A 2022-es árszinthez képest 5 százalékos mérséklődést mutatott az átlagos négyzetméterár Hajdú-Bihar vármegyében a 2023-as adatok alapján, 2024 elején ugyanakkor 18 százalékos emelkedés után 641 ezer forint/m2-re nőtt az átlag. A kelet-magyarországi vármegyében harmadával kevesebb ingatlan cserélt tulajdonost 2023-ban, mint az azt megelőző évben. Otthonteremtésre 36,5 millió forintot költöttek átlagosan a vevők tavaly, amelynek köszönhetően átlagosan 67 négyzetméteres házakkal, lakásokkal gazdagodtak. Vármegyei szinten a legkeresettebb ingatlantípus a családi ház és a téglaépítésű lakás volt 2023-ban, a tranzakciók 75 százaléka Debrecenben zárult a Duna House adatai alapján.
„A 2023-as évben alacsonyabb fordulatszámon pörgött a hazai ingatlanpiac, igaz ez Hajdú-Bihar vármegyére is, ahol az ingatlanközvetítő értékesítési adatai alapján a 2022-es volumennél 35 százalékkal csekélyebb számban cseréltek tulajdonost az ingatlanok. A gazdasági nehézségek, az infláció és a magas hitelkamatok enyhítették a keresletet mind az új, mind a használt ingatlanok szegmensében, azonban az otthonteremtési támogatások – köztük kiemelten a CSOK Plusz – az idei év első két hónapjában már látható változást hoztak az érdeklődők számában, amely fokozatosan érezhetővé válik a tranzakciószámokat illetően is” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
A vármegyében otthont teremtő ügyfelek körében az elmúlt évek során szinte azonos arányban jutott kiemelt szerep a családi házaknak és a téglaépítésű lakásoknak. A tavalyi évben 38 százalékos többséggel kertes házra szerződtek a Hajdú-Bihar vármegyei vásárlók, azonban 2024 első két hónapjának értékesítési adatai alapján minimális eltéréssel ugyan, de a téglalakások viszik a prímet. A 2022-es évhez képest a családi házakat illetően jelentős áremelkedést mutatnak az adatok, 24 százalékos árváltozás után, 2023-ban már 423 ezer forintos átlagos négyzetméteráron juthattak házhoz a vásárlók Hajdú-Biharban. A családi házra fordított összeg közel 10 millió forinttal lett magasabb, így az átlag már elérte a 35,5 millió forintot, az ingatlanméret átlagosan 84 négyzetméter volt. 2024-ben ugyanakkor az otthonteremtési támogatások hatásaként további áremelkedés várható, amit megerősít, hogy az első két hónap értékesítési adatai alapján a vármegyei családi házak átlaga meghaladta az 500 ezer forintos négyzetméterárat is.
A hajdú-bihari vevők számára preferált ingatlantípus a téglaépítésű lakás is, amely a Duna House 2023-as adatai alapján 36 százalékos arányban szerepelt az adásvételek között. A házakkal ellentétes trendet mutat a téglalakások négyzetméterárainak változása, ugyanis ezeknél az ingatlanoknál drágulást nem, viszont stagnálást, 2 százalékos enyhülést hozott a piac változása. Hajdú-Bihar vármegyében így 671 ezer forint/m2 áron lehetett téglalakáshoz jutni tavaly. Az ingatlanra fordított összeg szintén csökkent, 1 millió forinttal kevesebbet, 36,3 millió forintot költöttek téglaépítésű lakásra átlagosan az ingatlanközvetítő ügyfelei, az átlagos alapterület pedig változatlanul 54 négyzetméter.
A tavalyi év során a vármegyében értékesített ingatlanok között 22 százalékos arányban szerepeltek a házgyári lakások. Négyzetméterárak tekintetében a panellakásoknál is növekedést hozott 2023, az átlag az előző évinél 5 százalékkal magasabb, 611 ezer forint/m2-re emelkedett. Hajdú-Bihar vármegyei, átlagosan 55 négyzetméteres panelekhez közel 38 millió forintért juthattak a vásárlók.
„Hajdú-Bihar vármegye legkeresettebb települése a 2023-as adatok szerint a vármegyeszékhely, Debrecen volt, itt zárult a Duna House által közvetített vármegyei tranzakciók 75 százaléka. A debreceni átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest 6 százalékos enyhülést mutattak a tavalyi év során, azonban az idei év eleje 15 százalékos növekedést követően 700 ezer forint feletti árszintet mutat. Az ingatlanra fordított átlagos összeg a 2023-as év során megközelítette a 40 millió forintot, a 2024-ben vásárló ügyfelek ugyanakkor 20 százalékkal többet, 47,8 millió forintot fordítottak átlagosan otthonteremtésre” – sorolta az adatokat Benedikt Károly.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.