Ingatlanpiac: mire elég most 20 millió forint?

2020. 12. 07., 16:15

Az ingatlanpiacon az idei évben is hatalmas árkülönbségek vannak egyes városok között, sőt a városokon belül ingatlantípusok között is. A koronavírus miatt most még nagyobb eltérésekkel találkozhatunk, ugyanis néhol érvényesült a járvány-hatás és áresést okozott, máshol viszont továbbra is drágultak az ingatlanok. Az Ingatlannet.hu a régióközpontokat vizsgálva mutatja be, hogy mire elég 20 millió forint, és hogy hol érdemes most ingatlanba fektetni a pénzünket.

Tágas családi házak

Nem meglepő talán, hogy a legmagasabb ingatlanárak a fővárosban vannak. Budapesten a használt családi házakat átlagosan 556 ezer Ft/m²-ért kínálták eladásra az októberi hónapban. Ennek alapján a fővárosban 20 millió forint mindössze 36 m²-re volt elegendő. Az ingatlannet.hu elemzéséből jól látszik, hogy Szegeden, Székesfehérváron és Debrecenben közel azonos négyzetméter árakon lehetett családi házat találni. Így ezen régióközpontokban a 20 millió forintos büdzséből idén októberben átlagosan egy 50–55 m²-es házat pályázhattak meg a vásárlók.

Győrben a családi házakat mintegy 335 ezer Ft/m² átlagáron kínálták eladásra a tulajdonosok. Az ország másik felén, Pécsen, az ugyanilyen típusú ingatlanokat 50 ezer forinttal olcsóbban hirdették eladásra. Tehát a győri és pécsi októberi átlagárakkal számolva 20 millió forint 60-70 m²-rel egyezett meg. A legalacsonyabb és legkedvezőbb négyzetméterár a családi házak tekintetében Miskolcon volt. A városban ilyen átlagár mellett a keretösszegünkből egy méretes, közel 86 négyzetméteres családi házat kaphattunk volna.

Kislakások, minigarzonok

A lakáspiacon jellemzően magasabbak az átlag kínálati árak, mint a családi házak esetében. Ez azt jelenti, hogy itt még kevesebbre elég a pénzünk. Az ősz második hónapjában, a székesfehérvári és győri téglalakások egyetlen négyzetméterének átlagára meghaladta a fél milliós összeget is. Ez alapján 20 millió forint mindössze 38 m²-t futott ki. Az alig 40 négyzetméteres alapterület talán kevésnek tűnik, de a vizsgált városok közül idén októberben  20 millió forint Debrecenben és Budapesten még kevesebbre, átlagosan 20–30 m²-re volt elegendő. Persze voltak olyan régióközpontok, ahol már egy elfogadható életteret lehetett kapni a 20 milliós keretösszegért: Miskolcon, Pécsen és Szegeden átlagosan 40–50 m²-t.

A fővárosban nemcsak a téglalakások, hanem a panellakások is drágának számítanak, az októberi átlag négyzetméter áruk alapján a keretösszegért cserébe átlagosan 35 m²-t ajánlottak az eladók. A többi régióközpontban pedig átlagosan 40-80 m²-t kínáltak 20 millió forintért.

Vidéken élni az új trend

A koronavírus fenekestül felfordította a 2020-as évünket. Az ingatlanpiacon is egy egészen új trend jelent meg. A vírushelyzet alatt csökkenő vidéki ingatlanárak ugyanis vonzóvá tették az emberek számára, hogy Budapesttől távolabb költözzenek. Ebben a nehéz időszakban a vidéken felül előtérbe került a home office, illetve a zöld övezetek értéke is. Ez utóbbi pedig még inkább a vidéki ingatlanok mellett szólnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS