Orgován Katalin: Minden, amit teszünk, az tapasztalás, egyben lehetőség a fejlődésre

Orgován Katalin azon ágazati vezetők közé tartozik, akik minden oldalról jól ismerik saját szektorukat: a Könnyűipari Műszaki Főiskolán nyomdaipari mérnökként végzett, később marketing menedzser képesítést szerzett, majd elvégezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pénzügy, HR mesterszakát, de az angliai York St. John University-n is tanult innováció- és változásmenedzsmentet. Karrierjét a Kossuth Nyomdánál kezdte, majd több állomást követően 2014-ben a Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója lett, amely pozíciót egy rövid, kínai kitérőt leszámítva azóta is betölt. A Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökévé 2021 áprilisában választották meg.

A munkájában a folyamatos tanulás, a lelkesedés és önmaga motiválása vezérli, mert meggyőződött arról, hogy csak akkor van üzleti növekedés, ha a vezetők elkötelezettek a kemény munka és a lelkiismeretesség iránt. Szövetségi elnökeként legfőbb célja, hogy a nyomdászat presztízsét helyreállítsa, lebontsa az ezzel a szegmenssel és hivatással kapcsolatos tévhiteket, sztereotípiákat. Jelenlegi egyik legfontosabb feladatának a szektort érintő krónikus szakemberhiány kezelését, a szakképzés, utánpótlásnevelés megoldását tartja.

A vezérigazgatói szerepről pedig egyszer így nyilatkozott: „a végzettség, a tapasztalat, az évek mind nagyon sokat számítanak, de van valami, ami mindennél fontosabb, ami nélkül bármilyen kiváló kvalitásokkal is rendelkezünk, nem történik meg a »csoda«. Mégpedig az, hogy egyszer legyen valaki, aki abban helyzetben van, hogy téged is helyzetbe tudjon hozni. És ez a befolyásos ember bízik benned. Számba vettem, nekem négy ilyen ember van az életemben. Hálás vagyok nekik!”

Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 413. interjúja!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Két dolgot emelnék ki. Egyrészt, miután a Pátria Nyomda Zrt.-nél 2018-ban felmondtam a vezérigazgatói állásomat, és elmentem Kínába, a tulajdonos a következő évben visszahívott. Úgy érzem, ez a korábbi munkám komoly elismerése. A másik fontos mérföldkövet pedig az jelentette, amikor tavaly megválasztott a szakma a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökének. 

– Milyen távra tervez?

– Abban az életszakaszban, amiben én vagyok, próbálom örömmel megélni a mindennapokat, a szakmai kihívásokat. Örülök a sikereknek, de nem hajszolom azokat, nincs már bizonyítási kényszerem. Természetesen fontos, hogy az iparágért minél többet tudjak tenni és a nyomda is jól prosperáljon, ezért nyitott szemmel járok, és amikor látok egy jó lehetőséget a fejlődésre, mindent elkövetek, hogy kiaknázhassam azt. Ami pedig a jövőt illeti, addig teszem tiszteséggel a dolgom, amíg lehetőségem van rá.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nagyon szeretek előadni menedzsmenttel, női vezetőkkel kapcsolatos témákról. Egy TED-előadás megtartása nagyon megtisztelő lenne, egyúttal kihívást is jelentene, ezért, ha meg kellene fogalmaznom egy célt ezen a területen, akkor ez lenne az. Bízom benne, hogy ennek is eljön az ideje.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A kollégáimtól, akik visszajelzést adnak akkor is, amikor nem értenek egyet velem, vagy úgy érzik, rosszul kezeltem egy helyzetet. Ez szokott leginkább elgondolkoztatni.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Elsősorban a lelkesedésemmel, a vidámságommal, az életszeretetemmel. Mindenki szeret az élet napos oldalán állni. Hiszek abban, hogy csak rajtunk múlik, hogy ott legyünk, és igyekszem a körülöttem lévőkkel is éreztetni ezt.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Ahogy korábban utaltam rá, szeretem a menedzsmenttel kapcsolatos tapasztalataimat megosztani másokkal, úgyhogy szívesen lennék például üzleti tréner.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Jövök-megyek, mosolygok, ismerkedek. Talán egy kicsit szokatlan ez az üzleti életben, de azt tapasztaltam, hogy a kedvesség másokból is előhozza a legjobb oldalukat, és ez egyáltalán nem hátrány egy egyeztetés, döntéshozás során.

– Mire sajnálja az idejét?

– Valójában semmire, mert minden, amit teszünk, az tapasztalás, egyben lehetőség a fejlődésre. Még a forgalmi dugóban ácsorgás is az, hiszen ez az egyik legjobb módja annak, hogy gyakoroljuk a dühkezelési képességeinket.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki nem hajlandó gondolkodni, vagy legalább némi erőfeszítést tenni a gondolkodásra. A butaság nem dühít fel, de az igyekezet hiánya már igen.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindenképp valami olyat, ahol szegényeket, rászorulókat támogathatok, például ételosztással.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az egészségemre. Azt ugyanis már megtanultam, hogy az egészségünkbe történő befektetés a legjobb befektetés.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A természet, a hegyek és a tenger közelsége, valamint a sportolás.

(Fotók: Füzeséri Dóra)