Hova költöznének leginkább a magyarok?

2024. 08. 14., 19:10

Az elmúlt egy évre is igaz, hogy a vidéki magyarok nem mobilisak, legfeljebb a lakóhely szerinti vármegyén belül keresnek ingatlant. Az otpotthon.hu ingatlankereső adatbázisa szerint az óriás-beruházások képesek lakóhely-változtatásra is rábírni az embereket: a fővárost és Pest vármegyét leszámítva azokba a vármegyékbe mutatnak komolyabb érdeklődést az ingatlanvásárlók, ahol az elmúlt időszakban megnövekedett a munkaerőigény.

4,5 százalékkal többen változtatták meg az év első hat hónapjában az állandó lakhelyüket, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban – derül ki a Belügyminisztérium lakossági statisztikájából. Mivel az ország népessége csökkent tavaly óta, ezért az egyes vármegyék lakossága is csökkent a nyilvántartás szerint, kivételt képez ez alól Pest vármegye, ott ugyanis 2023-hoz képest, ha minimálisan is (kevesebb mint fél százalék), de nőtt az állandó lakhellyel rendelkezők száma.

Ezekből az adatokból nem derül ki, hogy hova költöznek leginkább a magyarok az országhatáron belül. Az otpotthon.hu „lead-adatbázisából” részletesebben rajzolódik ki Magyarország mobilitása: azaz melyik régióból milyen ingatlant néztek, hova költöznének, vagy éppen hol, mennyi házat, lakást adtak el. (Az ingatlankereső portálnál a komoly érdeklődést nevezik leadnek, például ha kattintással felfedik az ingatlanhirdetés feladójának elérhetőségét)

Így vándorolnak a magyarok

2024 első felében Budapest és Pest vármegye a hazai ingatlanforgalom két legnagyobb központja, ami nem meglepő. „A fővárost és Pest vármegyét nem számítva Hajdú-Bihar, Borsod, Csongrád és Szabolcs vármegyékben kerestek a legtöbben eladó házat, lakást és telket. Mindezt az okozhatja, hogy az elmúlt egy évben többek között Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén több óriás-beruházást jelentettek be, aminek következtében a munkaerő ezekben a vármegyékben koncentrálódhat” – mondta Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.

A megemelkedett érdeklődés egyébként az ingatlanárakon is látszódik, ugyanis Csongrádban 14, Szabolcsban 3,6, Hajdú-Biharban pedig 7,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanok négyzetméterárai júniusra az elmúlt év hasonló időszakához képest az otpotthon.hu adatbázisa szerint.

A budapestiek nagyon aktívak

A legtöbb ingatlankereső egyébként elsősorban a saját településén, vagy legfeljebb vármegyéjén belül költözne. Idén azonban jó pár vármegye kivételt képez, ugyanis 9 megye esetében nem a helyiek, hanem a fővárosiak mutatnak komolyan érdeklődést az ingatlanvásárlásra.

A Balaton-part miatt Veszprém, Zala és Somogy vármegyében a fővárosiak érdeklődése nem meglepő. Fejér vármegye a közelsége miatt lehet vonzóbb a budapestieknek (42 százalék), mint a helyi lakosoknak (37 százalék). Nógrád vármegyében is sokkal több fővárosi (45 százalék) venne ingatlant, valószínűleg az alacsonyabb négyzetméterárak miatt, mint az ott élők (30 százalék). Meglepő viszont, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is inkább a fővárosban élők mutatnak vásárlási szándékot, mint az ottaniak.

A budapesti ingatlanokra 75,7 százalékban a már itt lakóktól érkezik érdeklődés. Az ingatlantípusokra szűrve azt is láthatjuk, hogy a budapestiek kétharmada a fővároson belül inkább lakást keres. Házat viszont még csak nem is Budapest kerületeiben vennének, hanem az agglomerációban, majd Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.

Az ország egyik feléből a másikba

Vidékről a fővárosba leginkább a Pest vármegyeiek (10,35 százalék), a szabolcsiak (1,26 százalék), borsodiak (1,18 százalék) költöznének. A fővárosi ingatlanokra legkevésbé a Vas és Tolna vármegyeiek kíváncsiak.

Összességében az emberek tehát a saját vármegyéjükben, a központi régióba majd a környező vármegyékben vásárolnának ingatlant. Jóval kevesebb, de azért akad olyan érdeklődő, aki az ország egyik végéből, a másikba költözne.

A januártól júliusig tartó időszakban azoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosoknak, akik az otpotthon.hu ingatlankereső alapján komolyabb érdeklődést mutattak egy-egy ingatlan iránt, 5,7 százaléka költözne át a Dunántúlra.

Az ország nyugati feléből a keletibe nem igazán költöznének, de ha mégis, akkor Borsod-Abaúj Zemplén (2,5 százalék), Heves (1,5 százalék), és Szabolcs (1 százalék) vármegyék az elsődleges célpontok.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei lakosok azok, akik a legkevésbé mobilak, legalábbis az országon belül. Az ingatlankeresők 39 százaléka helyben költözne, 17 százalék keres Vas vármegyében, főleg házat, ugyanakkor Budapesten is csak 6 százalékuk venne ingatlant. Legkevésbé pedig Csongrád és Nógrád vármegyékben vásárolnának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-09-11 21:11:00
Kilencedik alkalommal adták át a K&H családi vállalatok kiválósági díjat azoknak a családi tulajdonú magyar cégeknek, amelyek példamutató eredményeket értek el a hosszú távú stratégia, a generációváltás, a környezeti fenntarthatóság vagy az innováció területén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS