Egy év alatt akár egy hónapnyi munkát is megspórolhat nekünk az AI – És mi lesz pár hónap múlva?

Egy év alatt akár egy hónapnyi munkát is megspórolhat nekünk az AI – És mi lesz pár hónap múlva?
2023. 09. 19., 18:19

A Lounge Group vendégeként vett részt a 2023-as Marketing Summiton dr. Tilesch György, a Szilícium-völgyben dolgozó mesterséges intelligencia-szakértő és tanácsadó, aki a PHI Institute alapító elnökeként nagyvállalatok és kormányzatok AI stratégiájával és annak bevezetésével foglalkozik a világ összes kontinensén. A budapesti Várkertbazárban rendezett eseményen többek között megtudtuk tőle, mi történik globálisan az AI térnyerésével, mennyire változtatja meg az életünket, a mindennapjainkat, és nem utolsó sorban a marketingszakmát, munkafolyamatokat.

Kíváncsi, barátságos, alapvetően társaságkedvelő lény, ugyanakkor bizonyos helyzetekben harapós az AI-témára – derült ki nagyjából egy perc alatt dr. Tilesch Györgyről a Marketing Summiton, ahol Juhász Bálint, az L20 podcast műsorvezetője arról kérdezte, milyennek írná le magát egy lobogó tábortűz melletti baráti összejövetelen. Gondolhatnánk, hogy ilyenkor is a mesterséges intelligencia a fő téma, és nem is nagyon lövünk mellé, ám a szakember elárulta: noha általában ő maga is szeret szakmázni, a születésnapján kikötötte, hogy aki erről meri kérdezni, azt a bokszedzője „látja el”.

A nemzetközileg elismert szakértő és tanácsadó nagyjából nyolc-tíz éves korában kezdett el a téma iránt érdeklődni, amelynek később leginkább a filozófiai-tudományos aspektusai ragadták magával.  Elmondása szerint a jelenlegi AI-technológiában nincs benne az öntudatra ébredés veszélye, ezáltal nem is ennek kellene a legforróbb témának lennie. Sokkal fontosabb kérdéskör a mesterséges intelligencia új, generatív hullámának – amelynek egyik „fecskéje” a ChatGPT – hatása a mindennapi munkánkra. Kaptunk a kezünkbe egy általános felhasználású technológiát, amely szerinte hasonlóan értelmezhető, mint az elektromosság.

„Azt kell megértenünk, hogy azon a küszöbön vagyunk jelen pillanatban, amikor az AI az egyes munkakörök és a produktivitás hasznossági szintjét, a hatékonyság növelését már nagyon magasan megugrotta, a következő dolog pedig az lesz, hogy egyre autonómabbá, egyre inkább érdemessé válik arra, hogy ténylegesen mesterséges intelligenciának lehessen hívni, és ez ne csak egy marketing jelszó legyen. Mert még mindig nagyon sokan vitatkoznak szakmán belül arról, hogy ez valóban intelligencia-e vagy sem” – fejtette ki dr. Tilesch, hozzátéve azt, hogy akik jól csinálják a tudatos experimentációt (például a nemzetközi nagy vállalatok marketingosztályai) jelenleg megpróbálnak négy-öt olyan használati módra rávilágítani, amely számukra a legértékesebb lehet, és azt skálázzák fel a cégen belül. Véleménye szerint nem szabad a kísérleti fázisban rekedni, a mesterséges intelligenciát előnyként kell használni, amolyan segéd-, nem pedig robotpilótaként, amelynek köszönhetően a munkaköri szerepek átalakulnak, mindenkinek lesz lényegében egy majdnem mindentudó asszisztense, ami különösen a marketing és kreatív környezetben képes lesz átvenni a munkafolyamatok szignifikáns részét, de az emberi kontroll, kezdeményezés nem tűnik el.

„Sokkal jobban járunk, ha úgy gondolkodunk magunkról, mint egy gép menedzsere, mert az is a feladatunk lesz, hogy a feladatok pontos kiadása mellett a hibáit kijavítsuk vagy észrevegyük, amikor téved. Magyarán nem mi vagyunk a tartalomgyártók, nem időben fogják mérni a munkánkat, hogy hány órát töltünk el adott esetben a molyolással valamilyen tartalom előállításakor. Az időfaktor jelentős mértékben csökkeni fog, a mi feladatunk pedig a jó menedzselés lesz.”

A szakember úgy tartja, manapság a cégek korántsem használják ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket annyira, amennyire lehetne, mindig van pár hónapos, éves csúszás. Ez most borzasztóan felgyorsult, mert a belépési korlátok nagyon alacsonyak lettek.  Különösen marketing területen és különösen a generatív AI és a marketing kölcsönhatásánál. Ugyanakkor ami jó hír, a marketingesek megint főszerepet kaptak, mert egészen tavalyig az AI-projekteket főként techprojektként aposztrofálták. A generatív AI megjelenésével viszont a marketingesek kerültek kezdeményező szerepbe, ők ostromolják a vezetőséget és az IT-t, miket valósítanának meg az egyes felhasználási területeken keresztül. Sőt, kijelenthető az is, hogy az AI világában a marketing és a sales egybeépült, immár a vezetőség és a sales részéről is a marketingesek feladata lett az eladás digitális és most már AI-asszisztált serkentése. A mesterséges intelligencia megfelelő használatával tudják mit és hogyan kell eladni, majd el is adják azt. Fontos megemlíteni, hogy a fogyasztói szokások is átalakulóban vannak. Elmondása szerint a legtöbb céget általában nagyon erősen foglalkoztató Z-generáció attitűdje kettős: szeretettel fogadják az AI-szolgáltatásokat, például nem akarnak banki ügyintézővel kommunikálni, azt várják, hogy minden ügyüket valamiféle AI-asszisztens intézze el, ugyanakkor nagyon bizalmatlanok, nagyon erősen büntetnek, ha azt érzik, hogy az AI-felhasználás kihasználja, sérülékennyé teszi őket.  

„Óvatosságra, körültekintésre, bölcsességre nagyon nagy szükségünk lesz” – felelte a Kaliforniában élő szakértő arra a kérdésre, van-e okunk a félelemre.  Úgy tartja, a mesterséges intelligencia elindíthat olyan társadalmi változásokat, amelyeket lehet, hogy nagyon későn fogunk észrevenni, ha rossz irányúak. Mindez persze csak akkor következhet be, ha a vállalati és politikai vezetésben nincs meg az akarat, hogy például a munkaerőpiacot kordában tartsa, megvédje attól a transzformációtól, amit az AI képes behozni.

„Társadalmi és vállalati szinten annak az experimentálása történik, és azokkal a dilemmákkal néz szembe minden menedzsment, akikkel dolgozunk a világban, hogy ha behozunk egy generatív AI toolt, ami csak arra koncentrál, hogy a marketing funkciót miként tudja segíteni, nagyjából harmincöt-ötven százalékos növekedést tud eredményezni. Egy általam hitelesnek tekintett kutatás szerint egy átlag marketingesnek egy hónapnyi munkát csinál meg egy év alatt. Ez pár hónap múlva lesz” árulta el, nyitva hagyva a kérdést számunkra: a mesterséges intelligencia által több munkát tudunk majd elvégezni, esetleg alaposabban, nem őrület üzemmódban tudjuk ezt megtenni, vagy éppen megfontoltabbá, kreatívabbá, boldogabbá válnak általa a munkavállalók? Erre a kérdéskörre csak később fogjuk tudni megadni a választ, az viszont biztos, hogy mindenki megújulást vár tőle. Ahogyan az is, hogy a közeljövőben még szigorúbb szabályozás alá kerülhet.

Akit bővebben érdekel a téma, hallgassa meg a Lounge Group és a Marketing Summit közös podcastjének Tilesch Györggyel készült epizódját

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS