Budán alig tudnak alkudozni az ingatlant vásárlók

2022. 05. 12., 18:27

Az elmúlt tíz év második legerősebb évkezdése után csendesebb áprilist mutatnak az elmúlt hónap értékesítési adatai az ingatlanpiacon. A Duna House becslése szerint 11 911 adásvétel bonyolódott hazánkban, ez tavaly áprilishoz hasonlítva 12 százalékos csökkenésnek felel meg, míg az idei márciushoz képest 18 százalékos visszaesést mutat. A választásoknak köszönhető hónap eleji időszakos mérséklődés után a normális szintre rendeződött vissza a piac április második felében.

A jelzáloghitel-piac az ingatlanpiaccal ellentétben még áprilisban is jelentősen bővült, a Duna House Pénzügyek adatai alapján 120 milliárd forintos volumen becsülhető. Az előző hónaphoz és az előző év ugyanezen időszakához is hasonlítva ez több mint 10 százalékos emelkedést mutat, amelyhez a zöldhitel utolsó aktív időszaka is hozzájárult. Az MNB tényadatai és az utolsó két havi DH becslés alapján eddig több mint 440 milliárd forint jelzáloghitelt folyósítottak.

Szűkülő kínálatot, dráguló árakat és ennek következtében gyorsuló vevői döntéseket mutatnak a számok mind a téglaépítésűek, mind a panelotthonok tekintetében. Az értékesítési adatok alapján a vidéki, használt téglalakásokon kívül mindenütt emelkedett a négyzetméterár, ennek ellenére tovább gyorsult az ingatlanok - főként a panellakások - forgási sebessége az ország teljes területén. A fővárosban mindössze 3 hónap szükséges a meghirdetett panelek értékesítéséhez, Kelet-Magyarországon már 2,5 hónap is elegendő egy ügylet zárásához.

A lakásárakat vizsgálva a tranzakciók a drágább árkategóriák felé tolódtak, 42 százalékuk a 30-50 millió forintos összevont kategóriába tartozott Pesten, míg tavaly a 20-30 milliós forint értékű ingatlanok voltak kelendőbbek. Itt a legtöbb ingatlant 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesítették. Országos viszonylatban is drágulást tapasztalhatunk, míg vidéken a tavaly áprilisi eladások jelentős része a 15-20 milliós kategóriába tartozott, idén a 40 millió forint feletti otthonokat keresték a legtöbben. Az elmúlt hónap eladó lakásainak 37 százaléka 50 millió feletti áron talált új tulajdonosra Pest megyében, ami 20 százalékpontos növekedést mutat a tavalyi év adataihoz képest.

A szűkülő kínálat következtében a vevők alkupozíciója is romlott, vidéken a vevői alku mértéke a panelek esetében stagnált, Budán 1 százalékra esett vissza, Pesten pedig feleződött 2021 áprilisához képest. Míg a téglaépítésűek esetében, a Budán vásárlók számára 1 százalékra csökkent az alku lehetősége, addig Pesten és a belső kerületekben, valamint Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a tavalyihoz képest 1 százalékponttal emelkedett.

A befektetői aktivitás továbbra sem lankad az ingatlanpiacon. Országosan kiemelkedő vásárlási ok volt idén áprilisban is a befektetési célú vétel. Budapesten a vevők közel fele fektette ingatlanba megtakarításait, átlagosan 46 millió forintot, vidéken ez az összeg 29 millió forint körül mozgott. A tavalyi év azonos időszakához képest tovább erősödött az érdeklődés a belvárosi kerületek iránt, áprilisban Erzsébetváros volt a harmadik legkeresettebb budapesti kerület. A bérbeadásra ideális, 20-40 négyzetméteres kislakások népszerűsége 10 százalékponttal nőtt, amely adat szintén a befektetők jelenlétét erősíti a pesti kerületekben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS