Jelentős a drágulás az albérletpiacon, kivárásra játszanak a diákok

2024. 08. 15., 18:40

Folytatódott a drágulás az országos és a budapesti albérletpiacon júliusban, ami egyben a főszezon kezdetét is jelentette a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése miatt. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint júliusban az előző hónaphoz képest az átlagos bérleti díjak 1,8 százalékkal nőttek, Budapesten 1,4 százalékos volt a drágulás.

Kivárásra játszó diákok, gyorsuló tempóban növekvő kereslet

„Éves szinten országosan 10,3, a fővárosban valamivel alacsonyabb mértékben, 9,3 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. A bérleti díjak emelkedésében szerepet játszhatott az albérletszezon kezdete, mivel a ponthatárok kihirdetése óta a kereslet 14 százalékkal élénkült tavalyhoz képest. Az is megfigyelhető, hogy a magas bérleti díjak miatt a diákok közül egyre többen játszanak a kivárásra. Idén ugyanis nem a ponthatárok kihirdetésével ugrott meg a kereslet, hanem az idő előrehaladtával gyorsuló tempóban emelkedik. Ennek oka pedig az, hogyha valaki július vége helyett augusztus végén köt szerződést, akkor egy hónap alatt a legnagyobb egyetemvárosokban százezer forintos nagyságrendű összeget tud megspórolni” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint ez a trend augusztus végére pörgős albérletpiacot eredményezhet.

A bérbeadók kínálata is igyekszik lépést tartani

Az ingatlan.com adatai szerint a lakbérek drágulása lehetett volna ennél drámaibb is, hogyha a bérbeadók nem tudnak lépést tartani a kereslet növekedésével. A bérlők szerencséjére azonban a kiadó lakások száma is hétről hétre növekszik. Július elején országosan még csak 14,3 ezer lakásból lehetett válogatni, augusztus közepére viszont az albérletkínálat 15,5 ezer lakóingatlanra bővült azzal együtt, hogy egyre több lakás talál gazdát a szezonban.

„A kínálat bővülése egyértelműen mérsékli a bérleti-díjak növekedési ütemét, ami jó hír lehet az albérletet keresők számára” – vélekedik Balogh László. A szakértő szerint idén nagy kérdés volt, hogy az idei szezonban tud-e a megszokott módon bővülni a kiadó lakások száma. Az állampapírok hozama ugyanis sok ingatlanbefektetőt csábított el a piacról. A szakember szerint az adatok arról tanúskodnak, hogy a szezon kezdetére kellő számban tértek vissza a befektetők az ingatlanpiacra.

Ennyiért kínálják az albérleteket

Az ingatlan.com elemzése szerint augusztus elején kiadásra hirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja Budapesten 250 ezer forintot tett ki. A legnagyobb kínálatot nyújtó kerületek közül a XI.-ben 270 ezer, a XIII.-ban 250 ezer, a VIII.-ban pedig 239 ezer forint az átlagos bérleti díj.

A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint júliusban Budapesten belül eltérő mértékben nőttek a lakbérek. A budai hegyvidéki kerületekben (I. II. XII.) látott júliusi 0.8 százalékos havi drágulással szemben a többi budai városrészben, a III., a XI. és a XXII. kerületben összesítve 3 százalékkal emelkedtek az átlagos lakbérek. A pesti oldalon a külső lokációk, azaz IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületekben volt a legjelentősebb bérleti díj-emelkedés, havi szinten 2,8 százalékot tett ki. „Ebben szerepet játszik, hogy a külső városrészek a viszonylag alacsonyabb bérleti díjak miatt keresettebbé váltak” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

A vármegyeszékhelyek albérletpiacait nézve látható, hogy továbbra is Debrecen a legdrágább, ahol 230 ezer forint az átlagos bérleti díj. A legolcsóbb pedig Kaposvár és Miskolc, ahol egyaránt 110 ezer forint az átlagos lakbér az ingatlan.com adatai szerint. Az további egyetemvárosok közül Győrben 190 ezer forintos átlagos bérleti díjjal számolhatnak a bérlőjelöltek, ugyanez Szegeden 160 ezer, Pécsen pedig 150 ezer forint.

  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS