Visszaszorítják a felelőtlen drónhasználatot. Mit szól hozzá Körömi János?

2019. 06. 21., 11:00

Újabb adminisztratív akadály hárul el a drónos permetezés elől. Az új EU jogszabály értelmében 120 méteres magasságig, 25 kilogramm súlyig légtérigénylés nélkül is lehet majd reptetni. Az új szabályozás 2020-tól lép hatályba. Mit szól hozzá? Az Üzletem Körömi Jánost, a Clue Drone tulajdonosát kérdezte.

Körömi János, a Clue Drone tulajdonosa így reagált az Üzletemnek a hírre:

„Az Európai Bizottság elfogadta a drónok működtetésére vonatkozó szabályozásokat, amelyek alapján megteremhetőek lesznek a biztonságos és felelős drónhasználat körülményei. A jövőre életbelépő szabályozás legnagyobb részben az olcsón hozzáférhető, és emiatt tömegesen elterjedt hobbi és fotós-videós drónok miatt szükséges, mivel az európai drónpark meghatározó részét ezek a kisméretű eszközök adják.

Az új szabályozásból az látszik, hogy igyekeznek a drónokat 120 méteres magasság alá terelni, mivel ez alatt kevésbé veszélyeztetik a polgári légi forgalmat. Nagyon fontos továbbá, hogy a jogalkotó azt is igyekszik meghatározni, hogy az operátorok ne használják látótávolságon kívül drónjaikat.

Az összes drónt el kell majd látni egyedi azonosítóval és regisztrálni kell az illetékes hatóságoknál, ami alapvetően fontos lépés a felelőtlen drónhasználat visszaszorítására. Le kell szögeznünk, hogy egy több kilogramm súlyú, magasan repülő eszköz nem játék, annak meghibásodása vagy felelőtlen használata balesetveszélyes. A kérdés másik oldala a magánélet és a személyes adatok védelme, amellyel kapcsolatban az utóbbi években komoly szigorítások léptek életbe egyéb területeken is (GDPR).

Az ipari repülések több különböző kategóriába kerülnek majd kockázati besorolásuk alapján. A legkisebb kockázatot a 25 kiló alatti, látótávolságon belül, nem sűrűn lakott terület felett reptetett drónok jelentik majd. Ezek reptetéséhez a jövőben nem lesz szükség eseti légtér igénylésére, így magánterület felett szabadon használhatóak lesznek.

Az ezt meghaladó súlyú, vagy nem-szokványos felhasználású drónok reptetésére tudomásunk szerint különböző „forgatókönyvek” állnak majd rendelkezésre. Ezeket a forgatókönyveket fogadja majd el és engedélyezi az illetékes hatóság. Például ha permetezni akarunk egy 45 kiló súlyú drónnal, lakott területen kívül, 3 méter magasságban, akkor erre készíteni kell egy forgatókönyvet. Amennyiben azt jóváhagyja a hatóság, a további repüléseket nem kell majd külön engedélyeztetni abban az esetben, ha a repülés összeegyeztethető valamelyik már elfogadott forgatókönyvvel.

Látszik, hogy a szabályozók már gondoltak a dróntechnológia későbbiekben várható felhasználási területeire is, úgy mint a teherszállító drónok, amelyeket a csomagszállítás mellett olyan feladatokra is használják már egyes országokban, mint a sürgősségi vér- és transzplantációra szánt szervek szállítása.

Mi üdvözöljük az új szabályozást, amelynek bizonyos részei ugyan szigorúaknak tűnhetnek, viszont számos esetben jelentősen csökkentik az adminisztratív terheket, és mindenképpen biztonságosabbá és élhetőbbé teszik a legális drónozást.”


Körömi János
tulajdonos, Clue Drone

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS