Dr. Kozma Gábor: Az is a kultúra része, ahogy a pénzről és a dolgozók megbecsüléséről gondolkodunk

Dr. Kozma Gábor: Az is a kultúra része, ahogy a pénzről és a dolgozók megbecsüléséről gondolkodunk
Szerdahelyi Csaba  |  2024. 02. 13., 13:10

Rövidtávon percre pontosan tervezek, hosszabb távra koncepcionálok, egészen hosszútávon pedig reménykedek – mondta az Üzletemnek dr. Kozma Gábor, a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója.

Dr. Kozma Gábor az általános iskolában az alsó tagozat napközijében Fekete tanár bácsitól tanulta a legtöbbet. Most ott tart, hogy fiataloktól tanulna mindenfélét, hogy aztán helyzetbe hozhassa őket. Hisz a vállalati kultúra gondozásában, és elfogadja a menedzserek tanácsát, hogy az üzlet érdekében néha vegyen vissza az impulzivitásból. Ha érdekli, hogy Gábor mit gondol a séfségről és a takarításról egy lovardában, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 509. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Előző munkahelyemen, a cég központjában, Frankfurtban, a városban, ahol az európai gazdaság ütőerei a felhőkarcolók irodáiban összefutnak, az én véleményemet is kérték a vezetőim, hogyan kell megcsinálni a lízing bizniszt Magyarországon. Akkor ott tényleg úgy éreztem, ez a szakmai csúcs. Elmondtam a tanácsaimat, meghallgattak, majd 5-6 év múlva az egész magyar lízing üzlet romba dőlt, az anyavállalatunk majdnem belerokkant a veszteségekbe. Olyan ez, mint az Everest megmászójának története, aki fölért, elkészült az ikonikus fotó, de lefelé úton odaveszett. Akkor ez a csúcspont volt?

Milyen távra tervez?

– Jó pár éve azt vettem észre magamon, hogy egy belső óra ketyeg bennem. A dolgaimat pontosan akkor kezdem el és fejezem be, amikorra megterveztem. De néha rugalmasan módosítok is, és akkor az lesz az új mérce. Arra viszont figyelek, hogy időben értesítsem azokat, akiket a rugalmasságom érint. Rövidtávon percre pontosan tervezek, hosszabb távra koncepcionálok, egészen hosszútávon pedig reménykedek.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Tanulni a fiataloktól, helyzetbe hozni őket.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Fekete tanár bácsitól az altalános iskola alsó tagozatának napközijében. Fantasztikus ember volt. Zsigerből azt csinálta a 70-es évek elején, amit ma finn oktatási módszernek hívnak és jeles Phd-kat írnak belőle. A padok mögötti hátsó traktusban teherautót és egymotoros repülőgépet barkácsoltak puha fából a kézügyesek, mellyel egyidőben elől a tábla előtt holland néptánc koreográfia betanítása zajlott, majd csendes pihenőt rendelt el és a kazettás magnóján Beatles slágereket játszott le és azt mondta, boruljatok előre a padra, csukjátok be a szemeteket és hallgassátok, hisz ezek VILÁGSZÁMOK. És volt ideje kikérdeznie a leckét is, kinn a suli előtti füves réten ülve, papsajtot rágcsálva. A rosszcsontoknak meghúzta a pajeszát. Na, ezt ne írjátok bele a szakdolgozatba.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Ezt talán tőlük kellene megkérdezni. Én a vállalati kultúra gondozásában hiszek, amit egy jól összerakott működő szervezetben a felső vezető dominál és a többi vezető kultúráját is tükrözi. Az is a kultúra része, ahogy a pénzről és a dolgozók megbecsüléséről gondolkodunk. Szóval, minden döntésedet következetesen a vállalati kultúra koordináta rendszerében értékeld, ez motiváló lesz.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Séf. Bár otthon csaknem napi szinten művelem, nyáron pedig sütögetek, majd a grillrácsot sikálom az igen gyakori családi és baráti összeröffenések után. Szóval, otthon én inkább szakács vagyok, sőt, néha kukta. A séfséget viszont tényleg kipróbálnám.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Nem én vagyok a cégnél a legsikeresebb networker, hanem a vezetőim. Akik gyakran kérnek arra, hogy az impulzivitásomat tekerjem le az üzlet érdekében. Szóval, egy lépés hátra. Szívesen megteszem, jól csinálják a managerek a dolgukat.

Mire sajnálja az idejét?

– Sorbanállásra. Szemtelenül keresem meg a B vagy C opciót, de ha nincs feladom és megmagyarázom. A „fontosság vitatása”, ami, ha jól tudom, a kognitív disszonancia alesete.

Mivel lehet felbosszantani?

– Bármivel és semmivel. Akik érzelmileg közel állnak hozzám, azoknak azt hiszem, nehezebb a dolguk. Munka szituációban sokkal türelmesebb és megengedőbb vagyok. Tehát nem lennék a saját rokonom. Csupán ebből a szempontból.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Óvatosan kérdez, a feltételes mód azt sugallja. Nagyon kevesen végeznek önkéntes munkát. Nagyra becsülöm őket. Sajnos én is a többség része vagyok. Most szégyellem is magam e kérdés hallatán. Ha szó szerint értelmezem a kérdést, miszerint mi az, amit vállalnék, akkor azt mondom, hogy egy kutya menhelyen szívesen besegítenék. Lovardában már takarítottam pusztán a gazdasszony kedves mosolyáért a pandémia alatt hetekig szinte minden nap, de annak is megvolt az önzés magva. A home-office magánzárkából kívánkoztam ki a pusztába, és lapátot ragadtam.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Könyvre, utazásra, szeretteimre. Viszont reklám rezisztenciám van. Amit tukmálnak, azt csak azért sem. Marketing guru barátom persze kinevet. Körülnéz a házamban és nevetve dörgöli az orrom alá a legnagyobb büdzsével reklámozott márkák fellelhető termékeit. Esküszöm, nem a reklámok hatására vettem meg azokat. Esküdözhetek…

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az utóbbi tíz évben nagyon sokat utaztam mindenfelé a világban. A legélvezetesebb passzióm ilyenkor leülni egy forgalmas helyen, egy kávé vagy egy sör társaságában, figyelni a sürgő-forgó, ide-oda igyekvő embereket és kitalálni a nációjukat, a szándékaikat, szóval a történetüket. Azzal szórakoztatom a társaságomat, hogy el is mondom ezeket a fiktív sztorikat ott helyben.  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS