Aktív ősz várható a magyarországi ingatlanpiacon

2021. 09. 13., 11:30

A nyár vége minimális élénkülést hozott a lakóingatlanpiacon a Duna House becslése szerint. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 304 tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat.

Érezhető volt még az erősebb szabadságolási hullám ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejére gyakorolt lassító hatása. A Duna House várakozásai szerint azonban az ősz ugyanolyan aktív forgalmú lesz, mint a tavaszi szezon volt. A jelenleg 79 ponton álló Keresletindex alacsonyabb értéket mutat, mint tavaly, a koronavírus első hullámát követően, de az emelkedő tendencia ebben a tekintetben is megfigyelhető.

A nyár kisebb csúszással érzékeltette hatását a lakáscélú jelzáloghitelpiacon is. A Duna House Pénzügyek becslése alapján augusztusban 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon. Igaz, ez az összeg már nem döntött rekordokat, de még így is bőven túllépi a 100 milliárdos álomhatárt.

A megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 820 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az első nyolc hónapban, az MNB január–júniusi tényadata és a Duna House Pénzügyek július–augusztusi becslése alapján. Mindezen adatok aktív hitelpiacról tesznek tanúbizonyságot, amit tovább húzhat az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az őszi forgalomnövekedés.

Amíg Pesten és a főváros agglomerációjában viszonylag kiegyenlített kereslet mutatkozott lakásár szempontjából, addig Budán és vidéken továbbra is kiugró értékek figyelhetők meg augusztusban. Vidéken az ingatlanok 39 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron kelt el, ezzel szemben a budai városrészben a tranzakciók közel fele 900 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt gazdát.

A Duna House szakemberei a 2021-es évben is emelkedő újépítésű árakkal számolnak, amelynek mértéke 5-10 százalékos is lehet – lokációtól és ingatlantípustól függően. Lakásméret tekintetében viszont kivétel nélkül a 40-60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legnépszerűbbek – Budapesten és országosan egyaránt.

Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant, addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba való költözés volt. Az adott térségekben az ügyfelek egyharmad-egyharmad része vásárolt ezen okból kifolyólag, átlagosan 43, illetve 34,5 millió forint értékben. Eladói részről az örökölt ingatlan értékesítése még mindig meghatározó arányt képvisel a piacon.

Az augusztusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 20-21 százalékos arányban keltek el ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 1, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. A nagyobb arányú visszaesés magyarázata, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.