Kopint-Tárki: 4500 milliárd forint körüli deficittel úszható meg az idei év

2022. 04. 07., 16:42

A Kopint-Tárki 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra – jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön.

Az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben az intézet számítása szerint, felfelé mutató kockázatokkal. A legfőbb veszélynek a gyorsuló inflációt nevezte.

A prognózisban a háztartási energia és üzemanyagok hatósági árának esetleges eltörlését csak kismértékben vették figyelembe, mivel feltevésük szerint nem valószínű, hogy a világpiaci árakat a kormány egycsapásra és teljes mértékben érvényesítené a lakossági árakban. Ugyanakkor a jelenlegi magas világpiaci árak mellett a befagyasztott alacsony hatósági energiaár nem tartható fent a költségvetési kiigazítási kényszer mellett. A befagyasztott árak ugyanis a szolgáltatóknál olyan veszteséggel járnak, amelyet a költségvetésnek előbb-utóbb kompenzálnia kell.

Palócz Éva kitért arra, hogy a költségvetés első kéthavi óriási hiánya miatt az év hátralévő részében nagyon fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség, ami akár további állami beruházások elhalasztásával, illetve a lakossági ártámogatások mértékének az újragondolásával járhat. Ugyanakkor, az államháztartási hiány és az államadósság relatív mutatóját a vártnál magasabb folyó áras GDP jelentősen javítja, a várhatóan magas GDP deflátor következtében. A kamatok és hozamok jelentős emelkedése miatt az államadósság finanszírozása jócskán meg fog drágulni.

A Kopint-Tárki szerint ha a havi hiányt sikerül átlagosan 250-300 milliárd forint körül tartani, akkor az idei év „megúszható” 4000-4500 milliárd forint körüli deficittel, ami pénzforgalmi szemléletben a GDP közel 7 százaléka, az ESA hiány pedig 6,5 százalék lehet.

A magyar gazdaságot ahogy az euróövezeti, és globális gazdaságokat is ugyanazok a gondok sújtják, a különbség a mértékekben van - mondta, hozzátéve: az előrejelzések bizonytalansága jelentős. Az idei GDP-re a növekedés szerkezete adhat bíztató kilátásokat, az ipari termelés idén 4 százalék körül nőhet, és az építőiparban is van potenciál.

Palócz Éve ismertette, hogy a külkereskedelemre megbízható növekedési tényezőként idén nem lehet számítani. Az látszik, hogy ikerdeficit van kialakulóban, a folyó fizetési mérleg negatívvá válása és a költségvetési mérleg romlása miatt, a folyamat már évek óta tart. 2022-ben a GDP 5 százalékát is meghaladhatja folyó fizetési mérleg hiánya, a folyó- és a tőkemérleg együttes hiánya pedig 3 százalék fölé emelkedhet az intézet szerint.

Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: a világgazdasági helyzetet a szárnyaló infláció, a lassuló globális kereskedelem, az újraéledő fennakadások a termelési láncokban, a szigorodó monetáris politika, a volatilis pénzpiacok és a politikai konfliktusok jellemzik. A hangulatindikátorok az év eleji felfelé mutató trend után újra „lekonyultak”, tükrözve a növekvő politikai és gazdaság bizonytalanságot.

A gyorsuló infláció és a vártnál lassúbb globális dinamika egyre súlyosabb problémát okoz. Idén mindenütt lelassul a növekedés, a globális GDP 3,8 százalékos lehet. Az Egyesült Államokban 3 százalék körüli bővülés várható, Japánban 1 százalék. A kínai gazdasági növekedés a tavalyi 8,1 százalék után az idén 5,5 százalék körül alakulhat, amiben a járvány újbóli fellángolása, az orosz-ukrán konfliktus következményei és a gazdaságpolitikai irányváltás is szerepet játszanak.

Közölte: az euróövezetben 2022-re 2,9 százalékos, míg 2023-ra is csak mérsékelt, 3,1 százalékos GDP bővülést várnak, az infláció éves átlagban magas szinten, 5 százalék körül mozoghat, ugyanakkor a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőek maradnak. Oroszországban erős recessziót, a német gazdaságban alig 2,1 százalékos növekedést várnak. A brit gazdaságban 4,8 százalékos bővülés várható idén. A kelet-közép-európai régióban mintegy 1 százalékponttal, 3,3 százalékra csökkentették az idei előrejelzést. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS