6,7 százalékos termelőiár-emelkedés mellett 4,6 százalékkal nőtt a mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban

6,7 százalékos termelőiár-emelkedés mellett 4,6 százalékkal nőtt a mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban
2021. 11. 22., 12:08

A rendkívüli körülmények ellenére 2020-ban folytatódott a mezőgazdasági kibocsátás folyó áron számolt növekedése és javult az ágazati szintű jövedelmezőség is – derül ki a KSH kiadványából.

A mezőgazdasági termelőknek 2020-ban több komoly kihívással is szembe kellett nézniük. A koronavírus-járvány, a tavaszi fagyok, a tavaszi és nyári aszály, valamint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza mind-mind nehéz helyzetbe hozták a gazdálkodókat. Ilyen körülmények között kiemelkedő eredmény, hogy az ágazat biztosította a lakosság élelmiszerellátását és hozzájárult a nemzetgazdaság stabilitásához is. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata – hangsúlyozza az Agrárminisztérium közleménye.

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2020-ban is folytatódott, aminek köszönhetően újabb rekordértéket ért el, 2950,0 milliárd forintot, amely 4,6 százalékkal haladta meg az előző évi magas szintet. A kibocsátás 59 százalékát a növénytermesztés, 34 százalékát az állattenyésztés adta, a fennmaradó részt a szolgáltatások és másodlagos tevékenységek biztosították. A kibocsátás folyó áron számolt növekedéséhez elsősorban a kukorica, a napraforgó és a tej termelése járult hozzá. A kibocsátás volumene (változatlan áron számolt értéke) azonban 2,4 százalékkal csökkent, ami leginkább a gyümölcsfélék, a takarmánynövények és az élő állatok kisebb termelésének tudható be. A termelői árak 6,7 százalékkal növekedtek, ami kedvezően hatott a termelők jövedelmezőségére.

A szántóföldi növénytermesztés az időjárási kihívások ellenére is kedvező évet zárt 2020-ban. A búza termésmennyisége nyolcadik éve érte el az 5 millió tonnát. A kukorica termésmennyisége 1,6 százalékkal (8,4 millió tonna) haladta meg az előző évit. A szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdaság kibocsátásának 44,1 százalékát tette ki. A friss zöldség és gyümölcs folyó alapáron számolt kibocsátási értéke az előzetes adatok alapján 300,5 milliárd forint volt 2020-ban. A mezőgazdaság teljes kibocsátásához 10,2 százalékkal járult hozzá a zöldség- és gyümölcságazat. A szőlő, bor ágazat a kibocsátása (60,3 milliárd forint) nem változott érdemben, a mezőgazdaság kibocsátásának 2 százalékát adta tavaly.

Ugyan ebben az időszakban az állattenyésztés ágazat kibocsátása 1 004,0 milliárd forintot tett ki, a hazai vágóállat-termelés 1,6 millió tonna volt. A gazdaságok az állati termékek közül tehéntejből 2,0 milliárd litert, tyúktojásból 2,5 milliárd darabot termeltek. A bruttó hozzáadott érték folyó áron 4,5 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva, változatlan áron ugyanakkor 10 százalékkal csökkent. A fentiek hatására a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult. Az egyes termelők jövedelme jelentősen különbözhet a termelési szerkezet, a méret, az agrotechnológia, az értékesítési csatornák és az üzemen belüli feldolgozás függvényében. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS