„Nem kell mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie”

2021. 08. 11., 11:30

Nem kell mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz – írja Marc Trollet, az Eurowag telematikai üzletegysége ügyvezető igazgatója.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a szállítmányozás és a logisztika nem élt át olyan drasztikus változásokat, mint a high-tech megoldásokat alkalmazó ágazatok. A legtöbben robbanómotoros autókat vezetünk, a vasút és a tömegközlekedés elmarad a 21. század által támasztott igényektől.

Ennyire komor lenne valóban az összkép? Határozottan nem. Már megkezdődött a változás, és ami eddig a színfalak mögött zajlott, hamarosan a mindennapok részévé válik majd. Napi szinten jelennek meg "intelligens" termékek platformjai, amelyek összekapcsolják az embereket, az adatokat és a gépeket. Ez jelentős következményekkel jár a logisztikai ágazatra nézve, különösen a folyamatok gyorsasága, rugalmassága és ellenőrizhetősége tekintetében.

A 4.0-hoz vezető út

Az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom. Míg az évek során a gépesítés (ipar 1.0), a tömegtermelés (ipar 2.0) és az automatizálás (ipar 3.0) utat tört magának a termelésben, most a digitalizáció, azaz a dolgok és szolgáltatások internete következik.

Nem véletlen, hogy nem csak az iparban beszélünk 4.0-ról, hanem a szállítmányozásban és a logisztikában is. Például sok helyen alkalmazzák már az automatizálást a raktározásban is, ahol sok esetben a robotok jelentik a még nagyobb hatékonyságot. Fejlett szoftveres eszközök segítenek az útvonalak és a rakományok optimalizálásában a teherszállításnál, és ehhez gyakran a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják.

Az egyik legfontosabb cél, hogy csökkentsék az üres kilométereket, hogy ne „levegőt” szállítsanak a raktérben. A közúti és a vasúti szállításban kamerákat, érzékelőket és egyéb eszközöket használnak a szállítmányok nyomon követésére az elosztó központtól a kézbesítésig az egyéni és az üzleti szállítmányoknál egyaránt. Ezek az érzékelők gondoskodnak a megfelelő kezelésről, fenntartják a szabályozott hőmérsékletű szállítási láncokat, megóvnak a mechanikai behatásoktól vagy a túlzott pára okozta károktól.

Elérkezett az önvezető járművek kora?

Az önvezető vagy autonóm járművekről sokat hallani a közbeszédben és a médiában. Valóban vezető nélküli buszok és autók szállítanak majd minket? Elképzelhető, sőt, valószínű, de azért addig még számos problémát és kihívást kell megoldani, nem is annyira műszaki (mert a szükséges technológiák már léteznek), hanem inkább jogi és etikai szempontból. Idetartozik, például, a felelősség kérdése egy baleset esetén. A vezető autógyártók által készített új járművek már rendelkeznek különféle autonóm technológiákkal, amelyek segítenek a vezetőnek, egyszerűbbé teszik a vezetést, és növelik a közúti biztonságot.

A közúti teherszállítás egyik jövőbe mutató új megoldása az úgy nevezett konvojos platooning módszer. A digitálisan (esetleg elektromosan) összekapcsolt konvoj az egész logisztikai ágazatnak óriási lendületet adhat. És ez már nem a távoli jövő ígérete, hiszen például egyes német vállalatok már sikerrel tesztelték a platooning megoldást az ország autópályáin.

Központban az innovatív gondolkodás

A logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások biztosítóinak és felhasználóinak is nyitottnak kell lenniük a technológiában, a folyamatokban és az emberi munkában bekövetkező változások felé.  Nem kell persze mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz. Az, hogy valaki lépést tart a legújabb logisztikai fejlesztésekkel, többé már nem a jelentős versenyelőny záloga, hanem egy alapvető szükséglet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS