Kalocsai Kinga: Fejlődni és fennmaradni csak folyamatos tanulással lehet

Kalocsai Kinga cégtulajdonosokkal és cégvezetőkkel dolgozik cégük, személyes márkájuk építésén. Négy éve váltott egy régiós vezetői állást vállalkozói létre. Hét éve támogatja a Brit Kereskedelmi Kamara munkáját elnökségi tagként, jelenleg alelnök. Nőket és kisvállalkozókat mentorál, elkötelezett közösségépítő, egy kolléganőjével februárban indítja első Growth MasterMind csoportját, amely régi álma volt. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 460. interjúja!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Itt több epizód jut eszembe: az egyik egy kiszivárogtatott leépítési terv volt, ami 2000+ főt érintett volna. Egy Amalfi nyaralás elején voltunk, amikor hívott a sajtó. Két nap után hazajöttünk, a Parlamentben meg az irodában töltöttem a „szabadságomat”, de sikerült visszaszerezni a kommunikációs kontrollt, így nagyobb üzleti kár nélkül zárult az eset. A másik egy fenntarthatósági konferencia Dubajban, amit a Monacói herceg alapítványával szerveztünk. Albert herceg és Dubaj uralkodója nyitották meg a rendezvényt. Azért Dubaj nem a fentarthatóságáról híres, és mindez 7 évvel ezelőtt volt. A sors iróniája, hogy édesapám aznap halt meg, így visszafordultam a reptérről. Kivételes lehetőség volt, hogy Budapestről irányíthattam Európa, Afrika és Közel-Kelet régiónk kommunikációját. Nagyon jó együttműködést sikerült kiépíteni Európán kívüli csapatokkal és partnerekkel is. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy valamennyi korábbi gyakornokom és kollégám szuper cégeknél dolgozik és szépen haladnak előre a karrierjükben.

– Milyen távra tervez?

– Lányom születése óta, az ő életszakaszaihoz szabom terveimet. Igaz, kicsit hosszabb ideig tartott, hogy kilépjek a kötött „kötetlen” munkarendből, de nagyon örülök, hogy rugalmasan tudok alkalmazkodni az iskolás éveihez, az ezzel járó feladatokhoz, szabadidőkhöz. Csodálatos, hogy június 15-én felpakolunk, és a Balatonnál töltjük a nyarat, onnan tudok dolgozni. Még kb. 4-6 évig mindenképp erre a rugalmas munkamódra tervezünk.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Rövidtávú tervem, hogy hivatalos interim menedzserként is kipróbáljam magam. Dolgoztam egy magánklinikával, ahol kvázi interim vezetőként átvilágítottam és újra terveztem a csapatot, de nem volt mögöttem intézményesített támogatás.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Nagyon szerencsés vagyok, hogy szakmailag nagyon felkészült, és messze a piac előtt járó szakmai vezetőim (is) voltak a GE-nél. Ma is minden projektet és megbízást a beégett üzleti és növekedés fókuszú hozzáállással fogok meg, bármiről is legyen szó.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Mindig szerettem a trendek elején járni, nem követni. Még nem használtuk itthon a social médiát, amikor már lobbiztunk az európai szervezetben, hogy az amerikai példa szerint mi is minél gyorsabban integráljuk az új csatornákat és vonjuk be a munkatársakat, hiszen ez a jövő. Elrontunk valamit, nem baj, majd megtanuljuk. Ezt igyekeztem/igyekszem a kollégáknak is továbbadni: folyamatos tanulással, jó-gyakorlat kereséssel és megosztással nézzük a feladatokat a szélesebb kontextusban, gondolkodjunk „a dobozon kívül”, ne sablonokkal fogjuk meg a megbízásokat.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– A lakberendezésben. Elvégeztem egyszer egy minitanfolyamot. Nagyon szeretek új tereket berendezni, szépítgetni. De soha nem volt időm hobbira.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Tudatosan. Ha nem házigazda vagyok, megválogatom, milyen rendezvényre és találkozóra megyek el, kikkel lehet/akarok találkozni. Felkészülök a találkozókra. Ebben a Linkedin itthon is egyre jobb partner.

– Mire sajnálja az idejét?

– A felesleges „mítingelésre”. Amikor azért találkozunk, hogy megbeszéljük, amit az alatt az idő alatt már el is végezhetnénk.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Alapvetően türelmetlen vagyok. Ha indokolatlanul kell várni valamire vagy valakire, az bosszant, mert hasznos időt vesz el.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindig is része volt a munkámnak, ez az amerikai cégeknél beépül a normál működésbe. Szakmai munkával támogattam az AmCham Alapítványát, a United Way munkáját, de számos kétkezi, fessünk, ültessünk projektet is szerveztem. A legjelentősebb önkéntes munkám a Brit Kereskedelmi Kamara szakmai támogatása, ahol hét éve vagyok elnökségi tag, ebben a ciklusban újra alelnök. Számos fórumot, szakmai rendezvényt, fiatalok tanulását támogató programot szerveztünk az irányításom alatt az elmúlt években.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A tanulásra és a szabadidőre. Hiszem, hogy fejlődni és fennmaradni csak folyamatos tanulással lehet, erre áldozni kell, ami tulajdonképpen befektetés. A munkával járó rengeteg utazás miatt felértékelődött a szabadidő a családdal, így mindig igyekeztünk maximalizálni az élményeket, utazással, kirándulással. Na és a táskákra. Imádom a szép táskákat, semmi nem öltöztet annyira, mint egy gyönyörű táska.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Kb. 25 évvel ezelőtt, hirtelen ötlettől vezérelve, búvárvizsgát tettem. Szerintem kb. 10 merülésem volt összesen, de máig emlékszem, hogy semmi nem kapcsolt ki és nyugtatott meg úgy, mint az a fél óra a víz alatt. Ma ugyanezt a vízen a vitorlázás, a szárazföldön a golfozás nyújtja, nagyon boldog vagyok, hogy mindkettőt a családdal, kislányunkkal együtt élvezzük.