„Nem kell mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie”

2021. 08. 11., 11:30

Nem kell mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz – írja Marc Trollet, az Eurowag telematikai üzletegysége ügyvezető igazgatója.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a szállítmányozás és a logisztika nem élt át olyan drasztikus változásokat, mint a high-tech megoldásokat alkalmazó ágazatok. A legtöbben robbanómotoros autókat vezetünk, a vasút és a tömegközlekedés elmarad a 21. század által támasztott igényektől.

Ennyire komor lenne valóban az összkép? Határozottan nem. Már megkezdődött a változás, és ami eddig a színfalak mögött zajlott, hamarosan a mindennapok részévé válik majd. Napi szinten jelennek meg "intelligens" termékek platformjai, amelyek összekapcsolják az embereket, az adatokat és a gépeket. Ez jelentős következményekkel jár a logisztikai ágazatra nézve, különösen a folyamatok gyorsasága, rugalmassága és ellenőrizhetősége tekintetében.

A 4.0-hoz vezető út

Az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom. Míg az évek során a gépesítés (ipar 1.0), a tömegtermelés (ipar 2.0) és az automatizálás (ipar 3.0) utat tört magának a termelésben, most a digitalizáció, azaz a dolgok és szolgáltatások internete következik.

Nem véletlen, hogy nem csak az iparban beszélünk 4.0-ról, hanem a szállítmányozásban és a logisztikában is. Például sok helyen alkalmazzák már az automatizálást a raktározásban is, ahol sok esetben a robotok jelentik a még nagyobb hatékonyságot. Fejlett szoftveres eszközök segítenek az útvonalak és a rakományok optimalizálásában a teherszállításnál, és ehhez gyakran a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják.

Az egyik legfontosabb cél, hogy csökkentsék az üres kilométereket, hogy ne „levegőt” szállítsanak a raktérben. A közúti és a vasúti szállításban kamerákat, érzékelőket és egyéb eszközöket használnak a szállítmányok nyomon követésére az elosztó központtól a kézbesítésig az egyéni és az üzleti szállítmányoknál egyaránt. Ezek az érzékelők gondoskodnak a megfelelő kezelésről, fenntartják a szabályozott hőmérsékletű szállítási láncokat, megóvnak a mechanikai behatásoktól vagy a túlzott pára okozta károktól.

Elérkezett az önvezető járművek kora?

Az önvezető vagy autonóm járművekről sokat hallani a közbeszédben és a médiában. Valóban vezető nélküli buszok és autók szállítanak majd minket? Elképzelhető, sőt, valószínű, de azért addig még számos problémát és kihívást kell megoldani, nem is annyira műszaki (mert a szükséges technológiák már léteznek), hanem inkább jogi és etikai szempontból. Idetartozik, például, a felelősség kérdése egy baleset esetén. A vezető autógyártók által készített új járművek már rendelkeznek különféle autonóm technológiákkal, amelyek segítenek a vezetőnek, egyszerűbbé teszik a vezetést, és növelik a közúti biztonságot.

A közúti teherszállítás egyik jövőbe mutató új megoldása az úgy nevezett konvojos platooning módszer. A digitálisan (esetleg elektromosan) összekapcsolt konvoj az egész logisztikai ágazatnak óriási lendületet adhat. És ez már nem a távoli jövő ígérete, hiszen például egyes német vállalatok már sikerrel tesztelték a platooning megoldást az ország autópályáin.

Központban az innovatív gondolkodás

A logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások biztosítóinak és felhasználóinak is nyitottnak kell lenniük a technológiában, a folyamatokban és az emberi munkában bekövetkező változások felé.  Nem kell persze mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz. Az, hogy valaki lépést tart a legújabb logisztikai fejlesztésekkel, többé már nem a jelentős versenyelőny záloga, hanem egy alapvető szükséglet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS