Így zárta 2020-at a hazai ingatlanpiac

2021. 01. 14., 09:00

Milyen volt ez a mindenki számára nehéz év a magyar ingatlanpiacon? Az Ingatlannet.hu szakértőinek elemzése.

Előző cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy mire elég 20 millió forint, és hogy hol érdemes most ingatlanba fektetni a pénzünket, figyelembe véve a régióközpontokat. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy hogyan is zárta ezt a mindenki számára nehéz évet a magyar ingatlanpiac, kitérve a fővárosra és környékére, valamint a nagyobb vidéki városokra is.

Szó sincs ingatlanpiaci válságról?

A magyar használtlakás-piacon az évek óta tartó nagymértékű drágulás természetes mérséklődése már 2019. második felében érezhető volt, azonban 2020-ban csupán ezt a folyamatot erősítette a koronavírus járvány. Összességében tekintve a magyar ingatlanpiacot, drasztikus árzuhanásról szó nincs, sőt, 2020-ban csaknem 8 százalékos drágulás történt országosan. Persze sok településen volt tapasztalható kisebb-nagyobb visszaesés, azonban e hatásokat korrigálta több esemény is. Például – az új otthonteremtési program részeként – az 5 százalékos lakásáfa visszaigénylés esetén jelentkező, egyre növő kereslet hatására a kínálati árak is kúsznak feljebb. Ami talán a koronavírus járvány hatása miatt vesztesnek mondható a hazai ingatlanpiacon, az a bérleti piac.

A fővárosi lakáspiacot is enyhe drágulás jellemezte

Talán a fővárost érintette a legjobban a koronavírus járvány okozta negatív hatások sorozata. A tavalyi év során tapasztalhattuk Budapesten és az agglomerációban a bérleti díjak nagymértékű visszaesését, a kiadó és eladó lakások kínálatának növekedését, valamint a használt lakások esetében az árszínvonal csökkenését is. Összességében a tavalyi év során ennek ellenére is az átlagárak esetén 1,3 százalékos drágulást figyelhettünk meg. Azonban előző évekhez képest a drágulás mértéke a főváros esetén – a járványnak is köszönhetően – igencsak mérséklődött.

Budapest és az agglomeráció használtlakás-piacát tekintve tehát nagymértékű változások nem mentek végbe egy év távlatában.  2020 második felében az átlagos kínálati árak 1,5 százalékkal estek vissza. A tavalyi év utolsó negyedévében az agglomeráció lakóingatlanjai esetén az átlagos kínálati ár négyzetméterenként 764 ezer forint volt. 2020 első negyedévében mért adatokhoz képest ez csak 1–2 ezer forinttal marad el. A főváros lakóingatlanjai – családi házak, tégla- és panellakások – esetén a második, illetve a harmadik negyedévben az átlagos kínálati ár 767, valamint 772 ezer forint volt négyzetméterenként. Ez alapján elmondható, hogy a fővárosi családi házak, téglalakások, valamint panellakások összességét tekintve az átlagos négyzetméterár kisebb-nagyobb kilengésekkel, de stagnált.

Nagy volt az áremelkedés a vidéki megyékben

A vidéki megyék esetén is egy kisebb mértékű drágulást volt tapasztalható az elmúlt egy évben, tehát a megyék esetén – csupán egy megye kivételével – nem csökkent az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméter ára. A nagyobb mértékű áremelkedés az olcsóbb megyékben volt inkább jellemző, így a megyék között a következő rangsor állítható fel: a legnagyobb mértékű drágulás Vas megyében volt, 35 százalékkal nőttek az átlagos árak. Ezt követi Heves megye 21 százalékkal, majd pedig Nógrád megye, 20 százalékkal. Csupán egyetlen megye esetén csökkentek a lakóingatlanok átlagos négyzetméter árai: Somogy megyében egy kisebb mértékű, 5 százalékos visszaesést tapasztalhattunk.

Ingatlannet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS