Felkészült a magyar gasztronómia a „húsmentes forradalomra”?

2019. 02. 22., 11:45

Jó sok húsevő gyűlt össze a „Piqniq Budapest” vegán gasztronómia kérdéseit körbejáró budapesti rendezvényére csütörtök este. Mert enni kell! Igaz, nagyon nem mindegy, hogy mit.

Van egy rossz hírem, mondja Papp Péter, a Las Vegan’s étteremlánc tulajdonosa, és megteszi a bejelentést: hamarosan két újabb vegán hamburgerező nyitnak Budapesten. A Piqniq Budapest rendezvényének közönsége természetesen ezt egyáltalán nem veszi rossznéven. Sőt!

Papp Péterből nem hiányzik az irónia, ezt bizonyítja a fenti reagálás a korábbi kerekasztal-beszélgetés egyik hozzászólójára. Szűcs Ádám (Egy nap a városban blog) kicsit pikírten közölte: csak nehogy újabb vegán hamburgerezőt akarjon valaki nyitni…

A vegán témával kapcsolatban egyébként a teljes tolerancia volt jellemző. Bár a beszélgetés résztvevőinek döntő többsége húst is fogyaszt, tisztában vannak vele, hogy a vegetariánus és a vegán konyháé a jövő. Szerintem Magyarországon nem a közeljövő, de ez mindegy.

Magyarországon ugyanis azt sem lehet tudni, hogy hányan vallják magukat vegánnak (a lakosság talán 1 százaléka, de nagyon talán), míg az Egyesült Államokban már 6, Nagy-Britanniában 3 százalék ez az arány. De hát itthon mindig nehezebben moccannak a dolgok. Igaz, ha valamit trendinek gondolnak (a vendéglátásban is), akkor ezerrel kezdik pörgetni.

A húsmentes vendéglátás egyébként kezd trendinek tűnni, de odébb van a pörgés. Úgy érzem, a vegán téma a mi pörköltös-rántott húsos világunkban meglehetősen különlegesnek számít, egyesek szemében talán még szégyennek is. (Micsoda ostobaság!) A Piqniq Budapest szerencsére másképp áll a kérdéshez: nincs kényszer, „majd én megmondom a tutit mindenkinek” szemlélet. Helyette meghallgatják a másikat, ha nem értenek vele egyet, elmondják a véleményüket, de ettől még nem akarják keresztben lenyelni azt, aki „más”. A rendezvény másik nagy erénye volt, hogy nem kívánt filozófiai nagymélységekbe zuhanni húsmentesség/szemléletváltás/életmód kérdésekben.

Fogalmam sincs, hogy Magyarországon mikor lesz Michelin-csillagos vegán hely, mert addig aztán végképp hosszúnak tűnik az út. De hogy nyakunkon a változások eleje, az biztos! A beszélgetések persze inspiráltak engem is, valószínűleg majd beülök egy-két helyre, de nem hiszem, hogy ettől búcsút intenék a húsnak (és a tojásnak vagy a tejtermékeknek sem).

Az viszont kimondottan izgat, hogy micsoda „csodákat” tudnak kreálni, mondjuk, a Las Veganban, a Flow-ban, a Fruccolában, a Csalogány26-ban vagy éppen a Larusban. S persze tudom, hogy a magyarok zömének a köret (krumpli, rizs igen, saláta már nem) egyenlő a vegetáriánus koszttal – ugye, a pörkölt-rántott húsos vonal nem tűnik el nyomtalanul.

Vagyis a fogyasztót edukálni kell, vagy legalábbis érdemes lenne. Mint ahogy a gasztro szakembereknek a szülőknek is meg kellene mutatniuk, hogy a gyerek zöldség és gyümölcs fronton hogyan szoktatható hozzá más ízekhez, egészséges alapanyagokhoz. Ez ma még missziónak számít idehaza, s mint tudjuk, a misszionáriusokra gyakran ferde szemmel néznek. De nem baj.

S ha már oktatás. Kíváncsi lennék, hogy Magyarországon a fiatal séf nemzedék mennyire tartja kihívásnak a vegán alkotást? Az is érdekelne, hogy miért nem lehet (valamivel) olcsóbban adni ezeket a fogásokat? Arra is jó lenne választ kapni, hogy az új éttermekbe beszállítóknak mikor éri meg igazán termelni, s azt hatékonyan tudják-e tenni? Akkor majd eljön az idő, hogy nem kell Párizsból hozatni a bébi répát. És az az idő is eljön, hogy a legfinomabb magyar zöldségeket ne Berlinbe vigyék ki, mert van (lesz) annak itthon is megfizethető piaca.

A Piqniq Budapest négy profi alapítója még csak a második rendezvényen van túl, de várom a következőt, mert a Piqniqet tartom az utóbbi évek egyik legklasszabb kezdeményezésének.

Kérem, olvassák el a február 21-ei rendezvény résztvevőinek listáját, aztán ha megéheztek, harapjanak valami finomat. Húsos lesz a menüjük? Vagy másféle? Jó étvágyat!

Szerdahelyi Csaba

Piqniq Budapest, Horizont, február 21., „Húsevők vs vegánok – a gasztronómia üzlet, nem háború” rendezvénye

Őket hallgattuk:

Bede Anna – a vegasztromania blog szerzője,
Saás Petra – a Fruccola tulajdonosa,
Szűcs Ádám -- az Egy nap a városban szerzője
Antalóczy György – a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosa,
Szatmári „Főzelékes” Feri – a Feri, a főzelékes blog és két szakácskönyv írója,
Forgács Attila – gasztropszichológus, 
Pethő Dániel – a Csalogány26 étterem társtulajdonosa,
Papp Péter – a Las Vegan's étteremlánc tulajdonosa és a Vegan Garden alapítója,
Várvizi Péter – élelmiszermérnök, a Larus Étterem kreatív séfje

A beszélgetéseket moderálta: Rétfalvi-Kurucz Alexandra üzletnyitási tanácsadó, konyhatechnolgóus tervező, illetve Cseh Ádám, a Kitchy Design társtulajdonosa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS