GKI: A gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza

2023. 06. 14., 09:51

2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető? – teszi fel a kérdést a GKI.

Ha az EU tagországok fogyasztói árainak alakulását nézzük, látható, hogy az euró övezetben tavaly 8,4 százalék lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ár-sapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat (14,5 százalék, amely a hazai specialitások nélkül valójában 22 százalék körüli), miközben a „háborús infláció” őket is sújtja. 2023-ban a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18 százalék körül alakul, ami háromszorosa az euró övezetinek (5-6 százalék).

A harmonizált fogyasztói árindex alakulása az EU-ban, az euró övezetben és Magyarországon (2015 = 100)

Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük, látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a Kormány mesterséges gazdaság élénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre. 2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22 százalék-kal, az euró övezetben 25,1 százalék-kal, nálunk pedig 56,5 százalék-kal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. Ami azt jelenti, hogy az eltérésnek belső okai vannak (ezt támasztja alá az is, hogy 2012. január és 2017. január között alig volt eltérés az áremelkedések ütemében a hazai és az EU adataiban).

A fogyasztói árindex alakulása néhány termékkör esetében (2009. december = 100)

2010 eleje óta a hazai fogyasztói árindexet (+83,8 százalék) felfelé húzza az élelmiszerek (+147,6 százalék, súlyuk 29 százalék) és a szeszesitalok, dohánytermékek (166,1 százalék, súlyuk 7,9 százalék) árindexe. Ennek oka az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok (új egységek nyitásának korlátai, adminisztrációs terhek emelkedése) mellett a munkaerő és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése.

Az élvezeti cikkek esetében a folyamatosan emelkedő adóterhek okoztak extra drágulást. Szintén átlag felett emelkedtek az üzemanyagok árai (108,6 százalék, súlyuk 8,1 százalék), ami a magas adóterhelésnek köszönhető. A többi termékkör (különösen a rezsi költségek) mérsékelték az áremelkedés ütemét.

A fogyasztói kosárban legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek esetében a legjobban a zöldség-gyümölcs termékkör drágult 2009 után (+245 százalék), majd a zsiradékok (+158 százalék) és a tejtermékek (+152 százalék) következnek. A házon kívüli étkezés (+151 százalék) is átlag felett drágult. Ugyanakkor a húsfélék, halak termékkör „csak” 101százalék-kal került többe, ami a legkisebb emelkedés az élelmiszereken belül.

Az áremelkedés ütemét jelentősen mérsékelték 2009 után a ruházati cikkek (+19 százalék, súlyuk 3,7 százalék), a tartós javak (+20 százalék, súlyuk 8,2 százalék) és a szolgáltatások (+60,8 százalék, súlyuk 25,9 százalék), illetve a háztartási energia (+39 százalék, súlya 5,2 százalék) árindexei. Ez utóbbi esetében azonban jelentősen drágult a brikett (+205 százalék), a szén (+162,5 százalék), a tűzifa (+184 százalék) és a palackos gáz (+109 százalék), miközben a központi fűtés olcsóbb lett (-5 százalék).

A rezsicsökkentés mértékének mérséklése miatt a vezetékes gáz 56 százalékkal drágult 2009 végéhez képest, de 2023 márciusában az áram még mindig olcsóbb (-2 százalék) volt, mint 2009-ben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-11 20:30:51
A júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé - ismertette szerdán a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS