Budán alig tudnak alkudozni az ingatlant vásárlók

2022. 05. 12., 18:27

Az elmúlt tíz év második legerősebb évkezdése után csendesebb áprilist mutatnak az elmúlt hónap értékesítési adatai az ingatlanpiacon. A Duna House becslése szerint 11 911 adásvétel bonyolódott hazánkban, ez tavaly áprilishoz hasonlítva 12 százalékos csökkenésnek felel meg, míg az idei márciushoz képest 18 százalékos visszaesést mutat. A választásoknak köszönhető hónap eleji időszakos mérséklődés után a normális szintre rendeződött vissza a piac április második felében.

A jelzáloghitel-piac az ingatlanpiaccal ellentétben még áprilisban is jelentősen bővült, a Duna House Pénzügyek adatai alapján 120 milliárd forintos volumen becsülhető. Az előző hónaphoz és az előző év ugyanezen időszakához is hasonlítva ez több mint 10 százalékos emelkedést mutat, amelyhez a zöldhitel utolsó aktív időszaka is hozzájárult. Az MNB tényadatai és az utolsó két havi DH becslés alapján eddig több mint 440 milliárd forint jelzáloghitelt folyósítottak.

Szűkülő kínálatot, dráguló árakat és ennek következtében gyorsuló vevői döntéseket mutatnak a számok mind a téglaépítésűek, mind a panelotthonok tekintetében. Az értékesítési adatok alapján a vidéki, használt téglalakásokon kívül mindenütt emelkedett a négyzetméterár, ennek ellenére tovább gyorsult az ingatlanok - főként a panellakások - forgási sebessége az ország teljes területén. A fővárosban mindössze 3 hónap szükséges a meghirdetett panelek értékesítéséhez, Kelet-Magyarországon már 2,5 hónap is elegendő egy ügylet zárásához.

A lakásárakat vizsgálva a tranzakciók a drágább árkategóriák felé tolódtak, 42 százalékuk a 30-50 millió forintos összevont kategóriába tartozott Pesten, míg tavaly a 20-30 milliós forint értékű ingatlanok voltak kelendőbbek. Itt a legtöbb ingatlant 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesítették. Országos viszonylatban is drágulást tapasztalhatunk, míg vidéken a tavaly áprilisi eladások jelentős része a 15-20 milliós kategóriába tartozott, idén a 40 millió forint feletti otthonokat keresték a legtöbben. Az elmúlt hónap eladó lakásainak 37 százaléka 50 millió feletti áron talált új tulajdonosra Pest megyében, ami 20 százalékpontos növekedést mutat a tavalyi év adataihoz képest.

A szűkülő kínálat következtében a vevők alkupozíciója is romlott, vidéken a vevői alku mértéke a panelek esetében stagnált, Budán 1 százalékra esett vissza, Pesten pedig feleződött 2021 áprilisához képest. Míg a téglaépítésűek esetében, a Budán vásárlók számára 1 százalékra csökkent az alku lehetősége, addig Pesten és a belső kerületekben, valamint Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a tavalyihoz képest 1 százalékponttal emelkedett.

A befektetői aktivitás továbbra sem lankad az ingatlanpiacon. Országosan kiemelkedő vásárlási ok volt idén áprilisban is a befektetési célú vétel. Budapesten a vevők közel fele fektette ingatlanba megtakarításait, átlagosan 46 millió forintot, vidéken ez az összeg 29 millió forint körül mozgott. A tavalyi év azonos időszakához képest tovább erősödött az érdeklődés a belvárosi kerületek iránt, áprilisban Erzsébetváros volt a harmadik legkeresettebb budapesti kerület. A bérbeadásra ideális, 20-40 négyzetméteres kislakások népszerűsége 10 százalékponttal nőtt, amely adat szintén a befektetők jelenlétét erősíti a pesti kerületekben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS