Kőszegi András: A misszióm és az értékeim határoznak meg

Kőszegi András állítja, hogy a rengeteg pénzen megvett tudás még nem tehetség. Ezért egyre többet foglalkoztatja a valóban tehetséges fiatalok esélynélküliségének problémája. Természetesen az is izgatja, hogyan lehet másoktól tanulni. Nyilván tőle is rengeteg mindent lesnek el kollégái, akiket a lehető legszabadabban hagy dolgozni. Ha érdekli, hogy András hogyan építi üzleti kapcsolatait, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 462. interjújában.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Közéleti ismerkedésemet 1985-ben kezdtem, és még mindig itt vagyok! Minden nap csúcson vagyok, amikor azt mondja nekem valaki, amit egy holland üzletember mondott Mumbai-ban, a World CSR Congress-en az előadásom után: „András előadása a márkaépítés és a CSR értékéről tiszta és világos volt. Olyan betekintést és tippeket adott, amelyeket azonnal alkalmazni tudok a saját vállalkozásomban.” Ezután meghívott, hogy ezt mondjam el a Szingapúri Menedzsment Egyetemen is egy szemináriumon.

– Milyen távra tervez?

– A misszióm és az értékeim határoznak meg. Hosszú távban gondolkodom, de rövid távra tervezek.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nincsen bakancslistám, de talán majd egyszer azt mondják rólam: egy kicsit hozzá tettem ahhoz, hogy jobb lett a „szakmai” világ.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– 2002-ben rádiós műsorvezetőként dolgoztam, és egy akkori print üzleti magazinban (InternetKalauz) készült velem egy nagy interjú, a címlapra kerültem, ahol ezt idézték tőlem: „Mindenkitől lehet valamit tanulni”. Ezt tartom most is. Sok embertől sokat tanultam.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Hagyom őket a lehető legszabadabban dolgozni, és ha elakadnak, támogatom őket, hogy újra a lehető legszabadabban dolgozzanak, és a napi sikereiket, amikért ők dolgoztak meg, nem nekem kell lefölöznöm.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Amennyiben szakmaként nézzük, akkor autóversenyzőként. Ott nagyon kell tudni, hogy mikor nyomod tövig a gázt, mikor fékezel, hogy mindig az ideális íven maradj, és tudnod kell azt is, hogy mikor kell arról letérni.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Érték alapon, rengeteg kommunikációval, megbízhatósággal. Amennyiben lehet, személyesen.

– Mire sajnálja az idejét?

– A végeláthatatlan, bürokratikus ügyintézésekre és a sorban állásra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Egyre kevesebb dologgal, de a nyilvánvaló hazugságokkal, rosszindulattal és az igénytelenséggel nem vagyok jóban.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– A rengeteg pénzen megvett tudás még nem tehetség. Egyre többet foglalkoztata valóban tehetséges, szorgalmas gyerekek, fiatalok esélynélkülisége.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Inkább mire sajnálom! Minden előbb-utóbb kidobandó felesleges tárgyra. De az eredeti kérdésre válaszolva, a családom jóllétére sosem sajnálom.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az utazás.