Gangel Péter: A szolgáltatás legyen jó, ne a marketing!

2019. 08. 13., 09:30

Vannak olyan iparágak, ahol mára lehetetlen érvényesülni ügyfélvélemények nélkül. Ezekben a piaci szereplők is jóval tudatosabbak – írja Gangel Péter, a Bizalmi Kör és a Bizalmi Index alapítója.

„Tudtam, hogy nemcsak én adok értékelést, hanem rólam is készül. Szerettem volna, ha a legközelebbi vendéglátóm is jó szívvel fogad majd, ezért a szokásosnál is jobban figyeltem” – írja a Forbes.hu-n Gangel Péter egy Airbnb-s szállásfoglalásáról.

A Bizalmi Kör alapítója, a BIX ügyvezetője szerint ez a vendéglátóját is segíti, hogy többen válasszák őt az egyébként nagy szálláskínálattal rendelkező faluban.

Az elmúlt néhány évben az ügyfélvéleményeket a piac értéktelenné tette azzal, hogy semmitmondó/tollba mondott vélemények jelentek meg marketingüzenetként weboldalakon, reklámokban” – állítja a szakértő.

Statisztikák szerint az emberek mindössze 36 százaléka bízik a vállalatok által kommunikált véleményekben. Ma már sokkal inkább azokat a véleményeket tartjuk hitelesnek, amelyeket a véleménygyűjtésben hitelessé vált piaci szereplők gyűjtenek. Olyan cégek, amelyekről azt gondoljuk, hogy nem áll érdekükben a vélemények manipulálása, sőt, kifejezetten a hiteles vélemények megjelenítésében érdekeltek.

Gangel Péter szerintmivel a marketing minden üzleti folyamatban holtteherként van jelen (a vevő nem akar azért fizetni, hogy eladjanak neki), ez a jelenség azt eredményezte, hogy pusztán jobb szolgáltatással valódi piaci előny építhető ki, azaz a marketingüzenet helyett a szolgáltatás színvonalára helyeződött az adott vállalkozás fókusza.

A cégek a kevéssé hatékony és drága marketing helyett fókuszálhatnak a jobb termékre és az elégedett ügyfélre, és ez az erőfeszítés garantáltan kifizetődik.

„A cégfejlesztés szempontjából az ügyfélvélemény a legértékesebb információ” – írja Gangel Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS