Építőipar: mélypontra estek a cégalapítások 2023 elején

Építőipar: mélypontra estek a cégalapítások 2023 elején
2023. 03. 16., 16:23

Az építőipari termelés ugyan 2022-ben bővült 3 százalékkal, azonban az év második felében már voltak látható jelek a csökkenésre, ami januárban meg is mutatkozott. 2023 januárjában 5 év óta először 13 százalékkal kevesebb cég alakult az építőiparban, mint amennyi megszűnt. A februári cégalapítások száma szezonálisan a legalacsonyabb volt az elmúlt öt évben.

Az építőipar úgy tűnt, sikeresen kijött a COVID utáni sokkhatásból, a 2021-es adatok optimizmusra adtak okot, a társas vállalkozások száma és a termelés volumene is sokat emelkedett. Azonban az egész gazdaságot érintő háború, energiaválság és ezek következményeként megjelenő magas infláció, kamatnövekedés hatása alól az építőipari szektor sem tudott kimaradni. Ugyan 3 százalékos növekedést a 2022-es évre még fel tudott mutatni, de a szektorban meglévő 2022-ben átlagosan 24,5 százalékos infláció is hozzájárult, hogy a december végi szerződésállomány 1,2 százalékkal mérséklődött. Az építőipari termelés legnagyobb vesztesei az egyéb építmények (pl. autópálya, út, híd, alagút, vasút), amelyeknél a megkötött szerződésállomány jelentősen csökkent. A januári építőipari teljesítmény nem csak az egy évvel korábbihoz, hanem a decemberihez képest is mérséklődött.

Az építőipari cégtrendre az elmúlt 5 évben a folyamatos cégszámnövekedés volt jellemző. Az építőiparban bekövetkező változást jelezheti, hogy a társas vállalkozások száma 2023 januárjában stagnált, és februárban is csak kis mértékű növekedést mutatott. Az újonnan bejegyzett cégek száma több éves mélypontra zuhant januárban, és a februári adatok szezonális összehasonlításban szintén a megelőző évek legkisebb értékét adták.Az elmúlt 5 évben nem volt rá példa, mint ami 2023 januárban bekövetkezett, azaz, hogy kevesebb társas vállalkozás alakult, mint amennyi megszűnt. Az egyéni vállalkozói körben a hónap végén a szüneteltetett vállalkozók száma történelmi magasságba emelkedett februárban, meghaladta a 11 ezer főt, ami a szektorban lévő vállalkozók 13,7 százaléka.

2023 januárjában az építőiparban mindösszesen 328 cégalapítás került közzétételre (az elmúlt 5 év legalacsonyabb értéke), míg februárban 474, amelyek együttes értéke szezonálisan a legalacsonyabb az elmúlt 4 évben. Februárban 398 építőipari társas vállalkozás szűnt meg, ami magasabb volt az előző hónaphoz képest, és így az elmúlt 5 hónap trendje továbbra sem változott, azaz a törlések száma folyamatosan nőtt. A társas vállalkozók számának stagnálása, a kevés cégalapítás és a nem tömeges, sőt inkább alacsony megszűnések, valamint a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységek magas száma azt sugallja, hogy a vállalkozások a szektorban kivárnak. Várhatóan az elkövetkező fél év még sok bizonytalanságot tartogat, de a második félévre már sokkal optimistábbak az előrejelzések.

Jelenleg több mint 83,5 ezer egyéni vállalkozó működik az építőiparban, februárban ismét növekedett, ha kismértékben is a számuk, szemben a decemberi és januári trenddel. 2023 februárjában 774 építőipari egyéni vállalkozó lépett a piacra, ami lényegesen meghaladja az új társas vállalkozások számát. A társas vállalkozókhoz képest soknak tűnik az új egyéni vállalkozói szám, azonban az elmúlt 3 évben, februári összehasonlításban idén a legalacsonyabb az új belépők száma, ami teljesen szinkronban van a társas vállalkozásoknál megfigyelhető trenddel.

A társas vállalkozásoknál közzétett megszüntetésre irányuló eljárásoknál is vannak figyelmeztető jelek. Januárban 172, míg februárban 90 végelszámolási eljárás került közzétételre, ami a szezonalitási hatást is figyelembe véve magas értéknek számít, hiszen az elmúlt 5 év legmagasabb januári, (2020-at kivéve) februári értéke. Az induló kényszertörlési eljárások száma 275 volt februárban, ami közel fele az előző évi hasonló időszakinak, viszont a szezonális hatást nézve normálisnak mondható. A felszámolási eljárások száma viszont továbbra is magas, 303 februárban, ami a szezonális szintnek a 3-4-szerese, azaz ez az érték sajnos tartósan magasan ragadt. Mivel a felszámolási eljárás legtöbb esetben kifizetetlen számlákkal hátrahagyott cégeket és potenciális lánctartozásokat jelent, így ez semmiképp nem jó hír az ágazat szereplői számára.

Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) februárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,77 százalék volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Veszprém, Tolna és Fejér vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS