Belasics Edit: Kastélyrekonstrukció egy kicsit másképp

Belasics Edit, a Szent András Kastály tulajdonosa tavaly novemberben tartott előadást Sümegen a HUNCASTLE 2018 – Várak és Kastélyok Nemzetközi Konferencián, amelyet az Edutus Egyetem szervezett. Gondolatai ma is aktuálisak és megszívlelendőek, és szerkesztőségünk szerint hozzászólásokat érdemelnek. Belasics Edit az Üzletemet felhatalmazta a beszéd közlésére – a szöveget rövidítés nélkül közöljük. Ha elindul/folytatódik a közös gondolkodás a kastélyok és kastélyszállodák szerepéről, annak is szívesen helyt adunk.

SZENT ANDRÁS KASTÉLY – Kastélyrekonstrukció egy kicsit másképp

Nem vagyok szakértő, nincs mögöttem kutatócsoport, viszont van mögöttem tízévnyi tapasztalat.

Pontosan tíz éve vásároltam meg az akkor meglehetősen rossz állapotban lévő Szakách kastélyt Bölcskén. Felújítottuk, 2015-ben pedig megnyílt a Szent András kastély.
A HELY, ahogy hívjuk.

Amit meg kívánok osztani Önökkel, az az a tapasztalat, érzés, vélekedés, ami mindez idő alatt felmerült bennem, melyek alapján az elkövetkezendő években működtetni gondolom a kastélyt és a birtokot.

Amiről beszélni szeretnék:

-      a birtoklás kérdése

-      értékszemlélet

-      a környezet hatás

-      kultúra, művészetek

1. A Szent András Kastély

A klasszicista stílusú kastély és a birtok 7,5 hektáron terül el, országos műemlékvédelem és régészeti védelem alatt áll.

Budapesttől délre, egy órányi autóútra, Bölcske-Szentandrás pusztán található.

Európa közepén, mégis a világ végén. A szlogen, melyet használunk.

A szokásos magyar kastélytörténet állt fent itt is, azaz, amikor már nem volt tovább használható az épület, otthagyták üresen az enyészetnek. A földszinten esett be az eső, a gaztól nem lehetett látni az épületet, pusztulás mindenfelé, minden szinten.

Ami különlegessége (többek között), hogy a kastély és környéke 4000 éve dokumentáltan lakott terület. A felújítás közben mi is találtunk három kelta házat. A török időkben sem néptelenedett el, a 17. században is lakott volt. A régi térképeken is látszik, hogy már akkor épület volt a mai kastély helyén. A 19 században épült fel a ma is itt álló kastély és alakult ki a birtok.

1.1 Lehet-e birtokolni egy kastélyt vagy földterületet?

Nem az a kérdés, hogy mi vagy ki van bejegyezve a földhivatalban, hanem annak a valóságában?

Ha végignézem ennek a kastélynak a történetét, de lehetne bármely másikat is, a válasz: nem.

Sokkal inkább tekinthető ez egy folyamatnak,az éppen „aktuális” tulajdonos vagy kezelő egy folyamat része. Pár év vagy évtized, ami a nagy egészből éppen az  adott időszak „tulajdonosának” adatik, jelen esetben itt nekem, hogy beletegyem azt, amit éppen én tudok.

Ez egyfajta kötelezettség is, elköteleződést igényel, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, hisz én is a meglévő anyagon dolgozom és jönnek utánam a többiek, akik arra építenek, amit én tettem bele.

1.2  Értékszemlélet kérdése

A kastély- és várrekonstrukciók a régi, korabeli értékekre koncentrálnak (bár szerintem már az is nagy kérdés, hogy azon belül melyikre, amikor megépült, vagy amikor magára maradt), holott ezeken a helyeken éppen a folyamatos értékteremtés a lényeg, a folyamatos változás, fejlődés, aminek az éppen aktuális rekonstrukció is csak egy adott időpillanata.

Értékszemlélet máshogy, ahogy én gondolkozom róla:

Megőrizni a régi értékeket, ugyanakkor folyamatosan beépíteni az újakat.

A régi időkben is ez történt, generációkról generációkra. (A fürdőszoba is egyszer csak bekerült a szobák közé!)

Ha a magyar viszonyok sajátossága szerint nem pusztultak volna le a várak, kastélyok, hanem folyamatosan lett volna bennük élet, akkor ugyanez történt volna.

Ugyanígy kell bekerülnie a ma értékeinek is, amelyek folyamatosan vezetnek át  a jövő értékeibe.

Ha csak nem múzeumot alakítunk ki, fontos, hogy a mai ember által használható intim, bensőséges környezetet alakítsunk ki, amely támogatást nyújt ahhoz a funkcióhoz, amit éppen ott végezni szándékozunk.

Fontosa harmónia, a stílus megtartása és a különböző korok értékeinek folyamatossága, együttműködése.

Nálunk a klasszicista kastély rekonstrukciója a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően készült el. A gépészeti kialakítások azonban már 21. századiak.

Saját kút és szennyvízkezelés történik, a fűtés geotermikus energiával működik, padló- és szükség esetén fal-, illetve mennyezet fűtéssel.

A kastély belső berendezésében sem a múzeumi hűségre építettünk, hanem arra, hogy a 19. századi és mai bútorok, művészeti tárgyak teljes összhangban létezzenek együtt. Például a nagyterem lámpáit Franta Ági iparművész tervezte újrahasznosított papírból. Így a múlt értékei és a jelen művészeti alkotásai jól megférnek egymással és egyben példát is mutatnak a jövő értékeinek befogadására.

1.3 A kastélyok környezeti hatása

 Ezt két szempontból is fontosnak tartom megvizsgálni: 

- természeti környezet

- társadalmi környezeti hatás

A természeti környezetet is két részre bonthatjuk:

Ide tartoznak a díszkertek, történelmi kertek, amelyek nem önálló parkokként jöttek létre, hanem egységet képeznek a rajta álló épületekkel és az egész univerzummal. Azaz, „amint fent, úgy lent.” Kölcsönös kapcsolódás, egymásra hatás, egység alapján alakították ki őket. Gondoljunk csak a firenzei Boboli-kertre.

Másrészről, felelősek voltak egy-egy földrajzi, gazdasági terület ellátásáért, táplálék megtermeléséért. A termelési kultúráért, a gazdaság nyereséges működéséért, mert csak így tudta ellátni azt a felelősségteljes feladatát, hogy megéljenek az ott lakók és ott dolgozók, valamint azok családjai. Ezekről a birtokokról terjedtek el a termelési kultúrák, a gépesítés, az új technológiák.

Érdemes elolvasni a témában Széchenyi Antal „A Nagybirtok működése” című művét.

1.4 Társadalmi környezeti hatás, mentalitás

A kastélyok mindig valamilyen befolyással voltak a környezetükre, innen terjedtek el a viselkedési szokások, a kultúra, divat, etikett.

A kastélyok tulajdonosai felelősséget vállaltak a környezetükért.

Például az első óvoda Brunszvik Teréz nevéhez kötődik, a nők tanulmányainak fontossága is ide kötődik, ugyanő hozta létre az első magyar nőnevelő intézetet Teleki Blankával. Széchenyi Antal fenti könyvében a kastélyok szerepe külön fejezet.

A kastélyok lakói és vendégei a hivatalos tudást transzferálták a környezetükre, a helybéliek pedig az ősi tudástvitték be a kastélyba.

A népdalok, mesék, természetes gyógymódok, helyi gasztrokultúra így alakította az egyes kastélylakók életét és került be a „másik” világba.

A Szent András Kastélyban ezt az alábbiak szerint alakítottuk ki:

A 7,6 hektáros területre Herczeg Ágnes készítette el a kertészeti és parképítészeti terveket.

A meglévő 1,6 hektáros parkerdőt kitisztítottuk, kivettük az évtizedek alatt felnőtt gyomfákat és folyamatosan karbantartjuk. Kialakítottuk az erdőben az utakat és pihenőket. Visszaállítottuk a parkerdő státuszát.

A park tervezésénél figyelembe vettük a természeti adottságokat és a történelmi kerteknél fontos szempontokat, hogy az épületek, a növényzet, a víz és a kövek, valamint a csillagok egységet képezzenek és kölcsönös pozitív hatásban legyenek egymással.  Így került a tér közepére egy kút, a kastély mellé levendula és rózsák, mert energetikailag erre volt szükség.

Fontos szempont volt nálunk is, hogy a földterületen megtermeljük azokat a gyümölcsöket, fűszernövényeket, zöldségféléket, melyeket a vendégeink és a magunk asztalára tehetünk.

Egy hektáros területen 101 gyümölcsfát ültettünk a korai cseresznyétől egészen a késő őszi birsig és dióig, így van folyamatosan gyümölcsünk. Ehhez jön még a szamóca és a bogyósok. Már a területen meglévő eperfákra, ringlóra és szilvára is számíthatunk. Amennyire csak lehetséges felhasználjuk a terményeket, leveleket, virágokat. A lekvárkészítés mellékterméke a pálinka. A levelekből, virágokból pedig teákat készítünk.

A konyha mellé fűszerkertet telepítettünk, melyekből részben az ételekre kerül, részben teák készülnek belőlük, például bodza, hárs, menta, citromfű, akác, kakukkfű, zsálya.

A még csak részben művelt egy hektár területen zöldségféléket termesztünk.

A gazdálkodás biodinamikus módon történik.
Rézen és kénen kívül semmi más vegyszert nem használunk.
Figyelembe vesszük a természet működését.

Terveink szerint a konyhában a növények többsége és a gyümölcsök 0 kilométeresen kerülnek a konyhába. Az asztalra olyan ételek kerülnek, amelyek helyi, jó minőségű, vegyszermentes alapanyagokból készülnek.

Hosszú távon ezekből a termésekből eladásra is készítünk lekvárokat, szörpöket, teákat, fűszerolajokat, eceteket.

Ugyancsak hosszabb távon állatokat is fogunk tartani, de nem élelmiszer alapanyagnak, hanem azért, hogy bemutassuk a régi magyar fajtákat. Ehhez már elkészült az istálló és a kifutó.

Az egész gazdaságot és a technológiát úgy alakítottuk ki, hogy azzal a legkevesebb kárt okozzuk a környezetnek és maximális hatást tudjunk elérni.

Saját kutunkból látjuk el a teljes vízszükségletünket mindenfajta vegyszerezés nélkül. Biológiai szennyvíztisztítás történik, melynek végeredménye a tiszta víz. Ennek természetes következménye, hogy az általunk a működéshez használt vegyszerek is kíméletesek, hiszen másképp tönkre tennénk a szennyvíz kezelésünket. Geotermikus fűtési rendszert építettünk ki, ami az áramfelhasználás hatásfokát megnégyszerezi. A hulladékkezelésben szelektív hulladékgyűjtést alkalmazunk, komposztálunk.

1.5 Kultúra, művészetek

A kastélyok képviseltek egyfajta stabilitást, felelősségvállalást, biztonságot, folyamatosságot.

Önmagukban lefedtek egy-egy földrajzi területet, ugyanakkor hálózatot is alkottak részben a családi kapcsolatok, részben az azonos kultúra mentén. Folyamatos kapcsolatban, kapcsolódásban voltak az egész ország területén, sőt, országok között is.

Nem korlátozódott a városra, összekötötte a vidéket és a városokat és az országokat. Ebben a kapcsolódásban jelentős szerepe van a művészeknek, művészeteknek.

A művészek jöttek-mentek az egyes kastélyok, birtokok között, hozták-vitték az infót, alkottak, kapcsolódtak a helyiekhez, egymáshoz és közben „hatottak”.

A kastélyok voltak a fix pontok (az egyházi birtokok mellett) az egyes művészek életében. Például Rainer Maria Rilke osztrák költő egész életét kastélyokban töltötte.

Ezzel együtt ezek voltak a fejlődés, a kultúra és egyben a folyamatos változás melegágyai is. Itt születtek az egyes művészeti alkotások, a különböző stílusok a folyamatos változások révén jöttek létre.

A művészetek és művészek a folyamatos értékszemléletet és annak fejlődését hozták a kastélyok és ezzel együtt a teljes környezetük életébe.

Gyakorlatilag ez volt a hajdani mecenatúra.

A Szent András Kastélyban így valósul meg:

A rekonstrukció folyamata alatt gondolkoztam el azon, mi legyen A HELY neve?

Mivel Szentandrás pusztán vagyunk, adódott, hogy legyen Szent András kastély.
Megnéztem, mit jelent a Szent András név. Mi kötődik hozzá?
András nap a változás napja. A Szent Mihály napjától kezdődő bálok, intenzív társasági élet, ezen a napon fordul meg és másnap kezdődik az advent.

Mindazonáltal A HELY megnevezés azóta is él.

Mit jelent A HELY?

2013. január 24-én, a felújítási munkák kellős közepén írtam erről.

Cél:

Holisztikus elveken működő, a test-lélek-szellem területén egyaránt olyan alkotó és tápláló komplex tér kialakítása, amely magába foglalja a képzés, tréning lehetőségeket mindhárom területen, a művészeti tevékenységeket és programokat, zene, színház és képzőművészet területen, gasztronómiai programokat és ezek kombinációját. Egyben biztosítja a szállás és étkezés lehetőségét. Mindezt minőségi, magas fokú tudatosságot tükröző színvonalon, biodinamikus gazdálkodásra építve.

A területen lévő fő épület a kastély, melyben az oktatási, konferencia, vendéglátás és magasabb színvonalú szállás lehetőségeket alakítottunk ki.

Szintén a kastélyhoz tartozik egy új építésű pince, melyben alap wellness helyiségek kapnak helyet, valamint a 200 főnél nagyobb rendezvények helyszíne.

Vendégházak

A hajdani kovácsműhely és az intéző ház helyén alakítottunk ki egy-egy, 14-16 férőhelyes vendégházat, melyekben lehetőség van arra is, hogy az együtt lakók közösen étkezzenek és főzzenek.

A kis tó északi oldalán egy feldolgozó épület található, melyben kemence és egyéb kültéri főzési, lepárlási lehetőséget kívánunk kialakítani. Valamint ugyanez az épület alkalmas kültéri programok megtartására is.

A kastély közvetlen környezetében, illetve az erdőben közösségi tereket, illetve egyéni elvonulásra alkalmas tereket is kialakítunk.

Egyetlen szobában sincs tv, a közösségi terekben sem.

Művészeti programokat, beszélgetéseket kínálunk tévézés helyett:

- festészet, szobrászat, irodalom, zene

- rendezvények, tréningek

- beszélgetések

A HELY alkalmas mind a csoportos, mind az egyéni elvonulásra, feltöltődésre. Ennek megfelelően különböző szintekre és érdeklődési körökre alakítunk ki, illetve fogadunk be programokat és csoportokat.

Néhány programunk, a teljesség igénye nélkül

Kiválasztottunk négy jeles napot: Szent György, Szent Iván, Szent Mihály és Szent András napokon képzőművészeti, színházi, zenei és gasztronómiai programokkal várjuk az érdeklődőket.

Intim atmoszférájú találkozási pontok ezek, ahol a beszélgetés tere kitágul, és a közönség aktív része ennek a térnek. Azt szeretnénk, hogy aki eljön hozzánk, otthonosan érezze magát, kérdezhessen és szembesülhessen más véleményekkel, vagy csak figyeljen és hallgasson, ha éppen erre vágyik. Közösség, melyet azért építünk, hogy valóban tudjunk találkozni, hogy valóban tudjunk egymással beszélgetni. 

Kapcsolódás, mely új kapukat nyit, amiken ha belépünk, rádöbbenünk, új gondolatokat indít el, s a művek, gondolatok befogadása új dimenziót nyit a világ és önmagunk megértéséhez.1

2015-től évente fogadunk be festőművészeket

AIR – Artists in Residence/Danube Art Line

2015-től évente hívunk meg művészeket az AIR program keretében egy hónapra, akik nálunk alkotnak teljes szabadságban. Ehhez biztosítjuk a szállást és teljes ellátást.

2019-ben négy művészt hívunk meg Magyarországról, Ausztriából és Németországból. A program végén minden alkalommal kiállítjuk az itt készült alkotásokat.

Ezt a programot az egész Duna-partra kiterjesztjük és valamennyi Duna-menti országból várunk művészeket. Terveink szerint ezekben az országokban hasonló kastélyokat vonunk be a programba, mint egy nagy hálózat mutatkozhatnak be a különböző országok képzőművészei egymásnak és a legjobbak együtt nagy kiállításokon is.

Ennek a programnak a Danube Art Line (DAL) nevet adtuk.

2019 májusában kétnapos nemzetközi szimpóziumot tartunk a tér hatásáról az emberi viselkedésre, Space for Change címmel, melynek záró rendezvényén képzőművészeti kiállítás és zenei koncertek lesznek.

Nem csak szervezünk, de be is fogadunk olyan programokat, melyek ugyanezt a szellemiséget tükrözik:

2019 tavaszán az MIT SOLintézetének európai tagozata tartja nálunk az éves konferenciáját, melynek témája a vezetés szerepe a változásban.

Az általunk szervezett és befogadott programok témakörei:

Képzési programok vállalkozások, vállalkozók, vezetők számára és egyének számára.

Önismereti, pszichológiai programok egyének és csoportok számára.

Képzési programok biodinamikus gazdálkodással foglalkozók számára.

Programok gyerekeknek a fenti témakörökben, gyakorlati foglalkozással.

Kulturális rendezvények, zene, irodalom és képzőművészet területen.

Gasztronómiai programok (közös főzés).

Kombinált programok, például színházi produkció gasztronómiai programmal.

Nemzetközi és hazai példákat is találunk hasonló gondolkodásra.

Anglia, Schumacher College:

Oktatási intézményként funkcionáló régi kastély, hallgatók 80-90 országból, 14-180 napos kurzusok, teljes foglaltság hónapokkal előre, nemzetközi oktató gárdával.
Transformative Learning for Ecological and Social Change

Franciaország: Fontevraud Abbey
A hajdani négy rendet összefogó, egy apáthölgy által vezetett királyi apátság ma négy funkciót lát el: apátság, mint műemlék, hotel, étterem, konferencia, kiállítási és koncert központ

Magyarországi példák:

Károlyi kastély Fehérvárcsurgó
Az egyetlen olyan kastély Magyarországon, ahol a korábbi tulajdonosok leszármazottjai élnek a kastélyban, és fontosnak tekintik  az érték alapú szemléletet, a példaadást.Sokrétű tevékenységet látnak el: botanikus kert, szálloda, étterem, koncert és nemzetközi konferencia központ, rendszeres művészeti rendezvények, zenei Artists in Residence program nyaranta, kertészeti kiállítások.         

Iszkaszentgyörgy
Ari Kupsus vezetésével nemzetközi Artists in Residence program már 10 éve minden nyáron. Ennek a programnak a kis település is kedvezményezettje, mert az itt készült alkotásokból a falu is kap ajándékba. Iszkaszentgyörgy az a település, aminek saját nemzetközi kortárs művészeti galériája is van a tulajdonában lévő alkotásokkal.

Következtetések

A kastélyok kastélyszállodaként történő működtetése egyfajta leegyszerűsítése annak a szerepnek, amit valaha betöltöttek, és amit mind a mai napig hivatottak lennének betölteni.

Ugyanúgy a kiindulási pontjai lehetnek annak a fejlődésnek, azoknak a változásoknak, amelyeket, megítélésem szerint, a jelenkor vár tőlünk és mindannyian érzékelünk is.

Ahogy eddig éltünk, nem folytatható tovább. Nincs tovább, ha ezt nem vesszük figyelembe. Vonatkozik ez az ökológiára, a társadalmi és gazdasági problémákra egyaránt. A kastélyok mai hatásában ugyanazt látom, mint hajdan, persze a mai korra transzformálva. Egyfajta központok a tudás, tudatosság, a fejlődés, a tudatos világ, „más” világ megjelenési színterei.

Ahogy Robert Junk, jövőkutató mondta, a jelen társadalmunkban és gazdaságunkban rengeteg krízissel találjuk szembe magunkat, de valamennyi probléma megoldódik láncreakció-szerűen, ha a tudatosságszintjét emeljük.

Más „világban” élünk, mint amikor a kastélyok létrejöttek, de a szerepük nem más, csak fejlődött, mint bármi más. Ezt a régi-új szerepet gondolom visszaállítani ezekbe a mindig is magas értékrendet képviselt épületekbe, és ezzel együtt tér vissza a valódi élet is.

Fantasztikus terület, jellem, társadalom, gazdaságformáló erő tere.

A szerző: Belasics Edit, a Szent András Kastély tulajdonosa

(Az Üzletem Belasics Edittel készített interjúját ITT olvashatja.)