Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól

2018. 12. 27., 11:32

A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi iroda. Bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj, a vagyoni biztosíték összege pedig 15 millió forintra emelkedik.

A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzése ismerteti.

Minimális kölcsönzési díj

A Munka törvénykönyve módosításával felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a munkaerőkölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat rendeletben szabályozza.

Ennek megfelelően a kölcsönbevevő foglalkoztató a kölcsönbeadó által nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásért a munkaerőkölcsönzési szerződés alapján legalább a jogszabályban előírt minimális kölcsönzési díjat köteles megfizetni. Munkaerő-kölcsönzési díj alatt értendő a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján, a kölcsönzött munkavállaló kikölcsönzésére tekintettel a kölcsönbeadót megillető ellenérték nettó, azaz általános forgalmi adó nélkül számított összege. A munkaerő-kölcsönzési díjat egy-egy kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni.

A minimális kölcsönzési díj egy munkavállaló vonatkozásában nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott minimális bér), valamint az ezeket terhelő közteher együttes összege.

Lényeges, hogy meghatározásra kerül a „közteher” összege is a munkaerő-kölcsönzés tekintetében. „Közteher” alatt értendő a jogszabály a kölcsönbeadót a munkabér megfizetésével összefüggésben terhelő mindazon – kedvezményekkel csökkentett – adók, járulékok, hozzájárulások, amelyek alapja a munkabér, és amelyek bevallására és megfizetésére a kölcsönbeadó mint kifizető köteles. (Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az a kölcsönbeadót terhelő tételes összeg minősül köztehernek.)

Vagyoni biztosíték: 10 millió helyett 15 millió

További fontos változás, hogy a kölcsönbeadó cégek kötelező, letétbe helyezendő vagyoni biztosítéka 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik 2019. január 1-től. Ez mind a már nyilvántartásba vett kölcsönbeadókra, mind a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi eljárások esetén alkalmazandó. A vagyoni letét kiegészítését a kölcsönbeadó 2019. január 1-től számított három hónapon belül a letéti szerződés módosításával köteles igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé.

Munkaközvetítési feltételek

A magán-munkaközvetítők számára újdonság, hogy immár nem lesz elég a szakképzett személy foglalkoztatása és a vagyoni letét: a módosításnak köszönhetően a magán-munkaközvetítők részére is kötelező kritérium lesz, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték és létesítő okirata a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, továbbá, hogy a magán-munkaközvetítő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezzék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS