Aktív ősz várható a magyarországi ingatlanpiacon

2021. 09. 13., 11:30

A nyár vége minimális élénkülést hozott a lakóingatlanpiacon a Duna House becslése szerint. Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 304 tranzakció ugyan elmarad az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat.

Érezhető volt még az erősebb szabadságolási hullám ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejére gyakorolt lassító hatása. A Duna House várakozásai szerint azonban az ősz ugyanolyan aktív forgalmú lesz, mint a tavaszi szezon volt. A jelenleg 79 ponton álló Keresletindex alacsonyabb értéket mutat, mint tavaly, a koronavírus első hullámát követően, de az emelkedő tendencia ebben a tekintetben is megfigyelhető.

A nyár kisebb csúszással érzékeltette hatását a lakáscélú jelzáloghitelpiacon is. A Duna House Pénzügyek becslése alapján augusztusban 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon. Igaz, ez az összeg már nem döntött rekordokat, de még így is bőven túllépi a 100 milliárdos álomhatárt.

A megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 820 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az első nyolc hónapban, az MNB január–júniusi tényadata és a Duna House Pénzügyek július–augusztusi becslése alapján. Mindezen adatok aktív hitelpiacról tesznek tanúbizonyságot, amit tovább húzhat az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az őszi forgalomnövekedés.

Amíg Pesten és a főváros agglomerációjában viszonylag kiegyenlített kereslet mutatkozott lakásár szempontjából, addig Budán és vidéken továbbra is kiugró értékek figyelhetők meg augusztusban. Vidéken az ingatlanok 39 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron kelt el, ezzel szemben a budai városrészben a tranzakciók közel fele 900 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt gazdát.

A Duna House szakemberei a 2021-es évben is emelkedő újépítésű árakkal számolnak, amelynek mértéke 5-10 százalékos is lehet – lokációtól és ingatlantípustól függően. Lakásméret tekintetében viszont kivétel nélkül a 40-60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legnépszerűbbek – Budapesten és országosan egyaránt.

Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant, addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba való költözés volt. Az adott térségekben az ügyfelek egyharmad-egyharmad része vásárolt ezen okból kifolyólag, átlagosan 43, illetve 34,5 millió forint értékben. Eladói részről az örökölt ingatlan értékesítése még mindig meghatározó arányt képvisel a piacon.

Az augusztusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 20-21 százalékos arányban keltek el ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 1, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. A nagyobb arányú visszaesés magyarázata, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasztói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat. Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek rá, mintsem vevőt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS