GKI: a korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most

2023. 06. 01., 12:41

Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a Covid-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél – írja elemzésében a GKI.

Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük, látható, hogy a költségvetési kiigazítások miatt reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35 százalékára esett vissza.

2013 óta viszont a költségvetés kifejezetten expanzív! Ezt 2015-ig elsősorban az EU források felturbózott beáramlása okozta, ennek hatására a költségvetés (és az államháztartás) reálbevételei és reálkiadásai 22-23százalék-kal nőttek 3 év alatt. A 2016-ban volt egy kisebb visszaesés, de ezt 2017-től egy, a GDP növekedését is meghaladó költségvetési kiadásbővülési szakasz követte. 2016-2022 között reálértéken a kiadások 39 százalékkal, a bevételek 26 százalékkal emelkedtek (ennek kisebb része az újra meginduló EU forrás beáramlásnak köszönhető), miközben a GDP csak 23 százalékkal nőtt volumenben.

Nem meglepő, hogy ennek hatására az államháztartás hiánya is meglódult: 6 év alatt 14,6 ezer milliárd forintot tett ki. Mindez a nominális államadósságot is jelentősen megemelte: a 2010. végi 20 ezer milliárd forintról 2022 végére 45,6 ezer milliárd forintra (ezen belül 2016 vége óta 20,1 ezer milliárd forinttal nőtt az érték).

A hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása. A korábbi, nem hatékony pénzköltés miatt a bevételek egyre kevésbé segítik a költségvetést, így az csak az extra adókkal képes fenntartani magát.

Miközben a központi költségvetés rendkívüli mértékben „szórta a pénzt”, aközben a helyi önkormányzati feladatokra kevés forrás jutott. A 2012-es feladat átrendeződést (a kórházak államosítását, majd 2013-ban az oktatás központosítását) követően 2019-től reálértéken stagnál az önkormányzatok kiadása, miközben a válság, majd a recesszió miatt egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre.

Az alulfinanszírozottság miatt nem megfelelőek a belterületi utak, elaggott a víz- és szennyvízhálózat, romlik az egészségügyi alapellátás színvonala. Erre hivatkozva a költségvetési „kisgömböc” újabb államosításokban látja a megoldást, pedig az eddigi eredmények ennek hatékonyságát nem támasztják alá – olvasható a GKI elemzésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS