Áttörést érhet el 2021-ben a televíziós piacon a 8K technológia. Ma egy ilyen készülék meglehetősen drága, kevés hozzá a tartalom, ráadásul a képminőség javulása szabad szemmel alig érzékelhető, ám a fejlődés megállíthatatlan. A vevők nagy többsége ugyanis státuszszimbólumként tekint a televízióra, ezért sok pénzt hajlandó költeni rá – derül ki a Deloitte legfrissebb előrejelzéséből.
Státuszszimbólumnak számít világszerte, hogy kinek mekkora képernyőjű és milyen „tudású" televíziója van. Az Egyesült Államokban például 2004 és 2019 között 25,4 inchről (64,5 cm) 47 inchre (119 cm) nőtt az átlagos képernyőméret. Ezzel párhuzamosan a vevők ráadásul az egyre nagyobb felbontású tévéket keresik még akkor is, ha szabad szemmel nem is érzékelik a kép minőségében megmutatkozó különbséget a régi és az új modellek között. Mivel státuszszimbólumról van szó, a fogyasztók vásárláskor hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni. Ez a hozzáállás újabb és újabb fejlesztésekre sarkallja a gyártókat, akik a 4K felbontás után most a 8K felbontással igyekeznek meghódítani a vevőket. A számok pedig azt mutatják, hogy sikeresen teszik ezt – mondja Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója.
Bővülő piac, csökkenő árak
Csak 8K televíziókból idén a várakozások szerint 3,3 milliárd dollár értékben adnak majd el világszerte. A piac mérete a hasonló teljesítményre képes monitorokkal és kamerákkal együtt 5 milliárd dolláros lehet. Komoly növekedésről van szó, hiszen két évvel ezelőtt a 8K kijelzők forgalma nem érte el az egymilliárd dollárt sem. Hasonló fejlődésre volt már példa a 4K televízióknál, amikor a termék piaci bevezetése és a százmilliomodik készülék eladása között csak 7 év telt el. Ma még az eladások bővülését fékezi, hogy a 8K televízió nem olcsó befektetés. Ám itt is iránymutatást jelenthet a 4K kapcsán szerzett piaci tapasztalat, miszerint ahogy terjed a technológia, úgy mennek le az árak. Egy 8K tévé 2017-ben átlagosan 8 ezer dollárba (csaknem 2,5 millió forintba) került, ma már az átlagár 3,3 ezer dollár (valamivel több mint egymillió forint) körül alakul.
Megéri?
De vajon megéri-e ilyen drága televíziót vásárolni? Ez a kérdés sokakban fel sem merül, pedig nem árt tisztában lenni azzal, hogy megtérülő befektetésről van szó. Minél többet tévézik valaki, annál inkább. Az Egyesült Államokban kiszámolták: egy 3,3 ezer dollárba kerülő 8K tévé várható élettartama 7 év. Ha valaki átlagosan 3-5 órát tévézik naponta, akkor az óránként 25 centjébe kerül, ráadásul ezen a költségen a háztartás minden tagja osztozik. Ezzel szemben egy átlagosan 380 dollárért megvásárolható okostelefon élettartama mindössze 2,7 év, így a tévé 7 éves működése alatt egy háromfős család összesen 7,8 ezer dollárt költ telefonra.
„Felmerülhet kérdésként, hogy a gyártóknak megéri-e csökkenő áron is a 8K technológiával foglalkozni? A válasz egyértelműen igen, hiszen azzal is számolni kell, hogy nem csak az eladásból származhatnak bevételek. Mivel okostelevíziókról van szó, a felhasználók tévézési szokásairól rengeteg adat keletkezik, amelyek értékesíthetők a hirdetők és a tartalomgyártók számára" – hívja fel a figyelmet Major Dóra, a Deloitte TMT iparágának szakértője.
Van-e elég néznivaló?
A modern technológia persze mit sem ér, ha a tartalom felbontása jóval elmarad a készülék tudásától. Márpedig a felmérések szerint 2021-ben a videós tartalmaknak mindössze 0,1 százaléka 8K felbontású. Bár ez első pillantásra kevésnek tűnik, ám mégsem az. Ha 8K tévénk van, akkor a 0,1 százaléknyi tartalomból az év minden egyes napjának, minden órájában új néznivalót választhatunk magunknak ismétlés nélkül. Másrészt a következő években több irányból is a 8K-s tartalmak ugrásszerű bővülésére lehet számítani – állítja Laczka Sándor.
Honnan érkezhetnek a tartalmak?
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.