Váli Péter: Húsz éve hobbi borászként indultam, ma 10 hektáron gazdálkodunk

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 10. 22., 09:15

Úgy érzem, hogy a vendéglátásban már mindent elértem, amiről valaha álmodtam. A borászat területén azonban szeretnék tovább fejlődni – mondta az Üzletemnek Váli Péter, borász, az Eventrend Group társalapítója.

Váli Péternek nagy tervei vannak a szőlészetben-borászatban, olyan nagyok, hogy azok egy életre szólnak. Mint mondja: „Ez egy megvalósult álom, ahol évről évre igyekszem fejlődni és közelebb kerülni a céljaim eléréséhez.” Hogy mi szerepel még Péter szakmai bakancslistáján? Erről is olvashat az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 224. interjújában.

Mit tart karrierje csúcsának?

– Részben azt, hogy részt vehettem a magyar vendéglátóipari élet egyik meghatározó szereplője, az Eventrend Group felépítésében. A másik nagy büszkeség számomra, hogy 2000-ben hobbi borászként indulva belevágtam a borászatom felépítésébe, ma pedig már 10 hektáron gazdálkodhatunk. A mindennapi teendők mellett borászként és szőlészként is részt veszek a borok készítésében, így különösen nagy örömmel tölt el, hogy boraim nagy népszerűségnek örvendenek a hazai kifinomult borrajongók körében – sőt, külföldön is egyre ismertebbek egyes tételek.

Milyen távra tervez?

– Az életre és arra, hogy a 4 gyermekem számára is megteremthessem a lehető legjobb feltételeket.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Úgy érzem, hogy a vendéglátás területén már mindent elértem, amiről valaha álmodtam. A borászat területén azonban szeretnék tovább fejlődni: a célom az, hogy a bio és organikus borok sorában az egyik meghatározó borászat lehessen a miénk itthon. Ami pedig mindennél fontosabb: a gyermekeim számára olyan példát mutatni, hogy önállóan tudjanak boldogulni az életben és megküzdeni a vágyaik megvalósításáért. Magamnak pedig nem is kívánhatnék többet, mint leélni az életemet a feleségemmel, aki nem csak az életben, de a szakmai sikereimben is társam.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Az üzleti életben Nagy Gábortól és Kőrössy Zoltántól. A borászat területén dr. Csizmadia András professzortól és a természettől.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Leginkább példamutatással. A mindennapi munkafolyamatok minden lépésében részt veszek, így együtt éljük meg a munka örömeit és nehézségeit.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– A vendéglátásban kezdtem a szakmai pályafutásom, a 20 éve indult borászat felépítése számomra az új kihívás, ami egy életre szól. Egy megvalósult álom, ahol évről évre igyekszem fejlődni és közelebb kerülni a céljaim eléréséhez.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Személyesen.

Mire sajnálja az idejét?

– Facebookra, az online kapcsolattartásra és a televízióra.

Mivel lehet felbosszantani?

– Kevés dologgal, de a nemtörődömséggel, az erkölcstelenséggel és a hálátlansággal nagyon. A tiszta és hulladékmentes környezet például az egyik szívügyem: a kollégáimmal és a családommal rendszeresen szedjük a szemetet, így egy-egy szemetelő ember látványa nagyon fel tud dühíteni.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Igazából bármilyet. A szemétszedés mellett az ajkai vörösiszap-katasztrófa kirobbanásakor az elsők között voltunk, akik az emberek mentésére siettek. Szeretek segíteni másoknak, de mostanában már inkább a közvetlen környezetemben élőkre fókuszálok.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Nagyon-nagyon jó borokra, kiemelkedő ételekre és élményekre.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A badacsonyi teraszon ülve pipázás és a Kéktúrák, amikor több napon keresztül csak járjuk a természetet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS