Fenyővári Szilvia: A döntések nem születhetnek csak pénzügyi szempontok alapján

Fenyővári Szilvia azt igyekszik közvetíteni a csapatának, hogy csak úgy tudnak haladni, ha kilépnek a komfortzónából és nem szorítják magukat kényelmes keretek közé. Azt tervezi, ha egyszer már nem akar az üzleti életben dolgozni, elmegy kutyákat sétáltatni egy menhelyre. Az persze még odébb van… Ha érdekli, hogy Szilvia miként építi üzleti kapcsolatait, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 392. interjújában.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egyértelműen a jelenlegi pozíciómat: március óta a svájci tulajdonú Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatójaként dolgozom. Sosem gondoltam, hogy kilépek a pénzügyi keretekből szakmai utam során.

– Milyen távra tervez?

– Régebben hosszú távra terveztem, de a világ megváltozott, manapság mindig a következő célt tűzöm ki magam elé és arra koncentrálok. Ez jelenleg a Marquard teljeskörű digitális transzformációjának folytatása.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nagyon szeretnék MBA képzésben részt venni, még keresem rá az időt az életemben. Remélhetőleg 2-3 éven belül, amikor a gyermekeim nagyobbak lesznek, belevághatok.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Óhidi Zsuzsanna volt az, aki az elmúlt 3 évben megtanított arra, hogy a döntések nem születhetnek csak pénzügyi szempontok alapján. Fontos a teljes képet vizsgálnunk, és néha akkor is meg kell hozni egy döntést, ha az pénzügyileg nem tűnik kifizetődőnek.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Próbálok mindig lelkesnek és pozitívnak tűnni, bevallom, akkor is, amikor én magam belül esetleg fásultabb, fáradtabb vagyok. Próbálom azt közvetíteni feléjük, hogy csak úgy tudunk haladni, ha kilépünk a komfortzónánkból és nem szorítjuk magunkat kényelmes keretek közé.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Igazából ki is próbáltam. Miután a Metropolitan Egyetemen tanultam CSR-t, olyan szerencsés voltam, hogy a Marquard Médián belül legalább 2 évig foglalkozhattam vele, és nagyon szerettem. Rengeteg civil szervezettel kerültem akkortájt kapcsolatba. Valamint akkor vezettük be a cégen belül a nyári tábort, ahova a kollégák a gyermekeiket hozhatták be nyári szünet alatt. Nagyon sikeres volt ez a kezdeményezésem, azóta is büszke vagyok rá, bár az elmúlt 2 év kicsit átírta a programjainkat.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Szerencsére vannak szervezetek, amelyek ebben a segítségünkre vannak és összehozzák a közös érdekekkel bíró embereket, így próbálok részt venni ezeken az eseményeken.

– Mire sajnálja az idejét?

– A negatív gondolatokra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Amikor valaki nem teszi a dolgát, kifogásokat keres, hárít.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindig azt gondoltam, ha egyszer már nem akarok az üzleti életben dolgozni, akkor elmegyek egy menhelyre és kutyákat sétáltatok.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Utazásra. Imádom a gyermekeimnek megadni az utazás élményét. Szerencsére már abban a korban vannak, hogy nem csak tengerpartra vágynak, hanem szívesen ismernek meg új helyeket, városokat, kultúrákat. Fiatal koromban hátizsákos turistaként rengeteg országot bejártam. Szeretném, ha ők is átvennék ezt az érdeklődést, nyitottságot a világ iránt.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Túrázás, kerékpározás a hegyekben.

(Fotó: Marquard Group Hungary)