Kováts Adél: Következetesen használjuk a design nyelvét a Radnóti Színházban

Kováts Adél: Következetesen használjuk a design nyelvét a Radnóti Színházban
üzletem.hu  |  2022. 07. 25., 15:27

A Magyar Formatervezési Tanács által alapított Design Management Díjra augusztus 1-jéig várják a pályázatokat. Az elismeréssel 2021-ben a Radnóti Színház munkáját díjazták. A designmenedzsment szemléletről Kováts Adéllal, a teátrum igazgatójával beszélgettünk.

A díjjal olyan szervezeteket ismernek el, amelyek stratégiájuk megalkotásában, operatív működésükben, termékeik, szolgáltatásaik kialakítása során a designmenedzsment eszközrendszerét alkalmazva folyamatos innovációra és kiemelkedő minőségre törekednek, szem előtt tartva a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szempontjait is. Kováts Adélt, az idei pályázat bíráló bizottságának tagját a kommunikációs stratégia fontosságáról is kérdeztük.

Hogyan jelenik meg a színház stratégiájában, üzleti modelljében a design menedzsment szemlélet?

– Egy színház esetében a siker rendkívül sok összetevőn múlik. A szakmai munkán, a társadalmi szerepvállaláson, az érzékenyítésen túl szerepet játszik benne többek között az intézmény arculata és a kommunikáció minősége is – egyszóval: a mindennapi működésbe integrált designfókuszú szemlélet. A Radnóti életében a designmenedzsment nem innovatív termékeket és közvetlenül mérhető sikereket jelent, hanem egy több év alatt tudatosan megkonstruált, a design tekintetében az alapoktól felépített brandet, amely mára a felhasználói élmény elengedhetetlen részévé vált.

Milyen területeken és miként érvényesül ez a gondolkodás?

– A kortárs szemléletű és friss, ugyanakkor időtálló intézmény-arculat megjelenik a színház homlokzatán, weboldalán, sőt, a színház életében kiemelkedő jelentőségű, a közönséggel való egész évados kapcsolattartást biztosító Radnóti Magazin vizuális világában és az egyéb szóróanyagokon is. Amellett, hogy gondosan ügyelünk a szakmai munka minőségére, az érzékenyítésre, az értékteremtésre, folyamatosan törekszünk a közvetlen és személyes kapcsolattartásra is a közönséggel.

Hogyan lehet kulturális területen folyamatos innovációra törekedni?

– Szerintem párbeszédben kell lenni a korral. Ez egyben az élő színház feladata is, hogy amiben élünk, amiből látszódni akarunk és amiben a hangunkat akarjuk hallatni, azzal a társadalmi jelennel tudjunk kommunikálni. Fel kell ismerni, hogy ezekhez a törekvésekhez számos eszközt kell bevetnünk. 2016 nyarán radikális változtatás mellett döntöttünk: újra artikuláltuk, hogy mi ma a Radnóti Színház. Az újrapozicionálás célja egy nyitott, a társadalmi kérdésekre érzékenyen reflektáló színház megvalósítása és a fiatal közönség korábbinál hatékonyabb megszólítása volt. Ennek érdekében teljes arculatváltás történt, új weboldal született és ehhez megfelelő szakembert vettünk fel a kommunikáció, marketing és kreatív területre. A vizualitást a kommunikációs stratégiánk organikus részévé tettük, de ami fontos, hogy nagyon erősen és következetesen használtuk, használjuk a desing nyelvét. A designnal jobb kiállással és pozicionálással lehet közlekedni a kommunikációs csatornákon.

Hogyan látja, milyen innovációs és designmenedzsment szempontok dominálnak a kulturális életben?

– A kulturális terület a legnagyobb „zajjal” jár. A folyamatos nyüzsgésben és túlkínálatban nehéz a figyelmet felkelteni, irányítani. Nem vagyok design szakember, de a legnehezebb feladatnak azt tartom, amikor egy megfelelő szintet, minőséget elérve abból meg kell újulni. Ezek apró vagy épp radikális változások lehetnek a brand mederben tartását szem előtt tartva. A korosztály, a piac, a trend és a saját adottságok, valamint a küldetés halmazainak metszését kell jól artikulálni a designban is. Mi azt követjük, mit akarunk magunkról kommunikálni, és ahhoz mi illik vizuálisan, amit a kortárs világ nagyon jelen idejűnek és sajátjának érez. Ehhez a fizikai és a digitális frontokon egyaránt innovatív lépések szükségesek.

Mit jelentett a Radnóti Színháznak, hogy elnyerte a Design Menedzsment Díjat?

– Nagyon örültünk, hogy elnyertük a díjat, mert ez a több éves következetes munkánk értékelése. Szerintem a design tudatos szemlélet minőséget is közvetít, értéket, hogy milyen polcra is tesszük a termékünket, magunkat. E téren nekünk, magyaroknak sokat kell még fejlődjünk, hogy a közfelfogásban a szó jó értelmében hétköznapibbá váljon a design tudatosság. Ezért is van nagy jelentősége és szerepe ennek a díjnak.

A Kováts Adéllal készült videót IDE KATTINTVA nézheti meg.

(Fotók: BDW – Mohai Balázs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS