A Kopint-Tárki 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra – jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön.
Az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben az intézet számítása szerint, felfelé mutató kockázatokkal. A legfőbb veszélynek a gyorsuló inflációt nevezte.
A prognózisban a háztartási energia és üzemanyagok hatósági árának esetleges eltörlését csak kismértékben vették figyelembe, mivel feltevésük szerint nem valószínű, hogy a világpiaci árakat a kormány egycsapásra és teljes mértékben érvényesítené a lakossági árakban. Ugyanakkor a jelenlegi magas világpiaci árak mellett a befagyasztott alacsony hatósági energiaár nem tartható fent a költségvetési kiigazítási kényszer mellett. A befagyasztott árak ugyanis a szolgáltatóknál olyan veszteséggel járnak, amelyet a költségvetésnek előbb-utóbb kompenzálnia kell.
Palócz Éva kitért arra, hogy a költségvetés első kéthavi óriási hiánya miatt az év hátralévő részében nagyon fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség, ami akár további állami beruházások elhalasztásával, illetve a lakossági ártámogatások mértékének az újragondolásával járhat. Ugyanakkor, az államháztartási hiány és az államadósság relatív mutatóját a vártnál magasabb folyó áras GDP jelentősen javítja, a várhatóan magas GDP deflátor következtében. A kamatok és hozamok jelentős emelkedése miatt az államadósság finanszírozása jócskán meg fog drágulni.
A Kopint-Tárki szerint ha a havi hiányt sikerül átlagosan 250-300 milliárd forint körül tartani, akkor az idei év „megúszható” 4000-4500 milliárd forint körüli deficittel, ami pénzforgalmi szemléletben a GDP közel 7 százaléka, az ESA hiány pedig 6,5 százalék lehet.
A magyar gazdaságot ahogy az euróövezeti, és globális gazdaságokat is ugyanazok a gondok sújtják, a különbség a mértékekben van - mondta, hozzátéve: az előrejelzések bizonytalansága jelentős. Az idei GDP-re a növekedés szerkezete adhat bíztató kilátásokat, az ipari termelés idén 4 százalék körül nőhet, és az építőiparban is van potenciál.
Palócz Éve ismertette, hogy a külkereskedelemre megbízható növekedési tényezőként idén nem lehet számítani. Az látszik, hogy ikerdeficit van kialakulóban, a folyó fizetési mérleg negatívvá válása és a költségvetési mérleg romlása miatt, a folyamat már évek óta tart. 2022-ben a GDP 5 százalékát is meghaladhatja folyó fizetési mérleg hiánya, a folyó- és a tőkemérleg együttes hiánya pedig 3 százalék fölé emelkedhet az intézet szerint.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: a világgazdasági helyzetet a szárnyaló infláció, a lassuló globális kereskedelem, az újraéledő fennakadások a termelési láncokban, a szigorodó monetáris politika, a volatilis pénzpiacok és a politikai konfliktusok jellemzik. A hangulatindikátorok az év eleji felfelé mutató trend után újra „lekonyultak”, tükrözve a növekvő politikai és gazdaság bizonytalanságot.
A gyorsuló infláció és a vártnál lassúbb globális dinamika egyre súlyosabb problémát okoz. Idén mindenütt lelassul a növekedés, a globális GDP 3,8 százalékos lehet. Az Egyesült Államokban 3 százalék körüli bővülés várható, Japánban 1 százalék. A kínai gazdasági növekedés a tavalyi 8,1 százalék után az idén 5,5 százalék körül alakulhat, amiben a járvány újbóli fellángolása, az orosz-ukrán konfliktus következményei és a gazdaságpolitikai irányváltás is szerepet játszanak.
Közölte: az euróövezetben 2022-re 2,9 százalékos, míg 2023-ra is csak mérsékelt, 3,1 százalékos GDP bővülést várnak, az infláció éves átlagban magas szinten, 5 százalék körül mozoghat, ugyanakkor a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőek maradnak. Oroszországban erős recessziót, a német gazdaságban alig 2,1 százalékos növekedést várnak. A brit gazdaságban 4,8 százalékos bővülés várható idén. A kelet-közép-európai régióban mintegy 1 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkentették az idei előrejelzést. (MTI)
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.