Bánhalmi Kata: Generációváltás a vendéglátásban – közös gondolkodás nélkül nem megy?

Bánhalmi Kata elárulja, szerinte mi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ne égjünk ki hosszútávon. A kommunikációs szakember arról is beszél, mit tart élete eddigi legnagyobb kihívásának. Azt sem titkolja, hogy mi inspirálja igazán nap, mint nap. Ha már eléggé felkeltettük a kíváncsiságát, olvassa végig az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának legújabb interjúját!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Nem tudnék egy pontot kiragadni, pontosabban minden életszakaszomnak megvan az aktuális csúcspontja. Nagyon szerencsés ember vagyok, mert folyamatosan olyan lehetőségeket sodort elém az élet, ahol kiemelkedően inspiráló emberekkel dolgozhattam komplex rendszerek felépítésén. Mindennapos csúcspont volt Budapest legelőremutatóbb közlekedési cége, a BKK felépítésén dolgozni, majd a magyar kreatívipar fejlesztéséért felelős Design Terminál kommunikációs vezetőjeként naponta tanultam valami újat szakmailag és emberileg egyaránt. A mai munkámban azt a folyamatot élem meg csúcsnak, hogy a szüleim által 30 éve épülő családi cégünk jövőképét összehangoljam az egyéni céljaimmal és kompetenciáimmal. Talán ez az eddigi legnagyobb – szakmai és emberi – kihívása az életemnek.

– Milyen távra tervez?

– Vannak napok, amikor tisztán látom magam előtt a következő öt évet, amit persze az események folyamatában újra- és újratervezek. Hiszek abban, hogy kell egy irány, de nem szabad túlságosan komolyan venni a terveinket. Egyre inkább arra törekszem, hogy az aktuális fázist, munkaszakaszt a lehető legjobban tudjam megélni, ne nyomjam össze saját magam felesleges elvárásokkal. Így tud teret kapni az öröm, ami pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ne égjünk ki hosszútávon.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Rengeteg mérföldkő van, amit szeretnék elérni. Ami talán bakancslistásnak számít ezek közül az egy nap egy saját alternatív gasztronómiai vállalkozás, ami elrugaszkodik a ma megszokott formáktól. De ezt még leírni is csak halkan merem.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Egyértelműen a szüleimtől, és nem múlt időben, hanem a mai napig minden egyes nap tőlük tanulok a legtöbbet. Ahogy egyre többet és egyre több szektorban láttam a világból, úgy nőtt a szememben annak az értéke, amit és ahogyan ők a semmiből felépítettek. A családi együttműködés minden napra ad inspirációt és feladatot. Emellett pedig minden partneremtől és ügyfelemtől folyamatosan tanulok – ez az egyik hatalmas előnye annak, hogy sok emberrel dolgozom.

– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Ez szerintem az egyéni céloktól függ. Az én célom az, hogy az otthonom, Budapest egy fejlődő és szuper hely legyen, és ehhez nekem is – mint minden városlakónak – tennem kell. Ha konyhatechnológiai projektek „kalapom alól” gondolom végig ezt a kérdést, a fejlődési tér itthon végtelen. A szakma közös ügye és érdeke kellene legyen az a szemléletváltás, amit a minőségi vendéglátás és a technológiai fejlődés megkövetel. A gasztro vállalkozásoknak el kell jutniuk oda, hogy a rövidtávon „olcsó” döntéseket felváltsák a pénzügyi és stratégiai tervezéssel megalapozott hosszabb távú befektetések. Mint kommunikációs szakember pedig szintén látom azt, mi mindent meg lehet tenni annak érdekében, hogy ez sikerüljön. Részben a fentiek eredménye, hogy három alapítótársammal létrehoztuk a Piqniq Budapestet – egy edukációs közösséget a gasztronómia területén működő vállalkozások számára.

–  Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Éppen elindítunk egyet – a Piqniq Budapestet. (Már el is indították – Sz. Cs.) Az első két eseményünk után érkező visszajelzések azt igazolják, hogy jó irányban gondolkozunk, van igény a gasztro vállalkozások részéről egy tanuló közösségre. A konyhatechnológiai projekteket megvalósító családi cégünk, a Skill Trade fejlesztése pedig gyakorlatilag folyamatos, amiben az én feladatom részben az üzletfejlesztés és a projektes csapat segítése, valamint az új láb, a kommunikációs tevékenység kiépítése a gasztronómia területén.

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Figyelem a hazai és a nemzetközi piacot, nagyon sok eseményre járok, és többet szervezek is, a Skill Trade nemzetközi hálózatán keresztül pedig sok ágazati újdonság jut el hozzám. A családom és a párom is ezen a területen dolgozik, gyakorlatilag otthon is folyamatosan tanulok.

– Mire sajnálja az idejét?

– A negatív emberekre – mára egy percet nem tudok eltölteni olyan közegben, ami fölöslegesen veszi el az energiáimat.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Az önfejlesztésre – egyéni és szakmai területen egyaránt.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Dolgozom rajta, hogy ne viseljen meg annyira, de az inkorrektség és a hazugság bármilyen formája egy perc alatt ki tud hozni a sodromból.

– Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Vállalok ingyenes tanácsadást társadalmi munkát végző szervezetek számára, illetve családilag és cégesen is olyan kezdeményezésekben veszünk részt, amelyekkel rászorulóknak segítünk. Tavaly például a céges karácsonyi buli szólt arról, hogy rászoruló családoknak készítettünk ünnepi menüt.

– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Aki saját vállalkozást épít, annak nagyon nehéz határt szabni olyan dolgoknak, mint munkaidő vagy munkahely. Ha kiveszik a telefonomat a kezemből és leültetnek bármilyen vízpart szélére, van esélyem arra, hogy kiengedjek.

A nyitó képen Bánhalmi Kata a Piqniq Budapest legutóbbi rendezvényén, Rétfalvi-Kurucz Alexandrával és Cseh Ádámmal.

(Fotó: Boldizsár Tamás és Csordás Ádám)