Kevesen áldoznának 70 millió forintot lakóparki új lakásra

2022. 03. 16., 21:25

Ha lassan is, de bővülnek azok a preferenciák, amelyek az új vagy újszerű lakást vásárlók döntéseit befolyásolják a következő otthonuk kiválasztásakor – derül ki a Metrodom ingatlanfejlesztő 2022. februári országos online kutatásából. A vételár továbbra is a legfőbb hatást gyakorló tényező.

A Metrodom kutatásában résztvevő válaszadók 61 százaléka 30 és 50 millió forint közötti összeget költene új lakóparki lakásra. Azok száma elenyésző, akik 70 millió forintot vagy még annál is többet is képesek kifizetni erre a célra. Az 50 milliót, illetve az ez alatti összeget viszont mindenképpen úgy szeretnék kiadni, hogy az új lakóhelyük ne csupán a jelenlegi elképzeléseiknek feleljen meg, hanem a jövőben is olyan otthon legyen, ahol szeretnek, tudnak és lehet is élni.

A megkérdezettek több, mint háromnegyede (78 százalék) határozottan úgy látja, hogy a fenntarthatóság kifejezetten értéknövelő tényező az új lakások esetében, és ezért a válaszadók közel fele (49 százalék) úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne akár többet is fizetni, ha a „zöld otthon” kritériumainak megfelelő otthonba költözhetne.

A közösségi tereknek növekszik a jelentősége egy újonnan létrejövő lakókörnyezetben. Az emberek ma már inkább szeretnék maguk mögött hagyni a lakótelepekre egykor jellemző bezártságot. Kezdenek érdeklődni a szomszédjaik, a velük egy házban lakók iránt, hogy ne teljesen ismeretlenként, csukott ajtók mögött élje mindenki az életét. A legnagyobb igény – és ez kapcsolódik a fenntarthatósághoz is – a kertre, az udvarra van az új lakóparki lakást vásárlók körében. A válaszadók közel fele (47 százaléka) ezt jelölte meg, mint legmegfelelőbb találkozási pontot, ahol a családok, fiatalok és idősek is kellemesen kikapcsolódhatnak, beszélgethetnek, ismerkedhetnek egymással, miközben a zöld környezetben a pihenésre is alkalmuk adódik. Az edzőterem, a medence vagy a játszótér már jóval kevesebbeknek jelent alternatívát a közösségi élet megteremtésére.

„A lakóparkokban létrejövő közösségek kialakulásához is idő kell. Hol több, hol kevesebb, amit a fejlesztő oldaláról azzal serkenthetünk, ha figyelve a kutatásban jelzett visszajelzésekre is, kiépítjük az ezekhez szükséges fizikai körülményeket: kert, wellness részleg, közösségi nappali vagy épp sporthelyiség. Számtalan variáció megteremthető egy lakóparkban. Mi azon vagyunk, hogy a közösségteremtés feltételei adottak legyenek a lakóknak, a többi pedig már csak rajtuk múlik” – emelte ki a Metrodom értékesítési igazgatója, Kricsfalussy Tamás.

A szakember kitért arra is, hogy az okosotthonok egyelőre nem mozgatják meg különösebben a magyar vásárlókat. Ugyanakkor az iparági trendek azt mutatják, hogy pár év múlva ez is ott lesz a fenntarthatóság, a közösségi terek mellett az új lakóparki lakások iránt érdeklődők preferencia listáján. Köszönhetően többek közt annak, hogy a hibrid munkavégzés, a mobilizálódó és online szolgáltatások bővülésével, illetve a vásárlói szokások változásával egyre többen fogják használni a legmodernebb technológiai megoldásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS