Szász János: Az lesz fontos, hogy ki nyújt tartósabb, maradandó értéket

Szász Jánost idén megválasztották a Bizalmi Kör Kossuth TOP vezetői klub elnökségi tagjának. Úgy érzi, itt nincs az a kellemetlen business feeling, amit csak „gilisztakupec” vagy „porszívóügynök” mentalításnak hív. Sarkosan fogalmaz, de szerinte őszinteség és kölcsönös bizalom nélkül nincs igazán sikeres üzlet. A Nordinova Energy Kft. General Managereként olyan csapatot épít, amelyik mindent megtesz egy környezetkímélő, fenntartható jövőért. Ebbe bőven belefér az is, hogy Kőbányán szemetet szedtek az ATV-s csapattal együtt. Kíváncsi rá, hogy János mit tart nagyon cikinek? Olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 92. interjúját!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Viszonylag fiatalon voltam az egyik legnagyobb hazai kertibútor, lakossági játszótérgyártó cégnél projekt manager, párhuzamosan key account manager, aztán éppen egy évtizede elkezdett a cég elektromos fűtésekkel is foglalkozni. Éles váltás, termékfelelős lettem. Érdekes tapasztalatszerzés volt ez a gazdasági válság begyűrűzésekor.

Ez a termékportfólió váltás, fontos mérföldkő volt az életemben, egyrészt mert komfortosabban mozgok villamos műszaki területen. Másrészt, mert 2009 augusztusa óta „előző munkahelyem” ezen üzletága egy önálló céggé nőtte ki magát. Ez indokolta a Nordinova Energy Kft. megtestesülését 2016-ban. Ennek a leányvállalatnak a vezetése jelenti eddig a legnagyobb kihívást és egyben élvezetet a számomra. Az elmúlt 3 év töretlen fejlődése miatt elképesztően büszke vagyok a jelenlegi csapatomra.

– Milyen távra tervez?

– Napelemmel is foglalkozunk. Nem engedhetem meg, hogy ne tervezzek hosszútávra 30-40 évre előre, ami a mai rapid világban és 30 éves fejjel még egy emberöltőnek tűnik. Ráadásul pontosan ez a piac az, ami szinte követhetetlen fejlődésen megy keresztül. 2013-ban még 245W névleges teljesítményű napelemekkel dolgoztunk, ma már a 285W kevésnek számít (monokristályos paneleknél 320W a standard). Évente szinte 10W-ot fejlődik a technológia, ami erős trend, főleg, ha 30 évre vetítem ki.

Egy laikus számára talán jobban érthető, ha a mobiltelefónia fejlődéséhez hasonlítom ezt a piacot, csak itt nem 2-3 év jótállást vállal a gyártó, hanem negyed évszázadot. Tehát: hosszabban kell tervezni, hiszen ha 4 év múlva megszűnik az Apple Inc, akkor senkit nem fog érdekelni, hogy mit kezdjen a most vásárolt, de 5 év múlva cserélendő Iphone-nal. Viszont, ha mi vagy a gyártóink 20 év múlva nem lennénk elérhetőek (ne legyen így), az ügyfeleimet egy technikai meghibásodásért, vagy egy idő előtti, garantáltnál rosszabb degradációért kártalanítani kell!

Rövid távon azonban a hazai építőiparban látok negatív előjeleket, többnyire a túlkeresletre gondolok ilyenkor. Szaktudás nélküli emberek építőiparosnak állnak, aminek a megrendelők fizetik meg az árát. Legfájóbb, amikor az önjelölt „szakemberek” észre sem veszik, milyen kárt okoztak, sőt, komolyan sikeresnek titulálják magukat, hiszen megkapták a munkáért kért pénzt. Ha ez az építőipari konjunktúra véget ér, akkor újra csak azok a tényleges szakemberek maradnak talpon, akiknek most is van munkája bőségesen, és sokszor 365 napra előre tele van a naptárjuk.

Aki most nem tesz hangsúlyt az ügyfélvélemények figyelésére, kiértékelésére, a magas minőségű szolgáltatásra, vagy termékportfólióra (amikor ezt meg is fizetik), azt el fogja takarítani egy esetleges válság. Akkor a megrendelők elkezdik megválogatni, hogy kinek adják oda a pénzüket. Szűkösebb keretösszegeknél az lesz fontos, hogy ki nyújt tartósabb, maradandó értéket, és végre nem az lesz a szempont, hogy ki végzi el a munkát hamarabb.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Az 5 éves tervem, hogy a jelenlegi csapat dinamikája, ereje, lelkesedése és víziója, egy cseppet se lankadjon, viszont négyszer ekkora létszámú ütőképes, jelenleginél is hatékonyabb csapatot legyek képes vezetni, akik mindent megtesznek egy környezetkímélő, fenntartható jövőért. Ha nem szükséges, akkor konkrét távolabbi célt magamtól nem szívesen határozok meg.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Munkavállalóként a főnökeim nagyon inspirálóak voltak, tudtam a kereskedelmi vénámat dagasztani, de 2016-ban hirtelen elárvult kisgyereknek éreztem magam. Hirtelen betekintést kaptam egy vállalat tényleges működésébe. Az induló cég számtalan területen fejlődésre kényszerített. Pénzügy, cashflow tervezés, csapatépítés, marketing… mindegyikről volt határozott elképzelésem, csak ekkor már a felelősség is rám hárult. Ezért elképesztően hálás vagyok a social media adta lehetőségekért, és hogy számos olyan tartalom elérhető mindenki számára online is, amelyek egy induló cég számára inkubátort jelentenek. Ez úton is hálás köszönet Janata Krisztának és Wolf Gábornak minden egyes marketingötletért, Weiser Istvánnak az összes sales trükkért, Barazsy Ákosnak a vezetői filozófiáért. Persze az ingyenes tartalomnak hátulütője, hogy nem veszi az ember komolyan a tanácsokat, de amiket megvalósítasz azok egyrészt már a te sikereid, másrészt igazolják a praxist.

Idén elnökségi tagja lettem a Bizalmi Kör Kossuth klubjának, ami az ország egyik leggyorsabban fejlődő vezetői klubja. Jelenleg itt tanulok a legtöbbet, azaz tanulunk egymástól, hiszen tényleges cégvezetőkként találkozunk, és cserélünk tapasztalatot. Mivel nem az értékesítés, vagy a kapcsolati háló építése a klub első számú célja, ezért nem is a kereskedelmi, vagy marketing vezetőt küldjük el magunk helyett. Talán ez az oka, hogy a klubban, nincs az a kellemetlen business feeling, amit csak „gilisztakupec” vagy „porszívóügynök” mentalításnak hívok. A Bizalmi Kör üzleti miliője egyedülálló a magyar üzleti életben.

– A szakterületén hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Tartozik a cégcsoportunkhoz szlovák és erdélyi vállalat is. Valahogy mégis a magyarban érzem a legnagyobb húzóerőt. Persze ez a két cég nem fedi le teljesen a külföld kifejezést, de a bennem rejlő lokálpatrióta a milliódolláros amerikai ltd mellett is a magyar vállalkozást helyezné mindenek elé. Hungary First!

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Ez egy jó kérdés, amin még soha nem gondolkoztam. Diákéveim alatt nyaranta dolgoztam bútorkárpitosnál, takarítócégnél, édesapámmal villanyt szereltem, televízióban videót is archiváltam (komoly 1 hetes pályafutással…), épp csak gyorséttermi láncban nem fordultam meg diákmunkásként. Biztos, hogy az elektromos terület áll legközelebb a szívemhez. Ha egy bolygó szintű EMP támadás letarolja a Föld teljes elektromos hálózatát, akkor legszívesebben 3 kislányom főállású apja szeretnék lenni.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– A meglévő kapcsolatokat jellemzően már távközlési eszközökkel építem, de a friss kapcsolatokat szeretem mihamarabb személyes találkozóval megpecsételni. Számomra a metakommunikáció lényeges eleme a megismerésnek. Önmagában kevés és elveszik a digitális zajban a csak online kapcsolódás, de a gyors és hatékony egyeztetésekhez, ügyintézési folyamatokhoz kellenek a kütyük. A 2019-es Bizalom Napon, Fehér Gyulától hallottam egy nagyon gyakorlatias megoldást. „Sokkal nehezebben kerülsz vitába azzal, akivel egyszer már leültél meginni egy sört.” Elengedhetetlenek a face to face találkozók,  és  itt nem skype videomeetingre gondolok.

– Mire sajnálja az idejét?

– Adminisztrációra, és harmadszor is elmagyarázni valamit egy embernek, amikor nem is érdekli más véleménye, de látom, hogy nagyon rosszul csinálja a dolgait. Kegyetlenül hangzik, de sajnálom az időm azokon segíteni, akik nem hagyják.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Online fejlesztésekre és automatizációra. Ezeknek a bevezetési ideje fáj inkább.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Bizalmatlansággal. Elképesztő önuralmat kell gyakorolnom, amikor egy lehetséges ügyfelem nem bízik bennem. A legsikeresebb referenciáim azok voltak, ahol az ügyfeleim őszinték voltak velem, ezért tudtam nekik a lehető legjobbat megadni és valós döntési szituáció elé állítani őket. Én azt is sikernek könyvelem el, ha valakinek nem való a szolgáltatásom vagy termékem, és ezért nem engem választ. Semmi gond, békében megyünk jobbra és balra. Viszont ehhez meg kell ismernünk egymást, motivációinkat, céljainkat, valós helyzetünket, ami titkolózással, információk rejtegetésével, letagadásával, sumákolással nem fog menni. Ismerek olyan cégvezetőt, aki pár éve még leszedte az import termékéről a gyártó papírját, hogy ne ismerje meg versenytársa a beszerzési forrását. Szerintem ma már ezt ő is vér cikinek tartja.

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Még projekt manager időszakomban egy multinacionális szállítmányozó cég az irodai dolgozóival bevállalta, hogy egy kis falu bölcsőde és óvoda udvarán általunk forgalmazott közterületi játékokat szerel össze. Ennek az a sajátossága, hogy kötelező gondoskodni eséscsillapító burkolatról, magyarul: földmunkával is jár. Ingyen vállaltuk az irodisták irányítását, szuperül érezték magukat, pedig komoly fizikai munkát végeztek. Öröm volt látni a lelkesedésüket, és végül a gyerekek is élvezték a hintázást, így sok örömet szereztünk nekik. Ez egy maradandó érték létrehozása volt, ilyet szívesen csinálok. Idén tavasz végén a „Heti napló, Sváby Andrással” című TV műsor a kerületünkben (Kőbányán) szervezett szemétszedést a kiserőben. Természetes volt, hogy az egész Nordinova csapat jelen volt az ATV-s szemétszedésen. Abszolút beleillik a cégünk arculatába a környezetvédelem. Mindannyian élveztük is, de sajnos nem tudtunk maradandó értéket létrehozni, mert az a terület mára ismét tele van szeméttel. Elmúló dolgokkal akár honorálják, akár önkéntesen, nem szívesen foglalkozok.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Semmi. Még 60 évig nem tervezem, hogy magamtól kikapcsolok. Szeretem azt az életet, amit Istentől kaptam. Szeretem a munkám, hétfőn reggel bemenni a céghez, szeretek a családommal lenni, szeretek aktívan pihenni. Mindennek rendelt ideje van, nincs miből kikapcsolódnom.