Dr. Rátkai Ildikó: Szerencsére nincsenek minden esetre használható, „konyhakész” megoldások

2019. 01. 10., 10:15

Roppant unalmas lenne, ha pusztán gép módjára kellene tanácsot adni az ügyfeleknek – vallja dr. Rátkai Ildikó. A munkajogi és HR szakjogász, ügyvéd az Üzletemnek arról is beszélt, hogy mit tart a következő nagy szakmai kihívásnak.

Dr. Rátkai Ildikó bármikor, bárkitől – képes tanulni – szakmailag és emberileg is. Szakterületén erre nagy szüksége is van, hiszen folyamatosan változnak a jogszabályok – bevalljuk: mi meg sem próbáljuk mindet nyomon követni. Ettől függetlenül Ildikó azt mondja, hogy 70 évesen már kevesebb időt szeretne számítógép mellett tölteni… Addig persze még rengeteg ideje van. S hogy azt mivel tölti? Kiderül az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának újabb interjújából.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Az ügyvédi szakma minden nap kihívásokat állít az ember elé: a napi szakmai feladatok mellett meg kell állnunk a helyünket üzletemberként, informatikusként, HR-esként, néha PR felelősként vagy pszichológusként, ezért sok kis csúcsból áll össze a nagy egész. Ha mégis meg kellene egyet neveznem: nagyon büszke vagyok rá, hogy külföldi munkajogász kollégákkal 2016-ban létre tudtunk hozni egy nemzetközi szakmai együttműködést (HR Lawyers Network), amely határon átnyúló, külföldi vonatkozású munkajogi ügyekben nagy segítség.

Milyen távra tervez?

– Ha az ember szereti a szakmáját, hisz önmagában és a terveiben, fel sem merülhet más, mint hogy hosszú távra tervezzen. Ráadásul idősebb korban is kell a szellemi elfoglaltság, az agymunka és nyitottnak kell lenni az újdonságokra. Mindamellett remélem, hogy 60-70 éves koromban kevesebb időt töltök majd a számítógép mellett és többet utazgatással és más hobbijaimmal.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Több tételt kipipáltam az utóbbi időben ezen a bizonyos bakancslistán: megszereztem a HR szakjogász és a munkajogi szakjogász végzettséget. Azonban ezzel nem lehet leállni, mindig van lehetőség tovább fejlődni, új tételeket felvenni a listára. Szeretnék például a nemzetközi társadalombiztosítási ügyekben még jobban elmélyülni, mert ez igazi szakmai kihívás.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Ha az ember nyitott szemmel jár, bármikor, bárkitől tud tanulni, szakmailag és emberileg is. Szakmailag a legtöbbet talán a felmerülő problémákból, a napi ügyekből lehet tanulni, hiszen minden eset más és más. A jogszabályok generális jellegűek, nincsenek minden egyedi esetre használható, „konyhakész” megoldások. Hozzáteszem: szerencsére. Roppant unalmas lenne, ha pusztán gép módjára kellene tanácsot adni az ügyfeleknek.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– A jogi szakma jellemzően egy országhoz kötött, így szükségképpen elsősorban Magyarországon lehet ezzel a szaktudással érvényesülni. Mindazonáltal hiszek abban, hogy szükségesek és hasznosak a külföldi kapcsolatok: a már említett HR Lawyers Network mellett tag vagyok több külföldi munkajogi szakmai szervezetben is Európában és az Egyesült Államokban, hiszen szükség van a kitekintésre, a globális látásmódra.

Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Jelenleg zajlik a leendő irodahelyiségünk felújítása, így most ez köti le az erőforrásokat. Más jellegű befektetésen sosem gondolkodtam, mert bár ámulattal nézem a tőzsdéről, brókerekről szóló filmeket, ez nagyon nem az én világom.

Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Az állandóan változó jogszabályi környezet és az állami szervekkel való elektronikus kommunikáció rendszereire való áttérés sok fejtörést okoz a vállalkozásoknak, de a legnagyobb kihívás ma a munkaerőhiány és az ebből fakadó fennakadások a vállalkozások működésében.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Gyakran járok munkajogi, HR szakmai rendezvényekre – sokszor előadóként vagyok jelen –, ezeken számos üzleti partneri kapcsolatra tettem már szert. Ugyanakkor az ügyvédi szakmában a legjobb marketingeszköz a jól elvégzett munka, a szaktudás. Sokszor ügyvéd kollégák küldik hozzánk ügyfeleiket egy-egy speciális munkajogi kérdéssel kapcsolatban.

Mire sajnálja az idejét?

– Arra, amikor számomra érdektelen, de kötelező feladatokat kell csinálnom.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A szakmai fejlődésre: konferenciákra, szakkönyvekre, tanfolyamokra. Minden évben többször utazom külföldre különböző szakmai rendezvényekre, amelyek az Európai Unió legújabb jogfejlődésébe engednek betekintést. Ráadásul közhely, de igaz, hogy ebben a szakmában a diplomával megszerzett tudás nagyon gyorsan elévül, ezért a rendszeres önképzés, a szakirodalom tanulmányozása nélkülözhetetlenek. Csupán 2018-ban meg kellett tanulnunk alkalmazni egy új polgári eljárásjogi törvényt, új adatvédelmi szabályokat (GDPR), új ügyvédi törvény rendezi a státuszunkat és a Munka törvénykönyve is változott. Ésszerű határok között a szakmai fejlődésre sem az időt, sem a pénzt nem sajnálom.

Milyen célra, kiknek adakozna?

– Állatvédő, állatmentő szervezetek részére mindenképpen. Fontosnak tartom még a környezettudatosságot, mert rengeteg szemetet termel a világ: szívesen támogatnék olyan – nem piaci alapú – kezdeményezéseket, ahol workshop-ok keretében megtanítanak egy-egy értéknövelő újrahasznosítási (upcycling) technikát, például kidobásra szánt bútorok felújítását vagy PET-palackok más célú felhasználását.

Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagyon szeretek utazni, akár egynapos repülős kiruccanást is be szoktam vállalni az élmény kedvéért. Emellett rendszeresen fotózom, igyekszem minél jobban elmélyülni ebben a szakmában is. De ami az agyamat teljesen ki tudja kapcsolni, az az úszás és egy izgalmas könyv olvasása.

Szerdahelyi Csaba

Olvassa el ezt is a Rátkai Ügyvédi Iroda blogbejegyzéséből:

Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól

Túlóra-szabályozás: így változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-től

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS