KSH: áremelkedés mellett is élénk volt az ingatlanpiac az első félévben

2022. 11. 03., 22:18

2021-ben 161 ezer lakás cserélt gazdát, ezzel a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet is kissé felülmúlta; 2022 I. félévében a forgalom a megelőző évihez hasonlóan alakult – derül ki a KSH „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2022. II. negyedév” című kiadványából.

A lakásárak 2021-ben felgyorsuló emelkedése 2022-ben is folytatódott. Az I. negyedévben a használt lakások 8,9, az újak 6,6 százalékkal, a II. negyedévben 6,3, illetve 3,3 százalékkal kerültek többe. A külföldiek magyarországi lakásvásárlásainak száma szintén nagyobb lett, de nem tért vissza a járvány előtti szintre.

Kiugró évkezdet után 2022 II. negyedévében is folytatódott a lakások drágulása. A 2022. I. negyedévi 8,9 százalék után a II. negyedév további 6,3 százalékos emelkedést hozott a használtlakás-piacon. Az új lakások körében az I. negyedévi,6,6 százalékos növekedést a II. negyedévben 3,3 százalékos követte. Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés nominális értéke 24 százalékot ért el.

Az új lakások piacán a nagyvárosok, a használtakén a kisebb települések dominálnak. 2021-ben a lakáseladások száma általában emelkedett, azonban csak a nagyobb városokban mutatható ki a járvány előttihez viszonyítva érdemi növekedés.

Budapesten mind a használt, mind az új lakások eladása hozzájárult a bővüléshez. A használt lakások 13 és az újak 43 százalékos eladási többlete együtt a teljes lakáspiac 16 százalékos növekedését eredményezte a járvány előtti, 2019. évhez képest.

A megyeszékhelyek forgalmának 4 százalékos növekedését a használtlakás-piac adta, az eladott új lakások száma nem érte el a 2019. évit.

A kisebb városokban a megelőző évhez viszonyított emelkedés ellenére a forgalom az új és a használt lakások esetében is elmaradt a 2019. évitől.

A falvakban az eladások száma mindkét részpiacon csekély mértékben nőtt, az összes eladás 1 százalékkal több volt a 2019. évinél.

2021-ben 11,2 ezer új lakást értékesítettek magánszemélyeknek. A 2022 I–II. negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak rendelkezésre.

2022 I–II. negyedévében az eddig feldolgozott tranzakciók szerint a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.

Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A sok lakást építő kerületek közül már nemcsak a VII., hanem a VIII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben is 1 millió forint fölötti, esetenként azt is jelentősen meghaladó volt az új lakások négyzetméterára.

Még drasztikusabban emelkedtek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.

Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden és Siófokon, utóbbi településen az árak már utolérték a fővárosiakat. Ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot.

A használt lakások négyzetméterára a 2021. évi átlagos 339 ezer forintról 380 ezer forintra emelkedett.

Budapesten egy lakás átlagosan 43,4 millió forintba került, 3 millió forinttal többe, mint 2021-ben. A fajlagos ár ugyanakkor 692 ezer forintról 796 ezer forintra emelkedett.

A járvány utáni fokozott érdeklődés miatt átmenetileg a családi házak ára emelkedett gyorsabban (2021-ben 18 százalékkal), 2022-ben azonban már leginkább a panelek drágultak (19 százalék), a többi lakástípus ára 13 százalékkal lett magasabb.

A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 23,5 millió forintról 27,5 millió forintra, az 1 négyzetméterre jutó ár 369 ezer forintról 448 ezer forintra emelkedett. A legdrágább megyeszékhelyek rendre Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, a sort továbbra is Salgótarján zárja, 199 ezer forintos fajlagos árral.

A balatoni agglomerációban a 2021. évi 42,4 millió forintról 48,3 millió forintra – a budapesti átlagár fölé – emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár megközelítette a 600 ezer forintot.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS