Horváth János: Nekünk a személyes törődés és az összetartozás a legnagyobb érték

Horváth János: Nekünk a személyes törődés és az összetartozás a legnagyobb érték
2022. 07. 20., 14:23

Egy vállalati vezetőre a célkitűzései elérésében leginkább olyan közösség tud inspirálóan hatni, ahol a tagok hasonló felelősséggel bírnak, hasonló kérdések foglalkoztatják őket és hasonló kihívásokkal szembesülnek – vallja Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója.

Siker, pénz, csillogás. Sokaknak ezek a kifejezések jutnak eszükbe, ha meghallják a szókapcsolatot: vállalatvezetők. Pedig nekik is megvannak a maguk kihívásai, amelyekkel akkor tudnak sikerrel megküzdeni, ha rátalálnak egy olyan megtartó közösségre, ahol őszintén kitehetik az asztalra a nehézségeiket, ahonnan inspirációt, releváns iparági információt, támogatást meríthetnek, fejlődhetnek és ahol megtapasztalhatják, hogy a küzdelmeikkel nincsenek egyedül.

A Horváth János vezette Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) kapcsolati támogatáson, üzletfejlesztésen, tudás- és tapasztalatmegosztáson alapuló platformjaival, a közösség szűkebb és tágabb, célzott csoportjainak rendezett eseményeivel és a 2022. nyarán indult MVÜK Akadémiával nekik nyújt az üzleti életben felbecsülhetetlen segítséget.

„A 2010 óta működő MVÜK 4 fő pillére a kapcsolatépítés, az inspiráció, az üzletfejlesztés és a tudásmegosztás. Közösségünkben az elsődleges cél a tanulás, hogy a tagjaink vezetőként és magánemberként is előbbre jussanak az életükben. Ugyanakkor szeretnénk, ha a fejlődésük során értékes emberi kapcsolatokra is szert tennének, hogy mindig legyen körülöttük valaki, akihez fordulni tudnak akár tanácsért, akár támogatásért, ha elakadással szembesülnek. Közösségünk legnagyobb vonzerejének azt tartom, hogy üzletfejlesztőinken keresztül nálunk a tagok ténylegesen megtapasztalhatják a személyes törődés segítő és tovább lendítő erejét; különböző programjainkkal pedig a valahova tartozás értékét, dinamikáját igyekszünk átadni” – részletezi az MVÜK elsődleges működési stratégiájának meghatározó elemeit Horváth János vezérigazgató, tulajdonos.

Az MVÜK közösségének tagjai szerteágazó tevékenységi körrel, üzleti koncepcióval és vezetési stratégiával rendelkeznek. Az köti össze őket, hogy az általuk képviselt cégek minimum 100 millió forintos éves nettó árbevételt termelnek, nyitottak egymásra és a világra és ennek megfelelő üzleti kapcsolatokra vágynak. A modell további szegmentálódásra is lehetőséget ad, hiszen az MVÜK keretein belül a klubok árbevételi kategóriák szerint működnek: 5 milliárd+, 1 milliárd+, 400 millió+ és 100 millió+ forintos éves nettó árbevétel a meghatározott határok.

Az árbevételtől függő tagság mellett létezik más felosztás is: a Női Vezetői Klubot kifejezetten női vezetők számára alkották meg, az onlyCEO klub az 1 milliárd+ forintos éves bevétellel rendelkező elsőszámú vezetők találkozási helye, az Ipari Klub pedig az ipari kötődésű termékgyártók, kereskedők és szolgáltatók felsővezetőit tömöríti.

„Similis simili gaudet, vagyis a hasonló a hasonlónak örül. Ez az elv vezetett, amikor ezt a struktúrát kialakítottuk, mert hisszük, hogy egy vállalati vezetőre a célkitűzései elérésében leginkább olyan közösség tud inspirálóan hatni, ahol a tagok hasonló felelősséggel bírnak, hasonló kérdések foglalkoztatják őket és hasonló kihívásokkal szembesülnek” – magyarázza Horváth János az MVÜK működési elvét.

Ahogy a cég struktúrája is többszintű, úgy az elérhető rendezvények, programok is ennek megfelelően alakulnak. A 100 főt vonzó nagyszabású rendezvényektől a 10-20 főt tömörítő Café beszélgetésekig bezárólag minden tag megtalálhatja az önmaga számára legtöbbet adó formátumot. Ugyanakkor minden platformnak a lényege a kapcsolódás, az inspirálódás, a tanulás, a fejlődés, hogy a résztvevők jobb emberekké, jobb vezetőkké válhassanak.

Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen közösség nagyon szigorú elvárásokkal él a tagsággal szemben, ahol az üzleti etikett, a nyitott, támogatói vezetői hozzáállás, az árbevétel alapú jelentkezési kritériumok mindenki számára alapvetések. Az MVÜK vezetői és csapata nem ebben hisz ebben, inkább a kölcsönösségben és abban, hogy az értékteremtés hatására a résztvevők nemcsak kivenni akarnak a közösségből, hanem megértvén az értékadás jelentőségét, fontosságát, ők maguk is tenni, adni akarnak.

Ez a fajta attitűd jellemzi az MVÜK társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programját is, ahol szintén nem támasztanak a támogatott partnerekkel szemben különleges elvárásokat, működési költségeiket támogatják.

„Nekünk elég, ha látjuk, hogy az alapítványok jók abban, amit csinálnak. Nem kell projektekkel bizonyítaniuk, hogy érdemesek a támogatásra” – mondja a vezérigazgató, aki a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörében nagyon határozott elveket vall és aki saját üzleti hozzáállásával utat szeretne mutatni másoknak is.

„Nagyon jó példákat kaptam az életemben, nagyon sokan segítettek nekem, amikor szükségem volt rá. Ezért úgy gondolom, ha valaki sikeres, esetleg szerencsésebb a nagy átlagnál, akkor vissza kell ebből adnia a többieknek. Az én képletem ilyen egyszerű.”

Kiváló példa erre az MVÜK-nak a Bridge Budapest Egyesület által életre hívott Edisonplatformmal való közös munkája, amelyet jógyakorlatként szeretnének az üzleti élet más szereplői előtt megmutatni. Az együttműködés remek példája a hatékony társadalmi felelősségvállalásra, amivel hagyományt és folytonosságot is tudnak teremteni. Az elsősorban gyerekeket fejlesztő innovatív kezdeményezéseket érintő együttműködésben jól megmutatkozik a két partner azonos értékszemlélete is: az értékalapúság, a validált és a megfelelő értékek mentén szűrt közösség.

„Sokrétűek vagyunk, nagyon komplex az a modell, amit az MVÜK Zrt. keretein belül építünk. Ez folyamatos fejlődést, szintugrást, változást követel meg tőlünk, a csapattól is, hogy mindig meg tudjunk felelni a tagok igényeinek. Fontos, hogy olyat tudjunk nekik nyújtani, ami érték és elismertség szempontjából is vonzó, ami azt sugallja: érdemes idetartozni, mert az alapvető cél, a tudásátadás mellett a tagságunk presztízst adó értéket is hordoz az üzleti világban. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy bár közösséget építünk, de ez üzlet is, aminek keretében a tagsági díj fejében szolgáltatunk: prémium minőségű fejlődési lehetőségekkel, értékes üzleti információkkal, tematikus eseményekkel, rendezvényekkel várjuk és támogatjuk tagjainkat. Ez visszahat az MVÜK és a saját vállalatuk közösségére is. Jobbá, hatékonyabbá, sikeresebbé, pénzügyileg stabilabbá, a világ változásaira nyitottabbá, elfogadóbbá, a társadalmi ügyek iránt elkötelezetté, napról napra tudatosabbá és felelősebbé teszi őket és minket is” – hangsúlyozza Horváth János.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.