Új rendelkezések az energiapiacon: árplafonnal, kötelező megtakarításokkal és extraprofit adóval lép fel az EU az energiaválságban

2022. 10. 03., 15:18

Az Európai Bizottság szeptember 14-én közzétett egy jelentős rendeleti javaslatot, amely átmeneti jelleggel, de igen mélyen érintheti majd az energiapiacot. A javaslatot Gombkötő Bálint, a PwC Magyarország adóigazgatója mutatja be.

A javaslat alapvetően az elmúlt időszakban az ukrajnai háború nyomán előállt, rendkívül magas energiaárak negatív hatásait kívánja kezelni. Az új rendelkezések fenntartják a jelenlegi, alapvetően liberalizált energiapiaci modellt, ugyanakkor a Bizottság ideiglenes, célzott intézkedések bevezetésével kívánja csökkenteni a villamosenergia-árakat, illetve mérsékelni annak társadalmi és gazdasági negatív hatásait – kezdi áttekintését Gombkötő Bálint, a PwC Magyarország adóigazgatója.

Megjegyzés: A javaslat (2022. szeptember 30-i) elfogadásához elegendő volt a tagállamok minősített többsége. A rendelethez külön tagállami bevezetés sem szükséges, az automatikusan kötőerővel bír majd szinte azonnali hatállyal (a kihirdetését követő napon).

Ugyanakkor számos intézkedéshez mégis szükséges lehet tagállami implementáció, különös tekintettel az opcionális elemekre, amelyek ebben a rendeletben a tagállamoknak jellemzően nagy szabadságot biztosítanak az intézkedések testreszabására. Magyarország már az eddigiekben is bevezetett számos hasonló célú intézkedést – a közeljövő feladata ezek áttekintése és annak meghatározása, hogy az új rendelet értelmében szükség van-e ezek módosítására. 

A javaslat jelenleg ismert formája négy fő intézkedést tartalmaz:

1. A rendelet keresletcsökkentő intézkedést ír elő, ami közvetve mérsékli a villamosenergia-árakat. Ez az intézkedés két részből áll:

– havi villamosenergia-felhasználás 10 százalékos csökkentése a referencia-időszak azonos hónapjához képest, továbbá

– a csúcsidőszaki villamosenergia-fogyasztás 5 százalékos csökkentése.

2. Átmeneti jelleggel 180 euró/MWh-ban maximálná az elérhető árbevételt az alacsonyabb költséghányaddal működő erőművek számára

3. Kiskereskedelmi intézkedések - állami beavatkozási lehetőségek bővítése, lehetőség az az önköltség alatti végfogyasztói árak megállapítására

4. Átmeneti jelleggel extraprofit adót vezetne be a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban végzett tevékenységekből származó többletnyereségre.

1. A villamosenergia-kereslet csökkentése

– A 10 százalékos fogyasztáscsökkentési célérték elérésére a tagállamoknak csak közvetett eszközeik vannak, így ezt a rendelet voltaképpen csak indikatív célértékként határozza meg, és a tagállamoknak “törekedni kell” arra, hogy ezt a célt elérjék. Itt a magas villamosenergia-ár önmagában is segíti a cél megvalósulását, mivel a cégek és magánszemélyek fokozottan törekednek az energiahatékonyságra, ezáltal egyes tagállamokban elképzelhető, hogy ez a cél jelentősebb kormányzati beavatkozás nélkül is megvalósul. 

– Az 5 százalékos csúcsidei fogyasztáscsökkentés kötelező előírás. Itt minden tagállam minden hónapra vonatkozóan az adott hónap összes órájának legalább 10 százalékát csúcsáridőszaknak jelöli ki, majd ezekben a csúcsórákban legalább 5 százalékkal csökkenti a bruttó villamosenergia-fogyasztását. Az összehasonlítás alapja az adott órára előrejelzett fogyasztás. Az intézkedés az előző pontban foglalt 10 százalékos, azonban nem feltétlenül a csúcsidőszakra vonatkozó fogyasztáscsökkentésen felül értendő.

– Mindkét cél esetében közös, hogy a tagállamok szabadon választhatják meg a cél elérését elősegítő eszközöket, jogi, gazdasági és műszaki megoldásokat.

Megjegyzés: Az összfogyasztás csökkentése terén a már megtett hazai intézkedések (pl. az egyetemes szolgáltatási árszabályozás módosítása) az ipari energiatakarékossággal és adott esetben az ipari termelés visszafogásával együtt akár elégségesek is lehetnek az uniós célkitűzések eléréséhez. A csúcsidei fogyasztáscsökkentés kivitelezésére azonban még nincs kiforrott hazai gyakorlat – különösen nem olyan, ami a rendelet előírásainak megfelelően piaci alapon valósítható meg.

2. Maximált termelői villamosenergia-árak

A jelenlegi, magas villamosenergia-árak számos erőmű esetén olyan extra bevételt eredményeznek, amit az Európai Bizottság, valamint az Európai Tanács indokolatlannak tart, így 180 EUR/MWh bevételi korlátot ír elő ezen társaságok részére. Ez az árplafon a jelenlegi piaci ár mintegy harmadának felel meg, azaz ezen erőművek a piaci áras bevételük kétharmadát  - valamilyen módon – elveszítik. Ez azonban nem minden erőműre vonatkozik: a széntüzelésű, illetve földgáztüzelésű erőművek esetében a bevétel ugrásszerű emelkedését nagyrészt ellentételezi a tüzelőanyag szintén drasztikus emelkedése, így ezen erőművekre a szabályozás nem terjed ki. Ugyanakkor más erőművek (pl. szélerőművek, naperőművek, vízerőművek, atomerőművek, biomassza, illetve lignit tüzelésű erőművek) esetén jellemzően kiemelkedően magas profitabilitást eredményez a rendkívül magas piaci ár, így a rendelet ezen erőművekre számára írja elő az árplafont.

Az így elvont bevétel a tagállamoknak a villamosenergia-fogyasztók támogatására kell fordítani, ami egyaránt érinthet lakossági fogyasztókat, kis- és középvállalatokat, vagy akár nagy ipari energiafogyasztókat.

Emellett a tagállamoknak fel kell számolniuk a megújuló energia vásárlási megállapodások létrejöttét gátló indokolatlan adminisztratív vagy piaci akadályokat, illetve a támogatási rendszereket is úgy kell átalakítani, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az ilyen megállapodásokkal.

Az árplafon pontos mértéke, alkalmazása, illetve az ebből származó állami többletbevételek elosztása terén a tagállamok nagy szabadságot élveznek.

Megjegyzés: Az árplafonhoz hasonló célú, különadó jellegű elvonások jelenleg is voltak a hazai szabályozásban. Az ún. KÁT és METÁR támogatási rendszerből kilépő, a jelenlegi magas piaci áron értékesítő megújuló erőművek az extra bevételük után 65 százalékos adót kötelesek fizetni, míg a hazai egyetlen atomerőmű, lignittüzelésű erőmű, valamint a jelentősebb vízerőművek tulajdonosaként az MVM Zrt. már eddig is minden többletbevételét a lakossági rezsicsökkentés fenntartására fordította - igaz, nem feltétlenül csak a villamos energia, hanem részben a földgáz értékesítés kapcsán. Ugyanakkor az új uniós szabályok valószínűleg a hazai szabályozás átstruktúrálását indokolják, várhatóan 2023. januárjától.

A megújuló energia vásárlási megállapodások ösztönzése kapcsán nem világos, hogy a magyar kormányzatot milyen cselekvési kötelezettség érinti. A beruházások jelenlegi legfontosabb akadálya a hálózati csatlakozási lehetőségek szűkössége, ami minden bizonnyal nem minősül  indokolatlan adminisztratív vagy piaci akadálynak. A jelenlegi megújuló támogatási rendszer (METÁR) pedig megfelel a rendelet által támasztott kritériumoknak.

3. Kiskereskedelmi intézkedések

A kiskereskedelemmel kapcsolatban A kiskereskedelemmel kapcsolatban két intézkedés került megfogalmazásra: 

– bizonyos feltételek mellett az állam beavatkozhat a KKV-k villamosenergia-árképzésébe, illetve

– a beavatkozás lehetőséget teremt arra, hogy az állam önköltség alatti árat állapitson meg a fogyasztók részére.

A legfontosabb alkalmazási feltétel az, hogy az árszabályozás támogassa a fogyasztáscsökkentést.

Megjegyzés: Magyarországon ez már részben megvalósításra került; mivel az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók mélyen a költségalapú ár alatt, “rezsicsökkentett” áron kapják a villamos energiát. Ugyanakkor az új rendelkezés lehetőséget ad annak az átgondolására, hogy a kormányzat tudja-e támogatni a vállalkozási szektort is a magas energiaárak negatív hatásainak enyhítése érdekében.

4. Extraproft adó a szén, gáz, valamint a finomításban tevékenykedők számára

– Az érintettek olyan magyar vállalkozások, és külföldi vállalkozások magyarországi telephelyei, amelyek forgalmának legalább 75 százaléka a kőolaj kitermeléséből, bányászatából, finomításából vagy kokszgyártásból származik.

– Az adót legkésőbb 2022-ben be kell vezetni, legkorábban a 2022. január 1-én, vagy azt követően kezdődő üzleti évre.

– Az adó alapja a 2019. január 1-én, vagy azt követően kezdett három üzleti év adóztatható eredményének átlagát több mint 20 százalékkal meghaladó nyereség .

– Az adó mértéke legalább 33 százalék.

– Az rendelet adóztatást előíró szakaszai egy évig maradnak hatályban.

– Az adó a tagállami szinten egyébként alkalmazandó egyéb rendes adók és illetékeken felül fizetendő. (Jelentős kérdés, hogy az energiaellátók jövedelemadója ilyen adónak minősül-e.)

– Az adóbevétel a rrendeletben meghatározott célokra fordítható átlátható, arányos, megkülönböztetésmentes, valamint  ellenőrizhető módon.

– Az adó felhasználásáról és alkalmazásáról az EU bizottság irányába jelentést kell tennie a tagállamoknak.

Megjegyzés: Magyar szempontból kérdés, hogy az új EU-s extraprofit adó hogyan érinti az év közepén bevezetett magyarországi extraprofit adókat, mivel azok egyikének sem feleltethető meg teljes mértékben, viszont az bizonyosra vehető, hogy ezen adókat át kell majd szabnia a kormánynak, vagy az új EU-s adó azokon felül lesz alkalmazandó.

A cikk társszerzője Lengyel András.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.
2022-12-02 19:18:00
Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS