Az építőipar az unió gazdasági teljesítményének mintegy 9 százalékát adja, ugyanakkor továbbra is alacsony termelékenység jellemzi. Ez elsősorban azért van, mert a szektor képtelen kitörni az elavult technológiák alkalmazásának rossz gyakorlatából – állapítja meg a Deloitte tanulmánya.
Egy olyan technológiai átalakulás határára értünk, amely a feje tetejére állíthatja életünket, kommunikációnkat és a munka világát. A jelenséget szokás negyedik ipari forradalomnak is hívni. A Világgazdasági Fórum például egy olyan technológiák fúziójaként jellemzi ezt, melyben elmosódnak a határok a fizikai és a digitális világok között. A különböző iparágak egymás után léptek be ebbe folyamatba és munkamódszereiket innovatív szervezeti struktúrákkal, új digitális technológiákkal és automatizációval alakították át. Az építőipar azonban lemaradt – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Ahol jelen van az új technológia, ott már most is jelentős a fejlődés
Amíg az elmúlt 25 évben más iparágak már jelentős fejlődésen mentek keresztül, az építőiparban az új technológiák és innovációk átvétele lassan halad. A szektorban jellemőzen alacsony a nyereségesség, magas az üzleti kockázat, gyakran hiányos a szaktudás és ennek eredőjeként egyenetlen a teljesítmény. Mindez jelentős hatással van mind az építtetőik elégedettségére mind a szakma megítélésére, áll a Deloitte tanulmányában.
Van azonban az építőiparban néhány terület, ahol a robotika és az automatizáció már jelen van – ezek jelentős fejlődést mutatnak, és kiterjesztik az előregyártható elemek körét. A „Building Information Modelling” (BMI) technológiát a nagy projektek esetén és egyes állami megrendeléseknél is már gyakran alkalmazzák. A technológia része az építőelemek sorozatgyártása és a modulok 3D-nyomtatása, drónok szélesebb körű használata, pl. felmérési célokra, ill. a hálózatba kötött intelligens eszközök (IoT - dolgok internete) használata. Ha ezeket a fejlett technológiákat szélesebb körben alkalmaznák, sokkal hatékonyabb módon hozhatnák létre az építményeket, állapítja meg a tanulmány.
Felmerül a kérdés: akkor miért alacsony még mindig a termelékenység?
A problémákra adott eddigi hagyományos válaszok általában nem tudták elérni azt a fordulópontot, ahol a termelékenység szintet lép. Az építőiparban is az olyan holisztikus gondolkodásmóddal érhetünk el magasabb szintre, amely a technológiát befogadja és nem olyan ellenségnek tekinti, amely a bevált funkciók és normák lerombolását célozza. A Deloitte szakértői szerint a szektor termelékenységének igazi diszrupciója az emberi erőforrás, a folyamatok, az adatok és a technológia szélesebb körű integrációján keresztül valósulhat meg.
Javaslatok a szektor termelékenységének növelésére
Az ellátási láncok nagyobb összehangolása szükséges a termék teljes életciklusán annak érdekében, hogy a már meglévő építési technológia és innováció rendszerszinten integrálható lehessen. Több beruházásra van szükség integrált megoldásokba, mint például a BIM, ami kapuként funkciónál más, olyan technológiák irányába, mint a robotika, kivitelezés megfigyelése drónokkal és a 3D-nyomtatás. A Deloitte szakértői a tanulmányban rámutatnak: a pozitív diszrupció lehetőségei az iparágban továbbra is jelentősek és jelentős versenyelőnyre tehetnek szert azok a vállalkozások, melyek úttörőként élnek a lehetőségekkel.
A Deloitte teljes tanulmányát ITT érheti el.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.