Baranyai Dávid: Olyan céget képzelek el, ahol a kollégáim is résztulajdonosok

Baranyai Dávid olyan ökoszisztémát szeretne, ahol a munkatársai, az ügyfelei és a stratégiai partnerei mind részesülnek abból a sikerből, amit közösen hoznak létre. Nem tervezi, hogy pályát váltson, de ha mégis valamilyen másik szakmát kellene választani, a tanári hivatás vonzza leginkább. Ha az is érdekli, hogy Dávid hogyan építi üzleti kapcsolatait, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 391. interjújában.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Úgy érzem, még nem vagyok a csúcson, de nagyon közel vagyok hozzá. Azt hiszem, még néhány év szükséges ahhoz, hogy odaérjek.

– Milyen távra tervez?

– Úgy érzem, a CardInMove projektet 7-10 év alatt eléggé nagyra lehet építeni ahhoz, hogy igazán pozitív változást tudjunk elérni a környezetvédelem és a kapcsolatteremtés minőségének javítása érdekében. Erre az időtávra tervezünk.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– A szakmai bakancslistára ezeket írtam fel:

1. Olyan céget építeni, amelyikben a kollégák örömmel dolgoznak és azt a sajátjuknak érzik.

2. Beteljesíteni a CardInMove következő 2 éves tervét, azt követően pedig az 5 éveset.

3. Olyan céget létrehozni, amelyik a fiatalok előtt jó példával jár. Olyat, amire azt mondják: ha ez így is lehetséges, akkor én is nekivágok annak, hogy beteljesítsem azt, amiért megszülettem.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A nagymamáimtól, a szüleimtől, a karate edzőmtől, Bíró Györgytől, a barátaimtól, a mentoraimtól és a MasterMind csapatomtól.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Olyan céget képzelek el, ahol a kollégáim is résztulajdonosok. És olyan ökoszisztémát szeretnék, ahol a munkatársaim, az ügyfeleim és a stratégiai partnereim is mind részesülnek abból a sikerből, amit közösen hoztunk létre. Sosem szerettem az autokrata vezetési modelleket. Sokkal jobban hiszek abban, hogy mindannyian hajtsunk keményen, de részesüljünk is mind abból, amit építünk. Azt hiszem, az a legmotiválóbb, ha a sajátjáért dolgozik valaki.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Nincs ilyen konkrét szakma. Mindig is a szervezést és a tanítást szerettem a leginkább. Ha mégis választanom kellene egy konkrét szakmát, akkor a tanári pálya érdekelne a leginkább.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Három alapelvem van, amikor üzleti kapcsolatba kezdek valakivel:

1. Mindkettőnknek legyen jó, különben az üzlet nem szolgálja sem az egyén, sem a közösség javát.

2. Szavahihetőség. Amit ígérek szóban, azt írásban is tartom. Ha elveszíted a szavaid hitelét, nem marad semmid. Ezért erre mindig figyelek.

3. Olyan munkát akarok végezni, amivel másoknak értéket teremtek. Amiért nekem kevesebbet kell fizetnie, de sokkal többet tud keresni az én munkám által.

– Mire sajnálja az idejét?

– Ugyanazt a dolgot többször is megcsinálni, amikor tudom, van megoldás arra, hogy csak egyszer végezzem el.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Ez jó kérdés. Nem tipikus interjús kérdés. Nehezen lehet felbosszantani, általában eléggé hidegen tartom a fejemet, mert fontos a józanság, és a harag csak megrészegít. Talán az tud kibillenteni, ha azt látom, hogy valaki szándékosan árt vagy ártani akar másnak.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Ami kapcsolatos a természetvédelemmel, a gyermekvédelem – az SOS Gyermekfalvakat most is támogatom. Mások lelkének és szellemének fejlesztése is folyamatosan foglalkoztat.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A fejlesztésre és a fejlődésre

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Ebből szerencsére elég sok van. Ha kétkezi munkát végzek, például a kertben, a sportolás, társasjátékok a barátaimmal, utazás, egy idegen kultúra megismerése, beszélgetés idősekkel, gyerekeket tanítani olyan bölcsességre, amit felnőttkorukban a saját és mások javára tudnak használni, és nem utolsó sorban: tanulni valami újat!

(Fotó: CardInMove)