Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól

2018. 12. 27., 11:32

A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi iroda. Bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj, a vagyoni biztosíték összege pedig 15 millió forintra emelkedik.

A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzése ismerteti.

Minimális kölcsönzési díj

A Munka törvénykönyve módosításával felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a munkaerőkölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat rendeletben szabályozza.

Ennek megfelelően a kölcsönbevevő foglalkoztató a kölcsönbeadó által nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásért a munkaerőkölcsönzési szerződés alapján legalább a jogszabályban előírt minimális kölcsönzési díjat köteles megfizetni. Munkaerő-kölcsönzési díj alatt értendő a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján, a kölcsönzött munkavállaló kikölcsönzésére tekintettel a kölcsönbeadót megillető ellenérték nettó, azaz általános forgalmi adó nélkül számított összege. A munkaerő-kölcsönzési díjat egy-egy kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni.

A minimális kölcsönzési díj egy munkavállaló vonatkozásában nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott minimális bér), valamint az ezeket terhelő közteher együttes összege.

Lényeges, hogy meghatározásra kerül a „közteher” összege is a munkaerő-kölcsönzés tekintetében. „Közteher” alatt értendő a jogszabály a kölcsönbeadót a munkabér megfizetésével összefüggésben terhelő mindazon – kedvezményekkel csökkentett – adók, járulékok, hozzájárulások, amelyek alapja a munkabér, és amelyek bevallására és megfizetésére a kölcsönbeadó mint kifizető köteles. (Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az a kölcsönbeadót terhelő tételes összeg minősül köztehernek.)

Vagyoni biztosíték: 10 millió helyett 15 millió

További fontos változás, hogy a kölcsönbeadó cégek kötelező, letétbe helyezendő vagyoni biztosítéka 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik 2019. január 1-től. Ez mind a már nyilvántartásba vett kölcsönbeadókra, mind a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi eljárások esetén alkalmazandó. A vagyoni letét kiegészítését a kölcsönbeadó 2019. január 1-től számított három hónapon belül a letéti szerződés módosításával köteles igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé.

Munkaközvetítési feltételek

A magán-munkaközvetítők számára újdonság, hogy immár nem lesz elég a szakképzett személy foglalkoztatása és a vagyoni letét: a módosításnak köszönhetően a magán-munkaközvetítők részére is kötelező kritérium lesz, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték és létesítő okirata a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, továbbá, hogy a magán-munkaközvetítő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezzék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 15:40:00
Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.
2024-05-29 15:10:00
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, ez az összeg az előző negyedévi átlagot 7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal haladja meg – tájékoztatott a jegybank.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS