Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól

2018. 12. 27., 11:32

A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi iroda. Bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj, a vagyoni biztosíték összege pedig 15 millió forintra emelkedik.

A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzése ismerteti.

Minimális kölcsönzési díj

A Munka törvénykönyve módosításával felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a munkaerőkölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat rendeletben szabályozza.

Ennek megfelelően a kölcsönbevevő foglalkoztató a kölcsönbeadó által nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásért a munkaerőkölcsönzési szerződés alapján legalább a jogszabályban előírt minimális kölcsönzési díjat köteles megfizetni. Munkaerő-kölcsönzési díj alatt értendő a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján, a kölcsönzött munkavállaló kikölcsönzésére tekintettel a kölcsönbeadót megillető ellenérték nettó, azaz általános forgalmi adó nélkül számított összege. A munkaerő-kölcsönzési díjat egy-egy kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni.

A minimális kölcsönzési díj egy munkavállaló vonatkozásában nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum (egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott minimális bér), valamint az ezeket terhelő közteher együttes összege.

Lényeges, hogy meghatározásra kerül a „közteher” összege is a munkaerő-kölcsönzés tekintetében. „Közteher” alatt értendő a jogszabály a kölcsönbeadót a munkabér megfizetésével összefüggésben terhelő mindazon – kedvezményekkel csökkentett – adók, járulékok, hozzájárulások, amelyek alapja a munkabér, és amelyek bevallására és megfizetésére a kölcsönbeadó mint kifizető köteles. (Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az a kölcsönbeadót terhelő tételes összeg minősül köztehernek.)

Vagyoni biztosíték: 10 millió helyett 15 millió

További fontos változás, hogy a kölcsönbeadó cégek kötelező, letétbe helyezendő vagyoni biztosítéka 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik 2019. január 1-től. Ez mind a már nyilvántartásba vett kölcsönbeadókra, mind a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi eljárások esetén alkalmazandó. A vagyoni letét kiegészítését a kölcsönbeadó 2019. január 1-től számított három hónapon belül a letéti szerződés módosításával köteles igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé.

Munkaközvetítési feltételek

A magán-munkaközvetítők számára újdonság, hogy immár nem lesz elég a szakképzett személy foglalkoztatása és a vagyoni letét: a módosításnak köszönhetően a magán-munkaközvetítők részére is kötelező kritérium lesz, hogy a cégjegyzékbe bejegyezték és létesítő okirata a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, továbbá, hogy a magán-munkaközvetítő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezzék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS