Dinamikus kínálatbővüléssel indul az „albérletkeringő” az ingatlanpiacon

2024. 08. 29., 19:29

Egymástól teljesen eltérő irányba mozdult az országos lakásbérleti piac kínálati és keresleti oldala az idei albérletszezonban – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

„Számottevően megnőtt a kínálat az elmúlt négy hétben az országos albérletpiacon, jelenleg több mint 16 ezer lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők. Az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal, az egy hónappal ezelőtti szinthez viszonyítva 13 százalékkal több kiadó lakás volt az országos piacon” – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint a bővülés három dolognak köszönhető:
– Egyrészt a tulajdonosok igyekeznek az albérletszezonban feltölteni a kiadó lakások hirdetéseit az ingatlanhirdetési portálokra, mert ilyenkor tudnak a leggyorsabban és leghatékonyabban bérlőt találni.
– Másrészt „albérletkeringő” indul az ingatlanpiacon. Sok bérleti szerződésnek ebben az időszakban van az évfordulója, amikor a bérlők körbenéznek, hogy van-e szebb, jobb vagy olcsóbb kiadó lakás a kínálatban. Ahonnan pedig kiköltöznek, azok a lakások visszakerülnek a kínálatba.
– Az idei albérletszezonban újdonságot jelent, hogy a kínálat bővülését nem követte le a kereslet növekedése részben a magas bérleti díjak miatt. Sok diák ugyanis a kivárásra játszott augusztusban, mert egyhavi várakozással akár több százezer forintot is meg tudtak spórolni. Augusztus első négy hetében a kiadó lakások iránt 130 ezer telefonos érdeklődést mért az ingatlan.com, ami 30 százalékkal több júniushoz képest, de az előző év azonos időszakától 20 százalékkal elmarad. A kereslet ezért nem tudta felszívni a megnövekedett kínálatot a piacról.

A KSH-ingatlan.com júliusi lakbérindexe éves szinten 10,2 százalékos drágulást mutatott az országos albérletpiacon, ami a tulajdonosoknak kedvezett, a bérlőknek viszont nem. „A kínálat elmúlt hetekben tapasztalt jelentős növekedése viszont már a bérlőknek jelentett segítséget. Nem csak azért, mert több kiadó lakásból tudnak válogatni, hanem azért is, mert lakáskiadói oldalon mutatkozó versenyhelyzet miatt idén elmaradt az albérletszezon közepén megfigyelhető drágulási hullám” – magyarázta Balogh László.

Budapesten augusztus végén közel 10 ezer kiadó lakás volt a piacon, amelyek az átlagos bérleti díja 250 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálattal rendelkező kerületek közül a XI.-ben és a XIII.-ban is 250–250 ezer forintos átlaggal számolhatnak a bérlők. A legolcsóbb kerületek között van a XV., a XX., a XXI. és a XXIII., utóbbiakban 200 ezer forint alatt marad az átlagos lakbér, egész pontosan 170 ezer és 185 ezer forint között alakul.

Az egyetemvárosok körében továbbra is Debrecen számít a legdrágábbnak, ahol 230 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemzi a kiadó lakásokat. Győrben ugyanez az összeg havonta 190 ezer forint. Szegeden és Pécsen egyaránt 150 ezer forint az átlag. Veszprémben 160 ezer, Kecskeméten 145 ezer forintot kell fizetni kiadó lakást keresőknek. Miskolcon átlagosan 110 ezer forintért kínálják a tulajdonosok a kiadó lakásokat.

Az ingatlan.com szakértője szerint a pótfelvételik augusztus 29-én esedékes eredményhirdetése és a döntést halogató diákok piacra lépése viszont erősödést hozhat a kiadó lakások iránti keresletben a következő két hétben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS