Nemes Róbert: Sikert, eredményt, nagyobb hatást sokszor a legkisebb dolgokkal lehet elérni

Nemes Róbert 2010 óta dolgozik a Telenornál, négy éve vezeti a szegedi lakossági ügyfélszolgálatot. Az Év Fiatal Vezetője Díj különdíjasának legfőbb célja az ügyfélszolgálat ügyfélközpontú működtetése a piacon elérhető legmagasabb minőségi szolgáltatás biztosításával. Személyes küldetése a bizalomépítés, a vonzó munkahely és befogadó közösség megteremtése. Azt vallja, hogy csapata ereje a sokszínűségben rejlik és az elfogadáson alapul. 2019-ben a Client1st versenyen a Telenor telefonos ügyfélszolgálata a harmadik helyezést érte el a nagyvállalatok között.

A dél-alföldi régió egyik jelentős munkáltatójaként fontos mérföldkő az ügyfélszolgálat még stabilabb működésében és az ügyfélkiszolgálás minőségének további emelésében, hogy november 1-jétől összesen 140 – eddig nagyrészt munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgozó – munkatárssal bővítették a szegedi ügyfélszolgálat alkalmazottainak létszámát. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 238. interjúja!

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Büszke vagyok arra, hogy úgy vezetek egy 160 fős szervezetet, hogy az egy csapatként tud működni. Eljutni oda, hogy tanulnak egymástól és könnyen megtalálják a közös hangot a diák foglalkoztatottjaink, a kismamák, a megváltozott munkaképességűek, az egészen fiatalok és az idősebb kollégák is; ez nagy dolog. Az elfogadást és amit itt tanulnak, haza tudják vinni és bárhol, bármikor az életük során tudják kamatoztatni.

– Milyen távra tervez?

– Mindig hosszabb távra tervezek, mindig vannak terveim, és érzem annak az igényét, hogy fejlesszem magam. Vezetőként szeretnék szintet lépni, mert egy váltás mindig valami új dolgot jelent, valami olyat, amilyenben azelőtt még nem voltam.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nagyon érdekel és kíváncsivá tesz, hogy miként tud egy vállalkozás pénzügyileg kevésbé függeni a külvilágtól. Ámulattal figyelem azokat a vállalkozásokat, cégvezetőket, akik a nulláról értek el valami rendkívülit, amellyel ki tudnak tűnni a tömegből. Miben tudnak ők különbözni másoktól és hogyan tudják ezt láttatni a világgal? Szeretnék egy könyvet is írni a témáról, kinyitva a kapukat ezzel mindenki számára.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Nagyon sokat tanultam a szüleimtől. Nekik köszönhetem a kitartásom, a vezetői ambíciómat és a bennem folyamatosan jelen lévő versenyszellemet is.   Valójában figyelek a világra és mindig, mindenkitől tanulok. Vezetőként fontos, hogy megpróbáljam megérteni, hogyan gondolkodnak a körülöttem lévők. Sokat tanulok a fiataloktól, akik tele vannak tervekkel, álmokkal – hihetetlen az a hit és energia, amivel küzdenek mindezért.  A vezetőimtől sokat tanultam arról, hogyan vegyem észre a lehetőségeket és hogyan ragadjam meg őket. De nagyon inspirálnak azok a „hétköznapi hősök” is, akik valamilyen pozitív példaként rendkívüli dolgokat visznek véghez.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Azt vallom, hogy sikert, eredményt, nagyobb hatást sokszor a legkisebb dolgokkal lehet elérni. A pénz csak ideig-óráig motivál. Az apró dolgokban, figyelmességekben hiszek, a legtöbb esetben ezzel tudok nagy eredményt elérni. Az elmúlt időszak fontos eredménye, hogy a csapatom munkájának köszönhetően az ügyfélelégedettség több szempont alapján is az iparági átlag fölött van, míg a dolgozói fluktuáció az iparági szint alá csökkent, bizonyos munkakörökre pedig több mint 20 szoros nálunk a túljelentkezés.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– A vezetői munkám mellett profi sportoló is vagyok, ezt tekintem második szakmámnak, hobbimnak, ami időközben kinőtte magát. 2017-ben a fekvenyomó Európa-kupán 2., a 2019-es tokiói fekvenyomó világbajnokságon 11., és egyéniben 2020-as évben megszereztem a 17. magyar bajnoki címemet. Egyébként nagyon érdekel a 3D nyomtatás, így szívesen kipróbálnám ezt a szakmát.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Üzleti meetingekre nem járok olyan gyakran, de a partnereinkkel való szoros kapcsolatépítésre maximálisan törekszem, és nagyon hiszek a helyi, szegedi kapcsolatépítésben is. A koronavírus-járvány alatt ez leginkább telefonon keresztül és videóhívás alkalmával valósul meg.

– Mire sajnálja az idejét?

– Sajnálom az időt arra, hogy várjak valami olyasmire, ami nem történik meg. Az emberek hajlamosak arra, hogy sokszor csak várják a csodát és panaszkodnak. Nem szeretek tétlenkedni. És utálok a dugóban ülni.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Ha valaki késik és várni kell rá, azt nem szeretem. Illetve a tiszteletlenség másokkal szemben bosszantó tud lenni, például, ha valaki egy találkozón érdektelenséget mutat, és az kiül az arcára.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, úgyhogy például nyári gyerektábor szervezésében szívesen részt vennék. És nagyon szeretek építkezni – a munkámban is azt vallom, hogy „építsünk, ne romboljunk”. El tudnám képzelni, hogy önkéntes munkában házat építsek például rászorulóknak.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az egészségre, az egészséges életmódra és a családomra. Három kicsi gyerekem van, a jelenlegi életszakaszukban a játékokra sem sajnálom, ha költünk.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A sport. Mert valami egészen mást követel meg, mint a munkám. A teljesítményt tekintve azonban hasonló a kettő: mindig a sikerekért megyek.