Folyamatosan képzem magam, hogy a technológia fejlődésének és a folyamatosan változó jogszabályi környezetnek megfelelve tudjak dolgozni – mondta az Üzletemnek Magyar István, a LEDVANCE e-kereskedelmi és kiskereskedelmi vezetője.
Magyar István a LEDVANCE lakossági lámpatest-üzletágának felvirágoztatását tartja most a legnagyobb kihívásnak. Ennek jelentős állomása, hogy Közép-Kelet-Európában elsőként Budaörsön nyílt meg bemutatótermük szeptemberben. Munkatársaival kapcsolatban igyekszik érvényesíteni az „élni és élni hagyni” elvet. Ha érdekli, hogy István mit tanult az édesapjától, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 488. interjújában.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Nem tartom magam karrieristának. Mindig az adott helyzethez, piachoz alkalmazkodva próbálok eredményeket elérni. Pályafutásom 1997-ben kezdődött értékesítőként egy kínai vállalat magyarországi kirendeltségén. 2006-ra már ügyvezető igazgatóként 3 ország kiskereskedelmi értékesítését felügyeltem. Számos alkalommal vezettünk be új termékeket a magyar, a román és a német piacra, ezek, megelőzve korukat, sikeresnek bizonyultak.
– Milyen távra tervez?
– Nem szoktam időtávban gondolkodni a karrieremmel kapcsolatban. Folyamatosan képzem magam, hogy a technológia fejlődésének és a folyamatosan változó jogszabályi környezetnek megfelelve tudjam végezni a munkámat. Mondhatnám, hogy „maradok végig” a helyemen, de valószínűleg csak addig, amíg szükség van rám, és értéket teremtek.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Pályafutásom során számos sikert elértem már. Jelenleg a legnagyobb kihívás a LEDVANCE lakossági lámpatest-üzletágát felvirágoztatni, a márkanevet a lakossági felhasználók körében ismertté tenni.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Édesapámtól hivatástudatot, becsületet, szorgalmat és tanulni akarást, kínai vezető kollégáimtól pedig üzleti szemléletet és hozzáállást.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Az anyagi jellegű motiváción túlmenően, úgy gondolom, hogy fontos napjainkban az „élni és élni hagyni” elv érvényesítése, amíg az kiemelkedő teljesítménnyel jár.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– A gazdasági és pénzügyi tanácsadás nagyon közel áll hozzám. A befektetési eszközök kereskedelme nagyon izgalmas, kihívásokkal teli terület.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Konferenciákon való részvétellel, személyes egyeztetések alkalmával, valamint az online tér adta lehetőségeket is kihasználom.
– Mire sajnálja az idejét?
– Minden olyan meetingre, ahol ötnél többen vesznek részt, és egy óránál tovább tartanak. Meggyőződésem, hogy a fontos információk egy összefoglalóban elküldhetők az érintetteknek, és csak a valós stakeholderek részvétele nélkülözhetetlen.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Kritikus embernek tartom magam, így az élet számos területén – beleértve az üzleti életet is – vannak sarokpontok, amelyeket, ha átlépnek, nehezen viselek el.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Pályafutásom végeztével szeretnék motoros sürgősségi vérszállítóként dolgozni.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A pénz egy eszköz a megélhetés biztosítására. Mint a legtöbb ember, én is azért dolgozom, hogy élhessek.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A horgászat mindenképp. A nagy fogás reménye, a csodálatos természet, valamint a tudás és felkészültség szükségessége miatt kivételes kikapcsolódási lehetőségnek tartom.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
