Hova költöznének leginkább a magyarok?

2024. 08. 14., 19:10

Az elmúlt egy évre is igaz, hogy a vidéki magyarok nem mobilisak, legfeljebb a lakóhely szerinti vármegyén belül keresnek ingatlant. Az otpotthon.hu ingatlankereső adatbázisa szerint az óriás-beruházások képesek lakóhely-változtatásra is rábírni az embereket: a fővárost és Pest vármegyét leszámítva azokba a vármegyékbe mutatnak komolyabb érdeklődést az ingatlanvásárlók, ahol az elmúlt időszakban megnövekedett a munkaerőigény.

4,5 százalékkal többen változtatták meg az év első hat hónapjában az állandó lakhelyüket, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban – derül ki a Belügyminisztérium lakossági statisztikájából. Mivel az ország népessége csökkent tavaly óta, ezért az egyes vármegyék lakossága is csökkent a nyilvántartás szerint, kivételt képez ez alól Pest vármegye, ott ugyanis 2023-hoz képest, ha minimálisan is (kevesebb mint fél százalék), de nőtt az állandó lakhellyel rendelkezők száma.

Ezekből az adatokból nem derül ki, hogy hova költöznek leginkább a magyarok az országhatáron belül. Az otpotthon.hu „lead-adatbázisából” részletesebben rajzolódik ki Magyarország mobilitása: azaz melyik régióból milyen ingatlant néztek, hova költöznének, vagy éppen hol, mennyi házat, lakást adtak el. (Az ingatlankereső portálnál a komoly érdeklődést nevezik leadnek, például ha kattintással felfedik az ingatlanhirdetés feladójának elérhetőségét)

Így vándorolnak a magyarok

2024 első felében Budapest és Pest vármegye a hazai ingatlanforgalom két legnagyobb központja, ami nem meglepő. „A fővárost és Pest vármegyét nem számítva Hajdú-Bihar, Borsod, Csongrád és Szabolcs vármegyékben kerestek a legtöbben eladó házat, lakást és telket. Mindezt az okozhatja, hogy az elmúlt egy évben többek között Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén több óriás-beruházást jelentettek be, aminek következtében a munkaerő ezekben a vármegyékben koncentrálódhat” – mondta Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.

A megemelkedett érdeklődés egyébként az ingatlanárakon is látszódik, ugyanis Csongrádban 14, Szabolcsban 3,6, Hajdú-Biharban pedig 7,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanok négyzetméterárai júniusra az elmúlt év hasonló időszakához képest az otpotthon.hu adatbázisa szerint.

A budapestiek nagyon aktívak

A legtöbb ingatlankereső egyébként elsősorban a saját településén, vagy legfeljebb vármegyéjén belül költözne. Idén azonban jó pár vármegye kivételt képez, ugyanis 9 megye esetében nem a helyiek, hanem a fővárosiak mutatnak komolyan érdeklődést az ingatlanvásárlásra.

A Balaton-part miatt Veszprém, Zala és Somogy vármegyében a fővárosiak érdeklődése nem meglepő. Fejér vármegye a közelsége miatt lehet vonzóbb a budapestieknek (42 százalék), mint a helyi lakosoknak (37 százalék). Nógrád vármegyében is sokkal több fővárosi (45 százalék) venne ingatlant, valószínűleg az alacsonyabb négyzetméterárak miatt, mint az ott élők (30 százalék). Meglepő viszont, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is inkább a fővárosban élők mutatnak vásárlási szándékot, mint az ottaniak.

A budapesti ingatlanokra 75,7 százalékban a már itt lakóktól érkezik érdeklődés. Az ingatlantípusokra szűrve azt is láthatjuk, hogy a budapestiek kétharmada a fővároson belül inkább lakást keres. Házat viszont még csak nem is Budapest kerületeiben vennének, hanem az agglomerációban, majd Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.

Az ország egyik feléből a másikba

Vidékről a fővárosba leginkább a Pest vármegyeiek (10,35 százalék), a szabolcsiak (1,26 százalék), borsodiak (1,18 százalék) költöznének. A fővárosi ingatlanokra legkevésbé a Vas és Tolna vármegyeiek kíváncsiak.

Összességében az emberek tehát a saját vármegyéjükben, a központi régióba majd a környező vármegyékben vásárolnának ingatlant. Jóval kevesebb, de azért akad olyan érdeklődő, aki az ország egyik végéből, a másikba költözne.

A januártól júliusig tartó időszakban azoknak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lakosoknak, akik az otpotthon.hu ingatlankereső alapján komolyabb érdeklődést mutattak egy-egy ingatlan iránt, 5,7 százaléka költözne át a Dunántúlra.

Az ország nyugati feléből a keletibe nem igazán költöznének, de ha mégis, akkor Borsod-Abaúj Zemplén (2,5 százalék), Heves (1,5 százalék), és Szabolcs (1 százalék) vármegyék az elsődleges célpontok.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei lakosok azok, akik a legkevésbé mobilak, legalábbis az országon belül. Az ingatlankeresők 39 százaléka helyben költözne, 17 százalék keres Vas vármegyében, főleg házat, ugyanakkor Budapesten is csak 6 százalékuk venne ingatlant. Legkevésbé pedig Csongrád és Nógrád vármegyékben vásárolnának.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 13., 11:40
Május 20-a az szja-bevallás benyújtásának a határideje – emlékeztet a NAV. Akinek fizetendő adója van, azt is eddig az időpontig kell rendezni, ha el akarja kerülni a késedelmi pótlékot, illetve a visszaigénylésnél sem mindegy a gyorsaság, a hivatal ugyanis 30 napon belül utalja a visszajáró adót.
2026. 05. 13., 18:10
A Somogy Vármegyei Főügyészség iparjogvédelmi jogok megsértésének különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűntette miatt emelt vádat két vietnámi férfival szemben, akik utánzatok forgalmazásával milliárdos vagyoni hátrányt okoztak ismert márkák jogtulajdonosainak – tájékoztatott a Somogy Vármegyei Főügyészség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS