Ingatlanpiac: mire elég most 20 millió forint?

2020. 12. 07., 16:15

Az ingatlanpiacon az idei évben is hatalmas árkülönbségek vannak egyes városok között, sőt a városokon belül ingatlantípusok között is. A koronavírus miatt most még nagyobb eltérésekkel találkozhatunk, ugyanis néhol érvényesült a járvány-hatás és áresést okozott, máshol viszont továbbra is drágultak az ingatlanok. Az Ingatlannet.hu a régióközpontokat vizsgálva mutatja be, hogy mire elég 20 millió forint, és hogy hol érdemes most ingatlanba fektetni a pénzünket.

Tágas családi házak

Nem meglepő talán, hogy a legmagasabb ingatlanárak a fővárosban vannak. Budapesten a használt családi házakat átlagosan 556 ezer Ft/m²-ért kínálták eladásra az októberi hónapban. Ennek alapján a fővárosban 20 millió forint mindössze 36 m²-re volt elegendő. Az ingatlannet.hu elemzéséből jól látszik, hogy Szegeden, Székesfehérváron és Debrecenben közel azonos négyzetméter árakon lehetett családi házat találni. Így ezen régióközpontokban a 20 millió forintos büdzséből idén októberben átlagosan egy 50–55 m²-es házat pályázhattak meg a vásárlók.

Győrben a családi házakat mintegy 335 ezer Ft/m² átlagáron kínálták eladásra a tulajdonosok. Az ország másik felén, Pécsen, az ugyanilyen típusú ingatlanokat 50 ezer forinttal olcsóbban hirdették eladásra. Tehát a győri és pécsi októberi átlagárakkal számolva 20 millió forint 60-70 m²-rel egyezett meg. A legalacsonyabb és legkedvezőbb négyzetméterár a családi házak tekintetében Miskolcon volt. A városban ilyen átlagár mellett a keretösszegünkből egy méretes, közel 86 négyzetméteres családi házat kaphattunk volna.

Kislakások, minigarzonok

A lakáspiacon jellemzően magasabbak az átlag kínálati árak, mint a családi házak esetében. Ez azt jelenti, hogy itt még kevesebbre elég a pénzünk. Az ősz második hónapjában, a székesfehérvári és győri téglalakások egyetlen négyzetméterének átlagára meghaladta a fél milliós összeget is. Ez alapján 20 millió forint mindössze 38 m²-t futott ki. Az alig 40 négyzetméteres alapterület talán kevésnek tűnik, de a vizsgált városok közül idén októberben  20 millió forint Debrecenben és Budapesten még kevesebbre, átlagosan 20–30 m²-re volt elegendő. Persze voltak olyan régióközpontok, ahol már egy elfogadható életteret lehetett kapni a 20 milliós keretösszegért: Miskolcon, Pécsen és Szegeden átlagosan 40–50 m²-t.

A fővárosban nemcsak a téglalakások, hanem a panellakások is drágának számítanak, az októberi átlag négyzetméter áruk alapján a keretösszegért cserébe átlagosan 35 m²-t ajánlottak az eladók. A többi régióközpontban pedig átlagosan 40-80 m²-t kínáltak 20 millió forintért.

Vidéken élni az új trend

A koronavírus fenekestül felfordította a 2020-as évünket. Az ingatlanpiacon is egy egészen új trend jelent meg. A vírushelyzet alatt csökkenő vidéki ingatlanárak ugyanis vonzóvá tették az emberek számára, hogy Budapesttől távolabb költözzenek. Ebben a nehéz időszakban a vidéken felül előtérbe került a home office, illetve a zöld övezetek értéke is. Ez utóbbi pedig még inkább a vidéki ingatlanok mellett szólnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS