Nem kell mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz – írja Marc Trollet, az Eurowag telematikai üzletegysége ügyvezető igazgatója.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a szállítmányozás és a logisztika nem élt át olyan drasztikus változásokat, mint a high-tech megoldásokat alkalmazó ágazatok. A legtöbben robbanómotoros autókat vezetünk, a vasút és a tömegközlekedés elmarad a 21. század által támasztott igényektől.
Ennyire komor lenne valóban az összkép? Határozottan nem. Már megkezdődött a változás, és ami eddig a színfalak mögött zajlott, hamarosan a mindennapok részévé válik majd. Napi szinten jelennek meg "intelligens" termékek platformjai, amelyek összekapcsolják az embereket, az adatokat és a gépeket. Ez jelentős következményekkel jár a logisztikai ágazatra nézve, különösen a folyamatok gyorsasága, rugalmassága és ellenőrizhetősége tekintetében.
A 4.0-hoz vezető út
Az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom. Míg az évek során a gépesítés (ipar 1.0), a tömegtermelés (ipar 2.0) és az automatizálás (ipar 3.0) utat tört magának a termelésben, most a digitalizáció, azaz a dolgok és szolgáltatások internete következik.
Nem véletlen, hogy nem csak az iparban beszélünk 4.0-ról, hanem a szállítmányozásban és a logisztikában is. Például sok helyen alkalmazzák már az automatizálást a raktározásban is, ahol sok esetben a robotok jelentik a még nagyobb hatékonyságot. Fejlett szoftveres eszközök segítenek az útvonalak és a rakományok optimalizálásában a teherszállításnál, és ehhez gyakran a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják.
Az egyik legfontosabb cél, hogy csökkentsék az üres kilométereket, hogy ne „levegőt” szállítsanak a raktérben. A közúti és a vasúti szállításban kamerákat, érzékelőket és egyéb eszközöket használnak a szállítmányok nyomon követésére az elosztó központtól a kézbesítésig az egyéni és az üzleti szállítmányoknál egyaránt. Ezek az érzékelők gondoskodnak a megfelelő kezelésről, fenntartják a szabályozott hőmérsékletű szállítási láncokat, megóvnak a mechanikai behatásoktól vagy a túlzott pára okozta károktól.
Elérkezett az önvezető járművek kora?
Az önvezető vagy autonóm járművekről sokat hallani a közbeszédben és a médiában. Valóban vezető nélküli buszok és autók szállítanak majd minket? Elképzelhető, sőt, valószínű, de azért addig még számos problémát és kihívást kell megoldani, nem is annyira műszaki (mert a szükséges technológiák már léteznek), hanem inkább jogi és etikai szempontból. Idetartozik, például, a felelősség kérdése egy baleset esetén. A vezető autógyártók által készített új járművek már rendelkeznek különféle autonóm technológiákkal, amelyek segítenek a vezetőnek, egyszerűbbé teszik a vezetést, és növelik a közúti biztonságot.
A közúti teherszállítás egyik jövőbe mutató új megoldása az úgy nevezett konvojos platooning módszer. A digitálisan (esetleg elektromosan) összekapcsolt konvoj az egész logisztikai ágazatnak óriási lendületet adhat. És ez már nem a távoli jövő ígérete, hiszen például egyes német vállalatok már sikerrel tesztelték a platooning megoldást az ország autópályáin.
Központban az innovatív gondolkodás
A logisztikai és szállítmányozási szolgáltatások biztosítóinak és felhasználóinak is nyitottnak kell lenniük a technológiában, a folyamatokban és az emberi munkában bekövetkező változások felé. Nem kell persze mindenkinek Elon Musk-féle jövőbelátónak lennie, de kifizetődő lesz nyitottnak lenni és csatlakozni az innovációkhoz. Az, hogy valaki lépést tart a legújabb logisztikai fejlesztésekkel, többé már nem a jelentős versenyelőny záloga, hanem egy alapvető szükséglet.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.