2021-ben 161 ezer lakás cserélt gazdát, ezzel a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet is kissé felülmúlta; 2022 I. félévében a forgalom a megelőző évihez hasonlóan alakult – derül ki a KSH „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2022. II. negyedév” című kiadványából.
A lakásárak 2021-ben felgyorsuló emelkedése 2022-ben is folytatódott. Az I. negyedévben a használt lakások 8,9, az újak 6,6 százalékkal, a II. negyedévben 6,3, illetve 3,3 százalékkal kerültek többe. A külföldiek magyarországi lakásvásárlásainak száma szintén nagyobb lett, de nem tért vissza a járvány előtti szintre.
Kiugró évkezdet után 2022 II. negyedévében is folytatódott a lakások drágulása. A 2022. I. negyedévi 8,9 százalék után a II. negyedév további 6,3 százalékos emelkedést hozott a használtlakás-piacon. Az új lakások körében az I. negyedévi,6,6 százalékos növekedést a II. negyedévben 3,3 százalékos követte. Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés nominális értéke 24 százalékot ért el.
Az új lakások piacán a nagyvárosok, a használtakén a kisebb települések dominálnak. 2021-ben a lakáseladások száma általában emelkedett, azonban csak a nagyobb városokban mutatható ki a járvány előttihez viszonyítva érdemi növekedés.
Budapesten mind a használt, mind az új lakások eladása hozzájárult a bővüléshez. A használt lakások 13 és az újak 43 százalékos eladási többlete együtt a teljes lakáspiac 16 százalékos növekedését eredményezte a járvány előtti, 2019. évhez képest.
A megyeszékhelyek forgalmának 4 százalékos növekedését a használtlakás-piac adta, az eladott új lakások száma nem érte el a 2019. évit.
A kisebb városokban a megelőző évhez viszonyított emelkedés ellenére a forgalom az új és a használt lakások esetében is elmaradt a 2019. évitől.
A falvakban az eladások száma mindkét részpiacon csekély mértékben nőtt, az összes eladás 1 százalékkal több volt a 2019. évinél.
2021-ben 11,2 ezer új lakást értékesítettek magánszemélyeknek. A 2022 I–II. negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak rendelkezésre.
2022 I–II. negyedévében az eddig feldolgozott tranzakciók szerint a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A sok lakást építő kerületek közül már nemcsak a VII., hanem a VIII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben is 1 millió forint fölötti, esetenként azt is jelentősen meghaladó volt az új lakások négyzetméterára.
Még drasztikusabban emelkedtek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.
Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden és Siófokon, utóbbi településen az árak már utolérték a fővárosiakat. Ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot.
A használt lakások négyzetméterára a 2021. évi átlagos 339 ezer forintról 380 ezer forintra emelkedett.
Budapesten egy lakás átlagosan 43,4 millió forintba került, 3 millió forinttal többe, mint 2021-ben. A fajlagos ár ugyanakkor 692 ezer forintról 796 ezer forintra emelkedett.
A járvány utáni fokozott érdeklődés miatt átmenetileg a családi házak ára emelkedett gyorsabban (2021-ben 18 százalékkal), 2022-ben azonban már leginkább a panelek drágultak (19 százalék), a többi lakástípus ára 13 százalékkal lett magasabb.
A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 23,5 millió forintról 27,5 millió forintra, az 1 négyzetméterre jutó ár 369 ezer forintról 448 ezer forintra emelkedett. A legdrágább megyeszékhelyek rendre Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, a sort továbbra is Salgótarján zárja, 199 ezer forintos fajlagos árral.
A balatoni agglomerációban a 2021. évi 42,4 millió forintról 48,3 millió forintra – a budapesti átlagár fölé – emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár megközelítette a 600 ezer forintot.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.