meg. Azonban előző évekhez képest a drágulás mértéke a főváros esetén – a járványnak is köszönhetően – igencsak mérséklődött.
Budapest és az agglomeráció használtlakás-piacát tekintve tehát nagymértékű változások nem mentek végbe egy év távlatában. 2020 második felében az átlagos kínálati árak 1,5 százalékkal estek vissza. A tavalyi év utolsó negyedévében az agglomeráció lakóingatlanjai esetén az átlagos kínálati ár négyzetméterenként 764 ezer forint volt. 2020 első negyedévében mért adatokhoz képest ez csak 1–2 ezer forinttal marad el. A főváros lakóingatlanjai – családi házak, tégla- és panellakások – esetén a második, illetve a harmadik negyedévben az átlagos kínálati ár 767, valamint 772 ezer forint volt négyzetméterenként. Ez alapján elmondható, hogy a fővárosi családi házak, téglalakások, valamint panellakások összességét tekintve az átlagos négyzetméterár kisebb-nagyobb kilengésekkel, de stagnált.
Nagy volt az áremelkedés a vidéki megyékben
A vidéki megyék esetén is egy kisebb mértékű drágulást volt tapasztalható az elmúlt egy évben, tehát a megyék esetén – csupán egy megye kivételével – nem csökkent az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára. A nagyobb mértékű áremelkedés az olcsóbb megyékben volt inkább jellemző, így a megyék között a következő rangsor állítható fel: a legnagyobb mértékű drágulás Vas megyében volt, 35 százalékkal nőttek az átlagos árak. Ezt követi Heves megye 21 százalékkal, majd pedig Nógrád megye, 20 százalékkal. Csupán egyetlen megye esetén csökkentek a lakóingatlanok átlagos négyzetméter árai: Somogy megyében egy kisebb mértékű, 5 százalékos visszaesést tapasztalhattunk.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.