Hova költöznének leginkább a magyarok?

2024. 08. 14., 19:10

Az elmúlt egy évre is igaz, hogy a vidéki magyarok nem mobilisak, legfeljebb a lakóhely szerinti vármegyén belül keresnek ingatlant. Az otpotthon.hu ingatlankereső adatbázisa szerint az óriás-beruházások képesek lakóhely-változtatásra is rábírni az embereket: a fővárost és Pest vármegyét leszámítva azokba a vármegyékbe mutatnak komolyabb érdeklődést az ingatlanvásárlók, ahol az elmúlt időszakban megnövekedett a munkaerőigény.

4,5 százalékkal többen változtatták meg az év első hat hónapjában az állandó lakhelyüket, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban – derül ki a Belügyminisztérium lakossági statisztikájából. Mivel az ország népessége csökkent tavaly óta, ezért az egyes vármegyék lakossága is csökkent a nyilvántartás szerint, kivételt képez ez alól Pest vármegye, ott ugyanis 2023-hoz képest, ha minimálisan is (kevesebb mint fél százalék), de nőtt az állandó lakhellyel rendelkezők száma.

Ezekből az adatokból nem derül ki, hogy hova költöznek leginkább a magyarok az országhatáron belül. Az otpotthon.hu „lead-adatbázisából” részletesebben rajzolódik ki Magyarország mobilitása: azaz melyik régióból milyen ingatlant néztek, hova költöznének, vagy éppen hol, mennyi házat, lakást adtak el. (Az ingatlankereső portálnál a komoly érdeklődést nevezik leadnek, például ha kattintással felfedik az ingatlanhirdetés feladójának elérhetőségét)

Így vándorolnak a magyarok

2024 első felében Budapest és Pest vármegye a hazai ingatlanforgalom két legnagyobb központja, ami nem meglepő. „A fővárost és Pest vármegyét nem számítva Hajdú-Bihar, Borsod, Csongrád és Szabolcs vármegyékben kerestek a legtöbben eladó házat, lakást és telket. Mindezt az okozhatja, hogy az elmúlt egy évben többek között Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén több óriás-beruházást jelentettek be, aminek következtében a munkaerő ezekben a vármegyékben koncentrálódhat” – mondta Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.

A megemelkedett érdeklődés egyébként az ingatlanárakon is látszódik, ugyanis Csongrádban 14, Szabolcsban 3,6, Hajdú-Biharban pedig 7,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanok négyzetméterárai júniusra az elmúlt év hasonló időszakához képest az otpotthon.hu adatbázisa szerint.

A budapestiek nagyon aktívak

A legtöbb ingatlankereső egyébként elsősorban a saját településén, vagy legfeljebb vármegyéjén belül költözne. Idén azonban jó pár vármegye kivételt képez, ugyanis 9 megye esetében nem a helyiek, hanem a fővárosiak mutatnak komolyan érdeklődést az ingatlanvásárlásra.

A Balaton-part miatt Veszprém, Zala és Somogy vármegyében a fővárosiak érdeklődése nem meglepő. Fejér vármegye a közelsége miatt lehet vonzóbb a budapestieknek (42 százalék), mint a helyi lakosoknak (37 százalék). Nógrád vármegyében is sokkal több fővárosi (45 százalék) venne ingatlant, valószínűleg az alacsonyabb négyzetméterárak miatt, mint az ott élők (30 százalék). Meglepő viszont, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is inkább a fővárosban élők mutatnak vásárlási szándékot, mint az ottaniak.

A budapesti ingatlanokra 75,7 százalékban a már itt lakóktól érkezik érdeklődés. Az ingatlantípusokra szűrve azt is láthatjuk, hogy a budapestiek kétharmada a fővároson belül inkább lakást keres. Házat viszont még csak nem is Budapest kerületeiben vennének, hanem az agglomerációban, majd Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.

Az ország egyik feléből a másikba

Vidékről a fővárosba leginkább a Pest vármegyeiek (10,35 százalék), a szabolcsiak (1,26 százalék), borsodiak (1,18 százalék) költöznének. A fővárosi ingatlanokra legkevésbé a Vas és Tolna vármegyeiek kíváncsiak.

Összességében az emberek tehát a saját vármegyéjükben, a központi régióba majd a környező vármegyékben vásárolnának ingatlant. Jóval kevesebb, de azért akad olyan érdeklődő, aki az ország egyik végéből, a másikba költözne.

A januártól júliusig tartó időszakban azoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosoknak, akik az otpotthon.hu ingatlankereső alapján komolyabb érdeklődést mutattak egy-egy ingatlan iránt, 5,7 százaléka költözne át a Dunántúlra.

Az ország nyugati feléből a keletibe nem igazán költöznének, de ha mégis, akkor Borsod-Abaúj Zemplén (2,5 százalék), Heves (1,5 százalék), és Szabolcs (1 százalék) vármegyék az elsődleges célpontok.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei lakosok azok, akik a legkevésbé mobilak, legalábbis az országon belül. Az ingatlankeresők 39 százaléka helyben költözne, 17 százalék keres Vas vármegyében, főleg házat, ugyanakkor Budapesten is csak 6 százalékuk venne ingatlant. Legkevésbé pedig Csongrád és Nógrád vármegyékben vásárolnának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS