Roppant unalmas lenne, ha pusztán gép módjára kellene tanácsot adni az ügyfeleknek – vallja dr. Rátkai Ildikó. A munkajogi és HR szakjogász, ügyvéd az Üzletemnek arról is beszélt, hogy mit tart a következő nagy szakmai kihívásnak.
Dr. Rátkai Ildikó bármikor, bárkitől – képes tanulni – szakmailag és emberileg is. Szakterületén erre nagy szüksége is van, hiszen folyamatosan változnak a jogszabályok – bevalljuk: mi meg sem próbáljuk mindet nyomon követni. Ettől függetlenül Ildikó azt mondja, hogy 70 évesen már kevesebb időt szeretne számítógép mellett tölteni… Addig persze még rengeteg ideje van. S hogy azt mivel tölti? Kiderül az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának újabb interjújából.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Az ügyvédi szakma minden nap kihívásokat állít az ember elé: a napi szakmai feladatok mellett meg kell állnunk a helyünket üzletemberként, informatikusként, HR-esként, néha PR felelősként vagy pszichológusként, ezért sok kis csúcsból áll össze a nagy egész. Ha mégis meg kellene egyet neveznem: nagyon büszke vagyok rá, hogy külföldi munkajogász kollégákkal 2016-ban létre tudtunk hozni egy nemzetközi szakmai együttműködést (HR Lawyers Network), amely határon átnyúló, külföldi vonatkozású munkajogi ügyekben nagy segítség.
– Milyen távra tervez?
– Ha az ember szereti a szakmáját, hisz önmagában és a terveiben, fel sem merülhet más, mint hogy hosszú távra tervezzen. Ráadásul idősebb korban is kell a szellemi elfoglaltság, az agymunka és nyitottnak kell lenni az újdonságokra. Mindamellett remélem, hogy 60-70 éves koromban kevesebb időt töltök majd a számítógép mellett és többet utazgatással és más hobbijaimmal.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Több tételt kipipáltam az utóbbi időben ezen a bizonyos bakancslistán: megszereztem a HR szakjogász és a munkajogi szakjogász végzettséget. Azonban ezzel nem lehet leállni, mindig van lehetőség tovább fejlődni, új tételeket felvenni a listára. Szeretnék például a nemzetközi társadalombiztosítási ügyekben még jobban elmélyülni, mert ez igazi szakmai kihívás.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Ha az ember nyitott szemmel jár, bármikor, bárkitől tud tanulni, szakmailag és emberileg is. Szakmailag a legtöbbet talán a felmerülő problémákból, a napi ügyekből lehet tanulni, hiszen minden eset más és más. A jogszabályok generális jellegűek, nincsenek minden egyedi esetre használható, „konyhakész” megoldások. Hozzáteszem: szerencsére. Roppant unalmas lenne, ha pusztán gép módjára kellene tanácsot adni az ügyfeleknek.
– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?
– A jogi szakma jellemzően egy országhoz kötött, így szükségképpen elsősorban Magyarországon lehet ezzel a szaktudással érvényesülni. Mindazonáltal hiszek abban, hogy szükségesek és hasznosak a külföldi kapcsolatok: a már említett HR Lawyers Network mellett tag vagyok több külföldi munkajogi szakmai szervezetben is Európában és az Egyesült Államokban, hiszen szükség van a kitekintésre, a globális látásmódra.
– Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?
– Jelenleg zajlik a leendő irodahelyiségünk felújítása, így most ez köti le az erőforrásokat. Más jellegű befektetésen sosem gondolkodtam, mert bár ámulattal nézem a tőzsdéről, brókerekről szóló filmeket, ez nagyon nem az én világom.
– Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?
– Az állandóan változó jogszabályi környezet és az állami szervekkel való elektronikus kommunikáció rendszereire való áttérés sok fejtörést okoz a vállalkozásoknak, de a legnagyobb kihívás ma a munkaerőhiány és az ebből fakadó fennakadások a vállalkozások működésében.
– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?
– Gyakran járok munkajogi, HR szakmai rendezvényekre – sokszor előadóként vagyok jelen –, ezeken számos üzleti partneri kapcsolatra tettem már szert. Ugyanakkor az ügyvédi szakmában a legjobb marketingeszköz a jól elvégzett munka, a szaktudás. Sokszor ügyvéd kollégák küldik hozzánk ügyfeleiket egy-egy speciális munkajogi kérdéssel kapcsolatban.
– Mire sajnálja az idejét?
– Arra, amikor számomra érdektelen, de kötelező feladatokat kell csinálnom.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A szakmai fejlődésre: konferenciákra, szakkönyvekre, tanfolyamokra. Minden évben többször utazom külföldre különböző szakmai rendezvényekre, amelyek az Európai Unió legújabb jogfejlődésébe engednek betekintést. Ráadásul közhely, de igaz, hogy ebben a szakmában a diplomával megszerzett tudás nagyon gyorsan elévül, ezért a rendszeres önképzés, a szakirodalom tanulmányozása nélkülözhetetlenek. Csupán 2018-ban meg kellett tanulnunk alkalmazni egy új polgári eljárásjogi törvényt, új adatvédelmi szabályokat (GDPR), új ügyvédi törvény rendezi a státuszunkat és a Munka törvénykönyve is változott. Ésszerű határok között a szakmai fejlődésre sem az időt, sem a pénzt nem sajnálom.
– Milyen célra, kiknek adakozna?
– Állatvédő, állatmentő szervezetek részére mindenképpen. Fontosnak tartom még a környezettudatosságot, mert rengeteg szemetet termel a világ: szívesen támogatnék olyan – nem piaci alapú – kezdeményezéseket, ahol workshop-ok keretében megtanítanak egy-egy értéknövelő újrahasznosítási (upcycling) technikát, például kidobásra szánt bútorok felújítását vagy PET-palackok más célú felhasználását.
– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Nagyon szeretek utazni, akár egynapos repülős kiruccanást is be szoktam vállalni az élmény kedvéért. Emellett rendszeresen fotózom, igyekszem minél jobban elmélyülni ebben a szakmában is. De ami az agyamat teljesen ki tudja kapcsolni, az az úszás és egy izgalmas könyv olvasása.
Szerdahelyi Csaba
Olvassa el ezt is a Rátkai Ügyvédi Iroda blogbejegyzéséből:
Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól
Túlóra-szabályozás: így változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-től
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.